A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) szerint a vádlottak egy indokolatlanul drága ingatlanvásárlással, emellett felesleges tanácsadói szerződésekkel és fedezet nélküli kölcsönökkel 2006 és 2008 között több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek és az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek - végső soron a magyar államnak, mint száz százalékos tulajdonosnak.

A vádlottak illusztris névsort alkotnak: Kocsis István, az MVM és Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója mellett az MVM-mel korábban kapcsolatban álló Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő, a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetője, milliárdos üzletember is bíróság elé fog állni a szerteágazó ügyben. A 2007 és 2008 között Kocsis személyes tanácsadójaként működő Szász András vállalkozó is vádlott. Az Origo cikke szerint Szász bizalmas és közvetlen viszonyban állt Kocsissal, olyannyira, hogy állítólag még az MVM igazgatósági tagjai sem tudták, pontosan mi a szerepe. A vezérigazgató hívei utólag Kocsis „rossz szellemeként" emlegettek.

Kocsis István, az „örök" állami vállalatvezető Az idén január közepén hatvanadik születésnapját betöltött Kocsis István a BKV vezérigazgatói pályázatához csatolt szakmai önéletrajzából
egy minden érában megbízhatónak tekintett csúcskáder politikai korszakokon átívelő, páratlan karrierje bontakozik ki. A '80-as években még műszaki egyetemi karriert építgető, 1985-ben nagydoktori címet szerző Kocsis csillaga a rendszerváltás után kezdett emelkedni. 1991-ben néhány hónapig a Fegyver és Gázkészülékgyár (FÉG) főmérnöke volt, de még abban az évben Antall József kormányában az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, majd az iparfejlesztésért felelős helyettes államtitkára lett.
1993-ban az Állami Vagyonkezelő (később Állami Privatizációs és Vagyonkezelő) Rt. vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója, az energia szektor privatizátora. Erre az időszakra esik a leányfalui egykori SZOT-üdülő magáncélra történt privatizációja is, amely alapos felújítást követően máig Kocsis otthona (lásd fotónkat.) Kocsis az 1998-as kormányváltással távozik az állami székből, s a hazai energiaszektorban az előző években meghatározó pozíciót szerzett RWE Energie AG főosztályvezetőjeként dolgozik Németországban, majd 1999-ben hazatér, és az RWE-leány cégében, az ÉMÁSZ Rt.-ben tölt be általános igazgatói posztot, ezt követően 2002-ig az RWE-EnBW Magyarország Kft. igazgatója. A kormányváltás a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatói székébe röpíti, ahonnan 2005. január közepén foglalta el a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói pozícióját.
2008. márciusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök váratlanul és indoklás nélkül jelentette be, hogy elmozdítja Kocsist az MVM éléről, ahol május 31-éig megőrizte munkaviszonyát.

Még zajlott a találgatás a sajtóban, hogy mitől is lett hirtelen kegyvesztett az egykori jolly joker, amikor július 1-jén Kocsis beült a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatói székébe. Innen az MVM-es ügyekben hűtlen kezeléssel történt meggyanúsítása után, 2011. szeptember elején kellett távoznia.

A büntetőeljárást az MVM 2008-ban elvégzett belső vizsgálata előzte meg. Kocsis István utóda, a cég korábbi igazgatója, Mártha Imre vezérigazgató 2008 júniusban történt vezérigazgatói beiktatásának pillanatától „kezdtek kiesni a csontvázak a szekrényből": elsőként az állami nagyvállalat könyvvizsgálója, az Ernst&Young figyelmeztette az új vezérkart augusztusban, hogy nagy bajok vannak: a cégcsoport egyes korábbi tranzakciói esetében „nem világos az üzleti célszerűség", illetve alapvető dokumentumok hiányoznak, írta az Origo.

Ősszel egyre másra az igazgatóság megkerülésével kötött milliárdos szerződések, offshore- és ingatlanügyletek váltak ismertté a régi-új MVM-vezetés előtt. 2009 februárjában az MVM felügyelőbizottsága megbízta az Erős Ügyvédi Irodát és a Squire Sanders nemzetközi céget, hogy vizsgálja meg az MVM csoport gyanús ügyleteit. Az FB arra volt kíváncsi, felvethető-e a korábbi vezetők polgári-, avagy büntetőjogi felelőssége a történtekkel kapcsolatban. A 2009. április elején elkészült, az LMP több éves pereskedésének köszönhetően anonimizáltan (azaz a szereplők nevének felismerhetetlenné tételével) nyilvánosságra került jelentés szerint az ügyletek ugyanazon személyi körhöz köthetőek, és „a hűtlen kezelés adott esetben megállapítható lehet". Kimondta azt is, hogy az ügyek sorozatossága sikkasztás megállapításánál is minősítő körülmény. Még abban a hónapban, tehát 2009. áprilisában nyomozni kezdett az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda, de Kocsis Istvánnal, mint BKV-vezérigazgatóval szemben úgy látszott, nem ingott meg sem Deszky Gábor, akkori főpolgármester bizalma, és kivárt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

Kocsis pedig igyekezett előre menekülni. A felelős állami vezető és igazság bajnoka szerepében 2009. szeptember végén BKV vezérigazgatóként bejelentette: a fővárosi közlekedési vállalat korábbi menedzserszerződései kapcsán ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt. Kocsis valamilyen okból a korrupciós ügyek felgöngyölítését a beiktatása után azonnal elkezdő Orbán-kormány szemében is megbízható káder volt, ezt bizonyítja, hogy a főváros tulajdonában álló cégek vezetői közül egyedül ő maradhatott a székében.

Kocsis Istvánt tavaly augusztusban hallgatták meg először gyanúsítottként abban az ügyben, amellyel előző nyáron, 2011. július végén még Molnár Lászlót, az MVM volt vezérigazgató-helyettesét gyanúsította meg az NNI. Az  idén év elején le is zárták a nyomozást, s készültek vádemelési javaslatot tenni az ügyészségnek.

Akkor „mindössze" 43 millió forintos, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés volt a vád Kocsis ellen, egyetlen, 2008-ban kötött tanácsadói szerződéssel kapcsolatban. A vád szerint Kocsis az igazgatóság tudta nélkül kötött szerződést egy osztrák céggel 175 ezer euró értékben, amelynek egy új szerbiai erőmű építésével kapcsolatos tanulmány elkészítése volt a feladata. A 43 millió forintnak megfelelő összeget egy értéktelen, néhány oldalas ismertetőért fizette ki az MVM. A vád alapját képező kár összege nagy jelentőséggel bír, ugyanis 50 millió forintig a büntetési tételt korlátlanul csökkentheti a bíróság, azaz Kocsis István kártérítéssel és felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszhatta volna a történetet.

Nem így történt. Az NNI idén áprilisban egyszer már lezárta a nyomozást, de az ügyészség további, a pénzátutalásokról szóló adatokat kért a nyomozó hatóságtól. A többi MVM-es ügy kivizsgálása akkor még folyamatban volt.

Ma Kocsis egy 15 milliárdos bűnügy vádlottja. A hosszú börtönbüntetést csak úgy úszhatja meg, ha a bíróság előtt sikerül igazolnia ártatlanságát. Az NNI az MVM hat ügyletével kapcsolatban javasolt vádemelést, de további öt ügyben még folyik a nyomozás.

(Folytatjuk.)

Kapcsolódó cikkek