Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt gyorsbecslése alapján, így az előző negyedéves romló eredményekkel együtt immár hivatalosan is recesszióba fordult a magyar gazdaság. Mi igaz a hivatalos magyarázatból, hogy Európa és Németország vártnál rosszabb teljesítménye okozza a visszaesést? Van-e esély a trendfordulóra? Mi várható, ha a recesszió huzamos ideig jellemzi majd a magyar gazdaságot? Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense válaszolt a Figyelő Online kérdéseire.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a német gazdaság alacsony növekedését, de Magyarországot elsősorban a saját megoldatlan problémái, az elhibázott gazdaságpolitika veti vissza, állítja a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.

A jól működő, fejlődőképes gazdaság megteremtéséhez tőke, jól képzett munkaerő és megfelelő szabályozó rendszer szükséges - ezek közül egyik sincs meg a mai Magyarországon. A vállalati szektor csak drága hitelhez tud jutni: nincs olyan ágazat, amely ki tudna termelni 9-10-11százalékos kamatot. Márpedig már akkor ilyen feltételek lehetetlenítették a vállalkozásokat, amikor a jelenlegi növekedést megalapozó beruházásokat el kellett volna indítani. Ugyanebben az időszakban az európai versenytársak 2-3 százalékos kamatra tudtak hitelt szerezni, ez önmagában elzárta a magyar szereplőket attól, hogy reális eséllyel életben maradjanak a piacon.

A jól képzett munkaerő is hiányzik a gazdaság felélesztéséhez. Pogátsa Zoltán szerint az utóbbi két évtizedben amortizálódott az oktatási rendszer, melynek következtében a munkanélküliséggel párhuzamosan nő a betölthetetlen helyek száma a hiányszakmákban.

A stabil és kiszámítható jogszabályi környezet helyett az elmúlt húsz évben folyton változó adórendszerrel, a bürokrácia és az adminisztráció elburjánzásával, a túl magas adókulcsokkal kellett küzdeniük a hazai vállalatoknak.

Bár az IMF megállapodás gazdasági kényszerzubbony is lehet, annak hatása sajnos jelenleg mégis pozitív lesz - állítja a közgazdász, mert az önmagában is 1,5-2 százalékkal csökkentheti a tőkéhez jutás költségét, s az államadósság-csökkentésre is kedvező hatással lehet. Árulkodó jel, hogy 2010 óta 100 milliárd forint körül stagnál a kkv szektor beruházási hitelállománya, amely arra utal: a gazdasági szereplők nem mernek hosszú távra tervezni.

A trendfordulóhoz nélkülözhetetlen lenne a jelenleginél sokkal hatékonyabb oktatási rendszer, de a jelen folyamatok éppen az ellenkező irányba hatnak. Ráadásul bármilyen, az oktatásban kezdődő pozitív fordulat „beéréséig" hosszú idő kell, legalább 5-10 év telik el, mire a gazdaság is megérzi az eredményt. Az Orbán-kormány kommunikációja a felpörgetett törvénygyártás után stabilitást ígér a szabályozórendszerben, ami a szakértő szerint ráfér a gazdaságra, de a bürokrácia csökkentését nem lehet megspórolni.

Azt Pogátsa Zoltán is elismeri, hogy a magyar jelentős, autonóm szelete függ közvetlenül a német gazdaság teljesítményétől, a német piaci kereslettől, s erre a szegmensre kevésbé hat a magyar szakpolitika minősége. De kétségtelen, hogy jó gazdaságpolitika eredményeképpen kevésbé lenne kiszolgáltatott a magyar gazdaság. „A gazdaságpolitika hosszú távon hat, nehézkes, mint egy tankhajó, nem lehet egykönnyen megfordítani. Amit egyszer elrontunk, annak évtizedekig viseljük a következményeit" - összegez Pogátsa Zoltán, aki kevéssé derűlátó a jövőt illetően: szerinte az egymást erősítő negatív folyamatok hosszú távon rossz pályára állították a magyar gazdaságot.

Kapcsolódó cikkek