Nem a gazdasági teljesítmény, hanem az európai értékrendből való kiábrándultság magyarázza a szélsőjobboldali pártok sikerét - áll a The Economist augusztus 11-ei számában. A cikk kiemelten foglalkozik a Jobbik gazdaságpolitikájával.

Az általánosan elfogadott nézet szerint a gazdasági visszaesés és a megszorítások magyarázzák a szélsőjobboldali pártok térnyerését Görögországtól Magyarországon keresztül Finnországig. Matthew Goodwin, a Nottinghami Egyetem szakértője szerint ez az érvelés puszta porhintés, mert a radikalizmus valódi forrása a társadalom általános aggodalma a nemzeti kultúra, az identitás és az életmód jövőjével kapcsolatban. Ha az anyagi tényezőkkel, a recesszióval magyaráznánk az európai társadalom jobbra tolódást, aligha találhatunk magyarázatot a holland esetre, mert az országnak kiváló a hitelbesorolása. Goodwin figyelmeztet rá, hogy tulajdonképpen elég egy középszerű párt, amely képes megpendíteni a nemzeti érzelmeket és máris sikeres lehet.

Az elemzés kiemelten foglalkozik a magyarországi Jobbikkal is, melyet antiszemita és romaellenes pártként határoz meg. A holland PVV-vel szemben a Jobbikot főleg a relatíve kifinomult gazdaságpolitikája különbözteti meg. Ebben az eklektikus programban egyszerre van jelen az állami irányítás és a protekcionizmus, valamint a kisvállalkozások és gazdák támogatása. Ennek az ökoszociális nemzeti gazdaságnak az alapelve, hogy megvalósítsa a magyar ipar, a magyar gazdák, a magyar üzletek, továbbá a magyar termelők és piacok védelmét. Mindazonáltal a szavazótábor nem mutat valódi érdeklődést a program részletei iránt. Sokkal markánsabb a multikkal és a külföldi cégekkel szembeni ellenszenv, annak ellenére, hogy azok adót fizetnek és hozzájárulnak a társadalombiztosítás működtetéséhez, amit nem minden magyar cég mondhat el magáról. A párt értékeihez kötődően egy teljes nemzeti szubkultúra jött létre Magyarországon, saját zenével, nyári táborral, bárokkal, sőt önálló taxi társasággal.

A holland Szabadságpárt (PPV), főként a bevándorlókkal kapcsolatosan vall szélsőséges nézeteket. A 2005-ben alapított pártot nyílt iszlámellenessége öt év alatt a harmadik legnagyobb párttá emelte. Vezetője Geert Wilders, aki Izrael támogatójaként az egyenjogúság és a melegek jogaiért is kiállt, kérvényezte a Korán betiltását. Wilders hevesen kritizálja az EU-t és az egységes valutarendszert, amivel voltaképpen csak saját gazdasági programjának hiányát próbálja palástolni. Jelernleg a görög Arany Hajnal Párt Európa legsikeresebb szélsőjobboldali pártja. A júniusi görög választásokon a szavazatok 6,9%-át szerezték meg Athénban.

A II. világháborút követően a szélsőjobb tabuvá vált Európa nagy részén. Napjainkban a radikális pártok programja már vegyíti egymással a balközép jóléti célkitűzéseit, a nacionalizmust és protekcionizmust. Egyre növekvő népszerűségük azt jelzi, hogy ez még sokáig sikeres recept lehet. Előretörésüket csak a demokratikus pártok fékezhetik meg azzal, hogy mérséklik a választópolgárok kétségeit a kultúra és az identitás általános kérdéseit, valamint Európa jövőjét illetően.

Kapcsolódó cikkek