Az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult.




Kedden kiadott jelentésében a KSH felfelé korrigálta a korábbi adatokat: eszerint az első negyedévi, éves összehasonlítású csökkenést 1,5 százalékról 1,2 százalékra mérsékelte. Negyedévi összehasonlításban az első negyedévi 1,2 százalékos visszaesést 1,0 százalékosra mérsékelte, a 2011 negyedik negyedévi stagnálást pedig 0,1 százalékos növekedésre javította. A tavaly második negyedévi visszaesés mértékét viszont 0,2-ről 0,3 százalékra rontotta.

A mezőgazdaság tavaly kiugróan jól teljesített, a második negyedévi 26,1 százalékos növekedés eleve magas bázist jelentett az idei gyenge eredményekhez képest. Az év második felében ez a hatás tartósan érvényesülni fog, mivel a mezőgazdaságban hozzáadott érték 2011 második negyedévében 28,4, a negyedikben pedig 27,8 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit.

Az építőipar már egy évvel korábban is visszahúzta a növekedési adatot, a múlt év második negyedében 7,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Az építőipar hozzáadott értéke 2007 közepe óta megszakítás nélkül csökken. Az infokommunikációs szektor teljesítménye ezzel ellentétben legalább tíz éve töretlenül növekszik, ha ennek üteme erős ingadozásokat mutat is, a 2009 fellendülés után tavaly 1-3 százalék körülire mérséklődött.

A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 7-én közli a KSH.

NGM: Európa lehúzza Magyarországot

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint Európa gazdasági növekedésének megfelelő a magyar GDP adat, pedig a német és a francia GDP adatok is pozitívak voltak: Németország teljesítménye 0,3 százalékkal nőtt, a francia gazdaság pedig az előzetes várakozásokkal ellentétben nem stagnált, hanem 0,1 százalékkal nőtt.

A tárca közleménye szerint az adatok nem számítanak meglepőnek, hiszen a kormány is jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az előző évinél. Ennek elsősorban az az oka álláspontjuk szerint, hogy a korábban rendkívül erős ipari szektor elveszítette lenületét, s ez a "külgazdasági lassulás következtében jelentkezik".

"A jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog" - ígéri a minisztérium.

Az infláció miatt nem várható kamatcsökkentés

A fogyasztói árak júliusban 5,8 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, míg az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek. A maginfláció a júniusi 4,9 százalékról 5,1 százalékra gyorsult éves összevetésben, míg a szezonálisan kiigazított havi mértéke változatlanul 0,4 százalék maradt. Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője szerint továbbra is a nettó export támogatja a gazdaságot, az alacsony belső kereslet és beruházási aktivitás azonban rontja az adatokat. A növekedési kilátások sem jók, hiszen az eurózóna konjunktúrája nem erős és a belső kereslet felpörgésére sem lehet számítani - tette hozzá. Az Erste elemzői ezért az eddigi, idei 0,5 százalékos gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzésüket 0,8 százalékos csökkenésre rontották. Jövőre 1 százalék körüli GDP-növekedést várnak.

Nyeste Orsolya szerint az év második felében beindulhat a növekedés az alacsony bázis miatt és az autóipari beruházásoknak köszönhetően. Az infláció 5,8 százalékos mértéke meglepte az elemzőt, aki ennél alacsonyabbra számított, elsősorban a szezonális élelmiszerek nagyobb áresését prognosztizálta. Az élelmiszerek áralakulás továbbra is inflációs kockázatot jelent - mondta. Hozzátette ugyanakkor, úgy látszik a monetáris tanács külső tagjai sokkal inkább az ország kockázati megítélésének alakulását tartják szem előtt, mint az inflációt, legalábbis erre utal két külső tagnak a monetáris lazítás közelségéről szóló korábbi nyilatkozata. Nyeste Orsolya szerint ez is mutatja a monetáris tanács tagjai között, a folyamatok megítélésében meglévő ellentétet.

Az elemző úgy vélte: az IMF/EU-megállapodás megkötéséig érdemi kamatcsökkentés nem valószínű, a monetáris lazítás a negyedik negyedévben kezdődhet meg. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy vélte, hogy a monetáris tanács külső tagjait kevésbé befolyásolja a magas infláció, azt az egyszeri kormányzati intézkedéseknek tulajdonítják (jövedékiadó-emelés, távközlési adó bevezetése). Az elemző a fő inflációs mutatók mellett a maginfláció 5 százalék fölötti mértékére hívta fel a figyelmet, és ő sem lát lehetőséget érdemi kamatcsökkentésre. Keszeg Ádám emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi jövedékiadó-emelés miatt az idén év vége felé már csökkenhet az infláció, de augusztusban és szeptemberben még magas marad, így a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése az idén 5,6 százalék körül lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 fő csoportból 5-nél csökkent az infláció, ám a szolgáltatások és az évközi adóemelések hatása emelte az indexet.

Az elemző szerint a magyar gazdaság teljesítményének visszaesésére már az ipari adatokból lehetett következtetni, így a korábban a második negyedévre várt stabilizálódás a második félévre csúszik. Év vége felé már pozitív lesz a tendencia, az idei 1 százalék körüli visszaesés után a GDP jövőre 0,5 százalékkal bővülhet - tette hozzá. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte: a várakozásoknál kissé rosszabb az 1,2 százalékos GDP-csökkenés, és a 0,2 százalékos negyedévi visszaeséssel a hazai gazdaság technikai recesszióba került.

A következő negyedévekben lassú javulásra számít az elemző, ami nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM motorgyártó üzeme is.Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább.

Az idei GDP előrejelzést a TakarékBank 0,7 százalékos visszaesésre rontották, jövőre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számítanak, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt. A régióban a cseh GDP szintén 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, míg 1,2 százalékkal esett az egy évvel ezelőttihez képest. A szlovák gazdaság továbbra is dinamikusan, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 2,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A román gazdaság 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 1,2 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest - tette hozzá Suppan Gergely.

 

Kapcsolódó cikkek