Belehúzott az állam, az elmúlt hónapokban szokatlanul erős reklámkampánnyal és kifejezetten a lakosságnak szánt kötvényekkel célozták meg a háztartások megtakarításait (lásd a keretes anyagot az 54. oldalon). A szándék érthető, hiszen a magyar kézben lévő állampapírok állománya jócskán elmarad a külföldi tulajdonban lévő 60 százaléknyi kötvény mellett. Az idevágó hüvelykujjszabály szerint hasznos, ha egy állam adósságából minél nagyobb hányad van belföldi kézben. Így nem fenyeget az a veszély, hogy válsághelyzetben kivonulnak a külföldiek, és problémát okoz az adósság finanszírozása. Jó példa erre az olasz vagy a japán helyzet. Mindkét országban magas az államadósság, ám abban nagy a belföldi tulajdon aránya. Sőt, a japán gazdaságban képződött megtakarítások olyan magasak, hogy még külföldi adósságot is képesek 
finanszírozni belőle.

BELFÖLDI FORRÁSBÓL
A magyar hatóságok erőfeszítéseit, úgy tűnik, siker koronázza. Július végén a lakossági állampapír-állomány 717 milliárd forint volt, 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az önmagában örvendetes hírnek kevésbé örül a bankszektor. A pénzügyi válság előtt a bankok hitel-betét hányadosa elszaladt, túlságosan sok hitelt helyeztek ki. A 2008-as 190 százalék körüli ráta ez év tavaszára 130 százalék közelébe mérséklődött. Ennek java része azért következett be, mert a bankok csökkentették hitelezési aktivitásukat. Ezzel párhuzamosan azonban szükség van betéteik növelésére is. Magyarország kockázata magas, a külföldi forrásokat drágán kapják a magyar hitelintézetek, illetve leánybankok, ha egyáltalán. Így nem tehetik meg, hogy ne támaszkodjanak a belföldi megtakarításokra.

Az állam és a bankok egyaránt szeretnék csökkenteni, illetve kiváltani a külföldi tőkét. Ehhez egyetlen eszközük van: megcélozni a lakossági megtakarításokat. A küzdelem tehát a megtakarítások átstrukturálásáért folyik. Lapunknak nyilatkozó elemzők egyébként megjegyezték, hogy célszerű lenne a háztartások készpénzállományát valahogy becsatornázni a bankrendszerbe, több százmilliárd forinttal növekedhetnének így a források. Az Európai Központi Bank (EKB) egy statisztikája szerint Magyarországon 9 százalék körül van a készpénz részaránya a teljes pénzügyi eszközökön belül. Ez a ráta az EU-ban csak Görögországban, Szlovákiában és Szlovéniában nagyobb, a fejlettebb államokban, de még a visegrádi csoport többi országában is jóval alacsonyabb, 2-5 százalék.

KAMATVERSENY
Azzal, hogy az állam beszállt a háztartások megtakarításaiért folytatott versengésbe, kamatversenyre kényszerítette a hitelintézeteket. Ezzel önmagában nincs baj, gondolhatnánk, hiszen a magyar megtakarítók jobban járnak. Ez kétségtelenül igaz, viszont igaz az is, hogy a magasabb forráshoz jutási költségek miatt a bankok kénytelenek megemelni hitelkamataikat is. Ez viszont baj, hiszen amúgy is hitelszűke van a gazdaságban, a magas kamatok még inkább rontják a hitelfelvételi hajlandóságot, tovább zuhannak a beruházások, és ezáltal csökken a gazdasági növekedés. Az elérhető legjobb akciós banki kamatok 8,5-9 százalék körül ingadoznak (Nem könnyű eligazodni – Figyelő, 2012/30. szám). Az átlag valahol 6-7 százalék között van. A lakosságnak szánt államkötvények hozamaival viszont akár 9-9,5 százalékos kamatot is lehet realizálni.

Egyértelmű, hogy van kiszorítási hatás – mondta lapunknak egy bankvezető. A bankár szerint alapvetően az lenne jó az országnak, ha az összes megtakarítás növekedne, ám ha ennek szintje változatlan, beindul érte a harc az állam és a bankrendszer között. A szakember szerint lehet ugyan, hogy a magyar lakossági források bevonásával stabilabb lesz az állam finanszírozása, ám ha ennek a bankrendszer kiszorítása az ára, akkor nemzetgazdasági szinten veszteség keletkezik, mert a pénzintézetek még kevésbé fognak hitelezni.

A bankok kiszorításának van egy fizikai oldala is. Így például a Magyar Posta ez idáig a Kamatozó Kincstárjegyek mellett az Erste Bank betéti termékeit is árulta, az év elejétől azonban már csak az állampapírokat lehet kapni a postafiókokban. A lakosságnak szánt, kedvező hozamokat kínáló állampapírokat a CIB, a K&H, az OTP, az UniCredit és a TakarékBank fiókjaiban is lehet kapni. Ezek közül az OTP hálózata a legnagyobb. A Figyelőnek nyilatkozva egy másik bankár úgy vélekedett, hogy mindezzel az államon kívül az OTP jár a legjobban. A legnagyobb magyar bank hitel-betét mutatója ugyanis 100 körül van, nem kényszerül kamatversenyre, nem kell alkalmazkodnia az állam által diktált feltételekhez. A legnagyobb fiókhálózatból az valószínűsíthető, hogy az OTP Bank adja el a legtöbb állampapírt, így közvetve ugyan, de részt vesz abban, hogy versenytársai kevesebb forráshoz jussanak. A hitelintézetek akciós konstrukciókkal próbálják meg állni a versenyt, ezek magas kamata azonban többnyire csak az akció idejéig tart, utána alacsonyabb lesz. Az állampapír azonban tartósan kínál magas hozamokat.

RÉSZLEGES VISSZAÁLLÍTÁS
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) lapunkhoz írásban eljuttatott válasza igyekszik megcáfolni a bankok vádjait. Az elmúlt év végén 751 milliárd forint, a teljes államadósság 3,5 százaléka volt lakossági állampapír-állomány. Néhány évvel korábban, 2004-ben például még 10 százalék volt ez az arány. Az ÁKK szerint tehát célszerű növelni a lakosság súlyát az adósságfinanszírozásban. Nem a bankoktól való forráselvonásról van szó, hanem a korábbi helyzet részleges visszaállításáról.

A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági állampapír-vásárlások és a betétek között alacsony a korreláció. Az 1992 elejétől 2011 végéig eltelt 81 negyedévből 61-ben azonos irányba mozdult el a két mutató. Ha a lakosság állampapírt vett, akkor bankbetétbe is tette a pénzét. A maradék 20 negyedévből két esetben fordult elő, hogy a háztartások betétjeik terhére vettek állampapírt, a maradék 18 negyedévben az állampapír-állomány annak ellenére csökkent, hogy a lakossági betétek emelkedtek.

Erős kivételnek látszik az idei első negyedév. Ekkor a lakossági betétállomány több mint 125 milliárd forinttal mérséklődött, ezzel párhuzamosan azonban az állampapírok állománya 54 milliárddal nőtt. Az ÁKK szerint ennek hátterében egyedi hatások állnak. Érdemes kiemelni ebből a negyedévből a januárt, amikor is 263 milliárd forint betétet vontak ki a bankrendszerből. A háztartások ebben a hónapban 308 milliárdot költöttek el devizahiteleik végtörlesztésére, ebből 136,6 milliárd származott új hitelek felvételéből. A maradékot saját megtakarításaikból finanszírozták. A betétkivonásban szerepet játszik az akkoriban kitört forintpánik is, piaci becslések szerint 80 milliárd forint távozott főleg bankbetétekből.

Az ÁKK szerint a vállalati hitelezés felfutását jelenleg nem a forráshiány gátolja. Ha a bankok hitelezni akarnak, akkor betéti kamataik emelése vagy külföldi források bevonása révén megtalálják az ehhez szükséges eszközöket. A jegybank adatai szerint az elmúlt másfél évben 3500 milliárd forintot vontak ki a magyar bankrendszerből. Az ÁKK szerint ez az igazi oka a pénzintézetek forráshiányának, nem pedig a néhány százmilliárdos lakossági állampapír-növekmény miatt csökkenő betétállomány.

Az adósságkezelő szerint az az érv sem állja meg a helyét, amely szerint kamatversenyt generálna a lakossági állampapír-állomány növekedése. A lakosságnak közvetlenül eladott állampapírok és a bankbetétek többnyire eltérő futamidejűek, közvetlen árverseny nincs közöttük. Egy kivétel van ezalól, a Féléves Kincstárjegy. Ez rövid futamidejű papírnak számít, így a kamatokat döntő részben a jelenleg 7 százalékon álló jegybanki alapkamat határozza meg.

Lakossági állampapírok

Prémium Magyar Államkötvény
Három- és ötéves futamidő, az infláció felett 3-5 százalék kamatprémiumot fizet évente egyszer. A MÁK állampénztári irodáiban és a WebKincstáron keresztül vásárolható meg. Kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják.

Kamatozó Kincstárjegy
Egyéves futamidő, fix kamatozású, jegyezhető a MÁK állampénztári irodáiban, a WebKincstáron keresztül, valamint a CIB, a K&H, az OTP, az UniCredit és a TakarékBank fiókjaiban. Belföldi magánszemélyek, cégek, intézmények vásárolhatják.

Féléves Kincstárjegy
Hat hónap a futamidő, fix kamatozású. Kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják a MÁK állampénztári irodáiban és a WebKincstáron keresztül.

Kincstári Takarékjegy
Egy vagy két év a futamidő, kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják, a Magyar Posta fiókjaiban vehető meg

Kapcsolódó cikkek