A nyári uborkaszezon legérdekesebb piaci eseménye kétségkívül az úgynevezett soft commodity termékek, elsősorban egyes élelmiszer-alapanyagok árának alakulása volt. A főbb áruk, a szójabab, a kukorica és a búza ára pár hónap alatt történelmi magasságokba emelkedett. Ezt a piaci szegmenst alapve-tően két tényező határozza meg. Rövid távon a legnagyobb befolyásoló erő az időjárás alakulása. Az árfolyam rendkívül érzékenyen
reagál erre, hiszen ahogy itt, Magyarországon is évente visszatérő probléma, hogy túl sok eső volt, vagy éppen túl kevés, túl sok volt a napos órák száma, vagy éppen túl kevés, volt-e belvíz vagy sem, adott termék piacán globálisan alul- vagy túltermelési válság fenyeget, ugyanezek a paraméterek határozzák meg a világpiacon is a termékek árát.

Az idén az időjárás nem volt gáláns a termelőkkel, hiszen gyakorlatilag valamennyi jelentős mezőgazdasági termelési régióban igen szélsőségesen alakultak a folyamatok. Az Egyesült Államokban a Palmer-féle aszályindex szerint, amely a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget veszi figyelembe, az ország 55 százalékát sújtja aszály, ezen belül a legnagyobb mértékben pont azokon a területeken, vagyis az Egyesült Államok középnyugati részén hódít, amelyek a kukorica- és búzatermelés központjának számítanak. Ilyen mértékű szárazságra ezen index alapján 56 éve nem volt példa. Nemcsak Amerikában, de Oroszországban és általában véve a kontinentális Európában, Ázsiában is rendkívüli időjárásnak lehettünk szemtanúi, ennek következtében igen rossz lesz az idei termés, a korábbi évekhez képest akár 25-30 százalékkal kevesebb kukorica, búza vagy szójabab kerülhet piacra.

Az már csak hab a tortán, hogy az Egyesült Államokban a rekordnagyságú bioetanol-termelés szintén jelentős mértékben hozzájárult az idén kialakult árupiaci turbulenciá-hoz, hiszen a legfontosabb alapanyag a bioetanol esetében a kukorica.

Szintén árfolyam-befolyásoló tényezővé nőtte ki magát a politika. Több vezető termelő országban exportkorlátozásokra készülnek, attól félvén, hogy már a belföldi keresletet sem tudják kielégíteni. Ezzel azonban rövid távon csak azt érik el, hogy a leginkább importra szoruló országok még drágábban tudják beszerezni a szükséges élelmiszer-alapanyagokat. Rágondolni is rossz, hogy mondjuk Afrikában ez milyen mértékű ellátási problémákat okozhat a következő hónapokban. Az agrártermékek másik, immáron hosszú távú meghatározó tényezője a világ demográfiájának és a megművelhető mezőgazdasági területeknek az alakulása. A világ népessége rendkívüli mértékben nő, az idén átlépte a bűvös 7 milliárdot, és várhatóan a következő évtizedekben sem számolhatunk azzal, hogy a növekedési ütem drámaian csökkenne. Ezzel párhuzamosan, és ez a legnagyobb probléma, a termelés egész egyszerűen nem tudja tartani a lépést a folyamatosan növekvő kereslettel. Egyre nehezebben és drágábban lehet új területeket bevonni a mezőgazdasági termelésbe, és annak se örüljünk nagyon, ha mégis sikerül, hiszen jellemzően esőerdők terhére történik mindez. Új technológiát pedig, amivel a termésátlagokat robbanásszerűen lehetne növelni, még nem vetettek be, és vélhetően nem is tudnak majd. 

A globalizált pénzpiacokon a rövid távú árfolyam-alakulást nagymértékben befolyásolják a spekulánsok, akik szeretnek meglovagolni pár hónapos trendeket. Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi helyzetben a soft commodity termékek piacán milyen mértékben okolhatók a spekulánsok az árak meredek emelkedéséért, azonban az egyre valószínűbb, hogy közép- és hosszú távon ezen termékek ára a fentebb írtak miatt alulról korlátos.

Mindezek miatt egy hatékonyan és jól diverzifikáltan összerakott portfólióban muszáj szerepeltetni árupiaci termékeket. Erre jó lehetőséget kínálhatnak a hazai piacon is elérhető árupiaci befektetési alapok.

Kapcsolódó cikkek