Kudarc az árfolyamrögzítés és az eszközkezelő is

Eddig mérsékelt sikert hoztak a devizahitelesek megsegítése éredekében hozott intézkedések. Az árfolyamrögzítési rendszerben például a PSZÁF adatai szerint 20.361 ügyfél nyitott számlát az év első hat hónapjában, akiknek a gyűjtőszámláján összesen 902 millió forint gyűlt össze.

Aktuális árfolyamon a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya június végén közel 183 milliárd forintot tett ki. Az adatokból kiolvasható, hogy az árfolyamrögzítésbe belépők több mint 94,5 százaléka svájci frankban vett fel hitelt, a többiek egyenlő arányban japán jenben, illetve euróban adósodtak el. A másik devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedés sem váltotta be egyelőre a hozzá fűzött reményeket: a Nemzeti Eszközkezelő eddig mindössze nyolc lakást vásárolt, pedig éves szinten 7-8 ezret terveztek. Azt ígérik, szeptembertől felpörgetik a lakásvásárlásokat.

Komoly hiba a rendszerben

A héten elbizonytalanodhattak a számítástechnikai felhő hívei: Steve Wozniak, az Apple társalapítója ugyanis nagy adatbiztonsági veszélyeket lát a technológia terjedésében. Mint a Welt Onlinenak elmondta, a felhasználók teljes mértékben elveszíthetik az ellenőrzést saját adataik felett, amennyiben azok saját gépeikről átkerülnek az internetre. A számítástechnikai felhő technológia nagy internetes szervereken telepített szoftvereket futtat és ugyanott tárolt adatokkal dolgozik a felhasználó saját számítógépén telepített szoftverek és ott elmentett adatok helyett. "Komolyan aggódom amiatt, hogy minden átkerül a (számítástechnikai) felhőbe" - fogalmazott Steve Wozniak. "Riasztónak tartom a dolgot. Szerintem öt éven belül szörnyű nagy problémák lesznek ebből."

Csúcson a felszámolások száma

Júliusban 2.251 céggel szemben indult felszámolási eljárás, az utolsó három hónapban így a havi felszámolási átlag 2.328 volt, 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez a 2008-as és 2011-es után egy harmadik felszámolási hullámot jelent a magyar gazdaságban, elsősorban a növekvő hatósági aktivitás miatt - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

Tavaly, az első negyedév után hirtelen megugrott a felszámolások száma, aminek alapvetően két oka volt. A lánctartozások következményeként, a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül sokakat ért utol a fizetésképtelenség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként jelentősen növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma. A most kibontakozó felszámolási hullámot inkább a növekvő hatósági aktivitás táplálja. Míg tavaly az első félévben 3.500 felszámolás indult úgy, hogy azt hatósági kényszer-végelszámolás előzte meg, addig idén az első félévben 12.355 felszámolásból 7.500 indult kényszer-végelszámolás után - állapítja meg az Opten közleménye.

Zuhant a brit nagybank kedden

Összeomlásszerű zuhanásba kezdett az egyik brit nagybank, a Standard Chartered (StanChart) részvényárfolyama kedden a Londoni Értéktőzsdén (LSE), miután New York állam pénzügyi szolgáltatási felügyelete előző esti közleményében több százmilliárd dollárnyi illegális iráni tranzakcióval vádolta meg a bankcsoportot.

A StanChart papírja az LSE keddi forgalmában 24 százalékot zuhant az előző esti záróárhoz képest, annak ellenére, hogy a bankvezetés kedden, még a londoni nyitás előtt visszautasította az amerikai hatóság közleményében foglaltakat. A New York-i pénzügyi felügyelet szerint a londoni központú bankcsoport 2001 és 2010 között hozzávetőleg 60 ezer pénzügyi tranzakciót bonyolított le iráni ügyfelekkel, összesen 250 milliárd dollár értékben. A rendkívül éles hangú közlemény "lator intézménynek" nevezte a brit bankszektor egyik legpatinásabb, hosszú múltra visszatekintő bankcsoportját, amelynek két fő alkotóelemét, a Standard Bankot és a Chartered Bankot egyaránt a XIX. század közepén alapították.

A New York-i pénzügyi felügyelet közleménye szerint a Standard Chartered - esetenként dokumentumok meghamisításával - eltitkolta az amerikai hatóságok elől a szóban forgó iráni tranzakciókat, és ezáltal "terroristáktól, fegyverkereskedőktől, drogbáróktól és korrupt rezsimektől tette sebezhetővé az amerikai pénzügyi rendszert".

Az amerikai felügyelet magyarázatot követelt a StanChart vezetésétől "e nyilvánvaló törvénysértésekre", ellenkező esetre kilátásba helyezve, hogy visszavonja a londoni székhelyű bankcsoport New York államra érvényes működési engedélyét.A Standard Chartered keddi közleményében határozottan visszautasította azt a módot, ahogy a New York-i pénzügyi hatóság "lefesti a tényeket", mivel az amerikai közlemény a bank szerint "pontatlan és nem teljes képet ad" a történtekről.

A pénzintézet nem cáfolta, hogy iráni ügyfelekkel folytatott pénzügyi tranzakciókat a kérdéses időszakban, keddi közleménye szerint ugyanakkor az általa elvégzett felülvizsgálat egyetlen olyan kifizetést sem azonosított, amelynek kedvezményezettje szerepelt volna az amerikai kormány által hivatalosan terroristaként nyilvántartott szerveződések listáján.

Bajban a magyar gazdák: 2003 óta nem volt ilyen nagy aszály

Az idei kukoricatermés majdnem 40 százaléka megsemmisült a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) becslései szerint, a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Az aszály a drága takarmány miatt az állattenyésztőknek is kárt okoz, ezért a Magosz átfogó kormányzati intézkedéseket sürget.

Jakab István, a szövetség elnöke kedden sajtótájékoztatón kiemelte: főként a Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Borsod megyei kukoricatáblákat károsította az aszály. Hangsúlyozta: a Magosz azt javasolja a gazdáknak, hogy az aszálykárok bejelentését időben tegyék meg a falugazdászoknál, akiknél minden ehhez szükséges nyomtatvány rendelkezésre áll. Hozzátette: az agrár kárenyhítési rendszer keretében 8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

Jakab István elmondta: 2003 óta a legnagyobb aszály az idei, amely nemcsak a növénytermesztőknek, hanem a magas takarmányárakon keresztül az állattenyésztőknek is kárt okoz.

Többlet az államháztartásban

Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének többlete júliusban 80,2 milliárd forint volt, az első hét hónapban a pénzügyi mérleg deficitje 437,5 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 76 százalékának felel meg - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

Tavaly júliusban az államháztartás központi alrendszere - a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt - 459,9 milliárd forint hiánnyal zárt. A múlt év első hét hónapjában az államháztartás összesítve 1.494,5 milliárd forint deficitet mutatott, amely az éves módosított előirányzat 126,2 százalékának felelt meg. A júliusi 80,2 milliárd forint összegű államháztartási mérlegtöbblet összetevői: a központi költségvetés 49,7 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,3 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok közel 8,2 milliárd forint szufficittel zártak. Az NGM közlése szerint az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi központi alrendszerű időarányos hiányok esetében az idei 56,7 százalékos mérték jóval kedvezőbb a tavalyi 81,8 százaléknál. A törvényi előirányzat 2012-re 576,2 milliárd forintban határozta meg az államháztartási hiányt. Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya 2012 júniusában 173,6 milliárd forint volt, az első félévben a deficit 517,7 milliárd forintot, az éves előirányzat 89,8 százalékát tette ki.

Maradt az alapkamat

A monetáris tanács hat tagja, köztük Simor András elnök szavazott a 7 százalékos jegybanki alapkamat tartására, két külső tanácstag, Cinkotai János, Kocziszky György 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt a monetáris tanács legutóbbi, július 24-i kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés szerdán közölt rövidített jegyzőkönyvéből.

Az MNB honlapján olvasható dokumentum szerint a kockázati felárak mérséklődtek a kamatdöntést megelőző hónapban az EKB kamatcsökkentése, a fejlődő piacok irányába megélénkülő tőkeáramlás miatt. Emellett a magyar kormánynak a nemzetközi szervezetekkel megkezdett tárgyalásai sikerességére vonatkozó várakozások is a felárak csökkenése irányába hatottak.

Nálunk az egyik legalacsonyabb a minimálbér

Csak néhány uniós országban, például Romániában és Bulgáriában fizetnek kevesebb minimálbért, mint Magyarországon - írta a Népszava az Eurostat statisztikájára hivatkozva.

Magyarországon 323 euró az adható legkevesebb havi bér. A lengyelek 353 eurót vihetnek haza, de a horvátoknál is 373 eurós ez az összeg. Szlovéniában minimum 763 eurót keresnek a dolgozók. Az Európai Unión belül Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér, ott több mint 1800 eurót kell fizetni egy dolgozónak - ismerteti a lap csütörtöki száma.

Megvan az új energetikai államtitkár

Holoda Attila Istvánt lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára augusztus 21-ei hatállyal, az erről szóló miniszterelnöki határozat a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

Az energetikáért felelős helyettes államtitkári posztot 2012. január 31-ig Kovács Pál töltötte be, a hely azóta betöltetlen volt. Kovács Pál február elseje óta a tárca klíma- és energiaügyért felelős államtitkára. Holoda Attila István a Mol-tól érkezik a minisztériumba; a cégcsoportnál eurázsiai kutatás-termelési igazgatóként tevékenykedett. A szakember az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egyik alelnöke, valamint kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztályának elnöke az egyesület honlapja szerint.

Gigantikus törlesztőrészlet pénteken

Pénteken esedékes a magyar állam számára egy 649 millió eurós tőkerészű hitel törlesztése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé, ami aktuális árfolyamon számítva mintegy 180 milliárd forintot tesz ki; az ebben a hónapban fizetendő kamatokkal együtt közel 700 millió eurót tesz ki az augusztusi pénzügyi teher - írta pénteken a portfolio.hu.

A portfolio.hu szerint az idei évben tőkerészként, illetve kamatként összesen közel 3,5 milliárd eurót kell kifizetnie az államnak az IMF részére, amelyet jövőre 4,8 milliárd eurós, 2014-ben 0,7 milliárd eurós további kötelezettség követ. 2014-ben az Európai Bizottság felé is teljesíteni kell egy 2 milliárd eurós hitelrészt és annak kamatait. Azt követően már csak egy alkalommal áll fenn törlesztési kötelezettség: 2016 második negyedévében egy 1,5 milliárd eurós tőkerész plusz kamatai - olvasható a portfolio.hu-n.

Nagyobb forgalom, a Telekom bukása a tőzsdén

Az előző heti forgalmának több mint kétszeresét bonyolította le a Budapesti Értéktőzsde az elmúlt héten, a BUX 1,1 százalékkal emelkedett, miközben a vezető részvények közül a Magyar Telekom csaknem 6 százalékkal csökkent, a gyógyszerpapírok viszont tovább emelkedtek és az OTP is 4,1 százalékkal erősödött.

A vártnál erősebb amerikai munkaerőpiaci adatok és az EKB kötvénypiaci vásárlásaival kapcsolatos várakozások az elmúlt héten is támogatták a kockázatosabb piacokra koncentráló befektetőket. Úgy tűnik, a piac nagyon hinni akar abban, hogy a szeptemberre várható EKB-lépések meghozzák a kívánt piacélénkítő hatást, és a folyamatos kötvénypiaci vásárlások tartósan és számottevően mérsékelhetik a bajban lévő perifériás országok finanszírozási költségeit.

Az elemzők fokozott aggodalommal figyelik a Kínából érkező híreket, amelyek közül pénteken az borzolta a kedélyeket, hogy jelentősen csökkent, és a szakértők által vártnál jóval kisebb lett Kína júliusi külkereskedelmi többlete, ami újabb jele annak, hogy lassul a globális gazdasági növekedés.

Itthon folytatódott a jelentési szezon, a Magyar Telekom papírja a csütörtöki jelentés után történelmi mélységbe, 400 forint alá került és pénteken további 3 forinttal gyengült. Ennek legfőbb oka, hogy a menedzsment borús jövőképet festett. Az Egis ugyanakkor jókedvre hangolta részvényeseit, hiszen a tavaly októberben kezdődött üzleti éve első kilenc hónapjában 98,57 milliárd forint konszolidált árbevételt és 16,89 milliárd forint adózott eredményt ért el, a bevétel 2,8 százalékkal, a profit 46,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, árfolyama egy hét alatt 3,1 százalékkal nőtt. A BÉT részvényindexe, a BUX egy hét alatt 193,3 ponttal, 1,1 százalékkal nőtt, 17.839,54 ponton zárta a hetet. A heti forgalom 46,9 milliárd forint volt, jelentősen emelkedett az előző heti 21,7 milliárd forinthoz képest. Az OTP 150 forinttal, 4,1 százalékkal erősödött, 3.735 forinton zárta a hetet. A Mol árfolyama 5 forinttal, 16.995 forintra csökkent. A Magyar Telekom részvények ára az előző heti 14 forint után 23 forinttal (5,9 százalékkal), 391 forintra esett. A gyógyszeripari részvények közül a Richter 1.000 forinttal, 2,5 százalékkal drágult, 40.400 forinton fejezte be a hetet, az Egis részvények ára 515 forinttal, 3,1 százalékkal 16,720 forintra nőtt. A kis és közepes kapitalizációjú részvények mutatója, a BUMIX 11,9 ponttal, 1,16 százalékkal 1033,53 pontra nőtt.

Kapcsolódó cikkek