100 milliárdos brit felkészülés
A londoniak a pályázat benyújtásakor négyezer milliárd fontra becsülték az olimpia büdzséjét, ám a sokszorosan „újragombolt" költségvetés végül 9,298 milliárd fontnál állt meg. Az olimpiai sportlétesítmények 1,038 milliárd fontba kerültek, a városnegyed rehabilitációjával és az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek 2,095 milliárd fontra rúgtak, míg a metró és vasútvonalak, valamint állomások létesítése, korszerűsítése 897 millió fontot emésztett fel. A jelentés a bevételi oldalon három forrást, nevezetesen az állami hozzájárulást (6,248 milliárd font), London városának hozzájárulását (875 millió font), valamint a lottóbevételeket (2,175 milliárd font) említ.

			1992		1996		2000		2004		2008		2012		Az utolsó 6 olimpia
USA			37 (108)		44 (101)		39 (97)		36 (103)		36 (110)		46 (104)		238 (623)
Kína			16 (54)		16 (50)		28 (59)		32 (63)		51 (100)		38 (87)		181 (413)
Oroszország			45 (112)*		26 (63)		32 (88)		27 (92)		23 (72)		24 (82)		177 (509)
Németország			33 (82)		20 (65)		14 (57)		13 (49)		16 (41)		11 (44)		107 (338)
Nagy-Britannia			5 (20)		1 (15)		11 (28)		9 (30)		19 (47)		29 (65)		74 (205)
Ausztrália			7 (27)		9 (41)		16 (58)		17 (49)		14 (46)		7 (35)		70 (256)
Franciaország			8 (29)		15 (37)		13 (38)		11 (33)		7 (40)		11 (34)		65 (211)
Magyarország			11 (30)		7 (21)		8 (17)		8 (17)		3 (10)		8 (17)		45 (112)

Forrás: Figyelő gyűjtés


Az elmúlt években csak a sportolók olimpiai felkészítésére több mint 100 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak, a fönti táblázatból látható, hogy sikeresen: Nagy-Britannia kiugróan teljesített a hazai olimpián. Ez csak annak tükrében meglepő, hogy a szigetország sportolói 2004-ig az aranyérmek tekintetében rendre a mieink mögött végeztek, sőt a britek Atlantában (1996) mindössze egyszer győzelemnek örülhettek. Innen kellett tehát felépíteni a mostani házigazdák élsportját.

Mindent a MOB osztott el
A magyar élsport finanszírozása alapvetően megváltozott ebben az évben. Januártól ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) osztja el a kincstár sportcélú kiadásait. Az idei költségvetésben összesen 2,3 milliárd forint szerepelt az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint az egyéb sportszakmai feladatok ellátására s a sikeres szereplés elismerésére, valamint 570 millió forint közvetlenül a játékokkal kapcsolatos dologi kiadásokra (a paralimpiát is beleértve), vagyis az edzőtáborokra, formaruhákra, utazásra és sok egyéb járulékos feladat költségeinek fedezetére. Így nem csoda, hogy a londoni sikerek kapcsán valamennyi sportoló és szakvezető elmondta, ezúttal valóban minden kérésüket teljesítette a MOB.

Mérnöki precizitással termeltük az érmeket
Szinte hihetetlen, hogy sportolóink a legutóbbi négy olimpiából három esetben is precízen hozták a 8 aranyérem (17 összes érem) teljesítményt. Rendkívül érdekes, hogy ezeken a játékokon az összes megszerzett magyar éremnek csaknem a fele arany volt, ebben a tekintetben a mi 8/17-es arányunk (47 százalék) jobb, mint az amerikaiaké (44 százalék), és jelentősen jobb, mint az oroszok (29 százalék), a németek (25 százalék) vagy az ausztrálok (20 százalék) teljesítménye. Mindez azt mutatja, hogy ha volt rá lehetőség, akkor az éremtáblázat élén végzett nemzetek közül a mienk váltották legszorgalmasabban valóra az aranyesélyeket. E tekintetben mindenképpen említést érdemelnek a kazah sportolók, akik 13-szor állhattak fel a dobogóra, és ebből 6-szor annak legfelső fokára (46 százalék), nem beszélve a 10 százalékos nemzetekről, akik egy érmet szereztek, de azt aranyba vésték. Ilyen ország: Algéria, Bahama-szigetek, Grenada, Uganda és Venezuela.

A gazdaságilag stabil Németország némileg visszacsúszott
Az elmúlt 20 esztendő összesített olimpiai éremtáblázatára tekintve egyértelműen megállapítható, hogy továbbra is a gazdasági nagyhatalmak uralják a sport világát. A három szuperhatalom (USA, Kína, Oroszország) mögött Németország ugyan negyedik az összesítésben, ám az utóbbi 20 évben a németek visszacsúszása az aranyakat tekintve több mint meglepő. Barcelonában a német egyesítés után bombaerős volt a csapatuk, ám azóta szinte egyenes vonalú a csökkenés. Ez nemcsak a nagy sporthagyományok miatt meglepő, de azért, mert a német gazdaság még a válság éveiben is remekül teljesített, tehát sportolóik semmiben sem szenvedtek hiányt. A 11 aranyérem Európa vezető gazdasági hatalmától nagyon kevés, mindez még inkább felértékeli a magyar teljesítményt.

Kapcsolódó cikkek