Az augusztus 20.-i ünnepségek költségvetése 2000 óta foglalkoztatja különösen a közvéleményt, akkor ugyanis kiugróan sokat, 765 millió forintot költöttek a millenniumi rendezvényekre. A kilencvenes évek elején például az erről szóló tudósítások gyakran ki sem tértek a költségekre, rendszerint csak a programokat sorolták fel.
Az első Orbán-kormány idején elköltött 765 millió forint viszont nagyságrendileg nagyobb volt az addig megszokott néhány tízmillió forintnál. Az Antall-kormány példul 20 millió forintot költött augusztus 20.-ára, míg a Horn-kormány első évében csak felajánlásokból tudták finanszírozni a budapesti látványosságot.
A 2000-es ünnepségsorozat abból a szempontból is emlékezetes marad, hogy a kormány adós maradt a közvélemény felé a tételes elszámolással. A megbízó Országimázs Központ első embere, Tóth István Zoltán az akkori tudósítások szerint elhárította a költségekre vonatkozó kérdéseket, arra hivatkozva, hogy nem a sajtónak, hanem az Állami Számvevőszéknek kell elszámolnia. A rendezvények utáni sajtótájékoztatón arra a felvetésre, hogy az ÁSZ jelentése nem tartalmazza majd a részletes költségeket, mert csak azok a tételek jelennek meg egy ilyen jelentésben, ahol valamilyen törvénytelenség történt, egyszerűen nem válaszolt.
Az augusztus 20-i ünnepségeket szervező Happy End Kft. a piaci viszonyoknak megfelelően 20 százalék jutalékért teljesítette a megbízást. Tóth István Zoltán ugyanakkor jelezte: a jutalék nem a 765 millió forint ötöde volt, azt azonban nem árulta el, hogy mekkora összeget vettek alapul a cég díjazásánál. Emlékeztetett arra is, hogy egy reprezentatív közvélemény-kutatás
eredménye szerint a megkérdezettek 80 százaléka egyetértett a millennium méltó megünneplésével. Sokan kifogásolták ugyanakkor, hogy az esti tűzijáték alkalmával vörös csillag és hamburger alakot formáló fények is voltak a Duna felett. Két évvel később, már a kormányváltás után kiderült, hogy ezek a rekéták egy külföldi gyorsétterem megnyitójáról maradtak vissza.
Tragédia 2006-ban: öten meghaltak a viharban
Öt halálos áldozatot és több mint 300, köztük jó néhány súlyos sebesültet követelt 2006 augusztus 20-án a budapesti tűzijáték idején kitört vihar, amely több mint 120 kilometeres széllel csapott le Budapestre. A kormány szakmai felelősöket marasztalt el, az ellenzék azonban politikai felelősségre vonást sürgetett. Az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek egy része pert indított a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) ellen. A Magyar Államkincstárhoz ekkor összesen 75 kárigény érkezett, amelyből 56 megállapodást alapján 68 ember részére összesen 251,41 millió forintot utaltak át. Négyen a sérülés súlyossága miatt nem egyösszegű kártérítést, hanem 2010 szeptemberétől járadékot kapnak az államtól.
Ellenzéki politikusok 2006-ban a kormány, illetve Demszky Gábor - mint védelmi bizottsági vezető - felelősségét vetették fel, vizsgálóbizottság felállítását és politikai felelősségre vonást követelve. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a katasztrófával kapcsolatos vizsgálati anyag áttanulmányozása után viszont úgy döntött, nem indokolt a politikai felelősségre vonás.
Szilvásy György, a MeH-et akkor vezető miniszter azt közölte: a tűzijátékot leállíthatta volna Bodor Tibor főosztályvezető - aki a MeH nevében aláírta a szerződést az augusztus 20-i ünnepséget szervező céggel -, Tóth Miklós szakállamtitkár és Gál J. Zoltán államtitkár. Hozzátette: megfelelő információk birtokában saját maga és Demszky Gábor is jogosult lett volna ezt megtenni, de dönthetett volna a leállításról a szervező cég is.
A kormány végül szakmai felelősöket marasztalt el a katasztrófa kapcsán. Visszavonták a MeH főosztályvezetőjének, Bodor Tibornak a vezetői megbízását. Fegyelmi eljárás indult az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ügyeletese ellen, aki e-mailben értesítette a katasztrófavédelmet a közelgő viharról, valamint írásbeli figyelmeztetést kapott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke. Felmentették azt a katasztrófavédelmi ügyeletest, aki nem olvasta el az OMSZ-tól kapott értesítést.
Az ezzel a témával foglalkozó ombudsmani vizsgálat szerint a rendezvény megrendelőjeként a MeH az első számú felelős az augusztus 20-án történtekért. Sorozatos hibákat találtak a tűzijáték előkészítésében és lebonyolításában. Lenkovics Barnabás és Takács Albert akkori ombudsmanok úgy foglaltak állást, hogy a tömegrendezvények biztosításának szabályai és szervezeti feltételei nem felelnek meg az alkotmányos életvédelem követelményének.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.