Kiverte a biztosítékot Budai Gyula levele a Gyulai Húskombinátban. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a cégen a kormány jogszerűen csak akkor tud segíteni, ha az csődbe megy. A válságos pénzügyi helyzetben vergődő, amúgy a kabinet által tavasszal kiemelt státusú stratégiai vállalattá minősített húsipari cég dolgozói a tulajdonos HAGE-Nagisz Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoport székháza elé vonultak. A demonstrációt szervező Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) közleménye szerint a cégtulajdonos cserbenhagyja a körülbelül 400 munkavállalót a finanszírozó bankok és az illetékes tárca közreműködésével. Kapuvári József, a HDSZ elnöke arról számolt be a Figyelőnek, hogy a megígért kormányzati segítség késik, a tulajdonosok pedig nem tudják a veszteséget friss tőkével pótolni vagy a társaság adósságát leírni. A pénzhiány miatt így leállt a kolbásztöltés a kombinátban. A csoporthoz tartozó HAGE Zrt., illetve a Nagisz Zrt. a demonstráció utánra tervezett igazgatósági üléseket. Ezeken akár a fizetésképtelenséget is megállapíthatták volna, azonban az üléseket váratlanul elhalasztották. Van még némi remény ugyanis, hogy felszámolás nélküli megoldást találjanak a további működésre, akár a banki adósság többségi tulajdonrészre váltásával, de annyi biztos, hogy milliárdos tőkejuttatás és radikális átszervezés nélkül rendkívül kevés esély mutatkozik a cég tartós túlélésére.

ABSZURD AGÓNIA
A Gyulai Húskombinát helyzete drámai, de sajnos nem egyedi. A gazdasági válság és a megszorítások okozta belföldi fogyasztáscsökkenés, valamint az áfaemeléssel megugrott, 30-40 százalékot közelítő feketegazdaság kihozta a hazai húsipar állatorvosi lovának minden betegségét. „Miközben itthon a gazdák a takarmánydrágulás miatt ma már csak 450-500 forintért tudnak előállítani egy kiló élő sertést, azt csak 400 forintért tudják eladni” – vezeti le egyszerű matekkal az egyik piaci szereplő szemléletesen a sertéshúsvertikum baját. Az öröklött ágazati sajátosságok, a széthullott termelési integrációk, az elavult, messze nem hatékony technológia mellett az emberi tényezők, az összefogásra képtelen hozzáállás, a megállapodásokra fütyülő, inkorrekt üzleti magatartás is akadályozza az eredményes gazdálkodást. Amikor például a gyenge forint miatt euróban számolva olcsóvá és külföldön is keresetté válik a magyar hízó, a hazai vágóhidak beszerzői lasszóval sem tudnak elfogadható áron élő sertéshez jutni. Ha viszont fordul a kocka, és az importsertés válik olcsóbbá, lámpással sem találni olyan vágóhidat, amely hajlandó átvenni az amúgy előszerződésekkel esetleg lekötött honi sertésszállítmányt.

A számla nélküli szállításokkal, áfacsalásokkal kriminalizálódott ágazatban alig-alig lehet legálisan profitot elérni, ezt mutatják a társaságok tavalyi mérlegadatai is. Ma már akkora a feldolgozók bedőlésének a kockázata, hogy olyan gazdaságról is tudunk, amely hazai vágóhídnak már nem hajlandó eladni a hízóit, csak külföldinek. A húsipar abszurd agóniájára évek óta keresik a szakemberek a hatásos gyógyszert, eddig látható eredmény nélkül.

VIHART KAVARÓ ÖTLET
Az égető bajt saját bőrén érző Raskó György közgazdász-agrárvállalkozó idén tavasszal egy régi-új ötlettel lepte meg Feldman Zsoltot, a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkárát. Egy állami húsholding létrehozását javasolta több nehéz helyzetű, nagy múltú hazai húsüzem összefogásával. A dolgozat a gyulai, a kapuvári, a pápai és a sárvári feldolgozó állami tulajdonú csoportba való integrálásával számol. Emellett egy uniós léptékkel is életképes, legalább évi 2 millió sertés feldolgozására alkalmas modern vágóhíd létrehozását is sürgeti. Így milliárdos állami áldozat árán ugyan, de még meg lehetne menteni a hazai húsipart a teljes pusztulástól. „Nincs más út, és ez társadalmi érdek” – véli Raskó György. A húsipar túléléséhez szerinte az állam által biztosított friss tőke elengedhetetlen, még akkor is, ha esetleg vállalni kell a szanálás költségének elvesztését. Hosszú távon ugyanis megtérülne a befektetés, mert az iparág túlélhetné a válságot. Enélkül Raskó szerint a tehetős, politikai elithez közel álló nagyvállalkozói kör fekteti be az iparági felvásárlásokba a pénzét. Ám mivel ez is csak állami garanciákkal védett fejlesztési bankhitelekkel képzelhető el, félő, hogy a veszteség ebben az esetben is az államra maradna. A közgazdász szerint a Csányi Sándor nevével fémjelzett élelmiszer-gazdasági csoporton kívül nincs más nagy, hazai szereplő a piacon, amelynek maradt kellő anyagi ereje a krízis túlélésére.

Raskó mentőötlete vihart kavart a minisztériumban. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter finoman fogalmazva nem szíveli az agrár szakembert. Így a dolgozat kalandos útja – a fáma szerint – egyenesen Budai Gyulához vezetett, de amikor a napokban szabadsága alatt kerestük az államtitkárt, ő nem tudott a pápai, gyulai, kapuvári üzemet és egy vadonatúj megavágóhidat érintő tervről. Azt viszont közölte lapunkkal, hogy Gyula ügye rendben van, megy a maga útján, miután stratégiai, kiemelt vállalat lett. Látta ugyan az interneten, hogy tüntettek a dolgozók a tulajdonosnál, de nem tudja, miért. Javasolta ezért, hogy a Nagiszt, vagyis a többségi tulajdonost kérdezzük az ügyről. Pápával kapcsolatban nem voltak információi, de megerősítette, tartja a kapcsolatot a vezérigazgatóval.

ÁLLAM VAGY KONSZOLIDÁCIÓ
Értesüléseink szerint azonban az állami mentőöv ötletét Lázár János kancelláriaminiszter felkarolta, mivel ő a gyulai feldolgozó megmentését szívügyének tekinti. Úgy tudjuk, Nyerges Zsolt, a kormányhoz közel álló ügyvéd befektető is hallott már a tervről, ő egyébként a Mezort Zrt.-n keresztül komoly agrárérdekeltségekkel is rendelkezik. Hogy a hasonló gondolatok nem teljesen az ördögtől valók, arra Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Lázár Jánosnak (akkor még fideszes frakcióvezető) adott év eleji válasza is utal. Ebből kitűnik, hogy a kormány álláspontja szerint – szükség esetén – állami segítséggel kell konszolidálni azokat a magyar vállalatokat, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak. Továbbá segíteni kell a termelői, feldolgozói tulajdonba kerülésüket. A támogatásért cserébe pedig az államnak átmenetileg, annak visszafizetéséig tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia. Az csak lapzártánk után derülhet ki, mire jutott Lázár János kancelláriaminiszter a húságazat és a bajba jutott Gyulai Húskombinát Zrt. vezetőivel.

A befolyásos patrónusok ellenére az állami mentőöv várat magára. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy óvatos becslések szerint is legalább 10 milliárd forintba kerülne a megvalósítása. Az állam közvetlenül nem tud tőkét juttatni a húsiparnak, ám van olyan pénzügyi-vállalkozói csoport, amelynek állami garanciával megtoldott finanszírozással pár év alatt termelne annyi pénzt a projekt, hogy megérje beszállni. Ha viszont ilyen alapon hajtják végre a nemzeti húsholdingprojektet, akkor több mint valószínű, hogy a rivális hazai élelmiszer-ipari konglomerátum Brüsszelhez fordulna. Magántársaság ilyen nagyságrendű állami megsegítése ugyanis vörös posztó az Európai Unió vezetőinek szemében. Azt is vizsgálta az EU, amikor a pápai húsüzem évekkel ezelőtti megmentésénél egyebek között a helyi önkormányzat és a vízmű szerezte meg a feldolgozó többségét, közvetetten állami garanciás hitellel.

Mindezek fényében a teljes iparág szempontjából is érdekes a Kapuvári Hús Zrt. tulajdonosváltása (Nemzeti tőkehús – Figyelő, 2012/32. szám). A titokzatos befektetők képviselője, Zsobrák Péter ügyvédjelölt interjúban számolt be lapunknak az új tulajdonos terveiről (lásd a következő oldalakon).

Mindenesetre nehéz időszaknak néz elébe a húsipar a következő egy-másfél évben. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az ágazat akut problémáinak megoldását segítő állami intézkedés hiányában keserves konszolidációra számít. Ennek szükségességére egyébként a szakértők már évek óta folyamatosan figyelmeztetnek.


Mindenki mást akar
Az ágazati érdek-képviseleti és lobbicsoportok harca nem segíti elő a húsipar problémáinak megoldását. A jelenlegi bajok két fő forrása a takarmánydrágulás, illetve a feketegazdaság, és már ezek kezelésekor is egymásnak ugrottak a szervezetek. Egyelőre nyoma sincs annak, hogy hajlandók lennének a közös cél érdekében összefogni. A Sertésszövetség a gabonakereskedelemben nyáron már bevezetett fordított áfafizetéssel vágná vissza a forgalmiadó-csalást és a számla nélküli értékesítést. Mondván, így a gazdáknak nem lesz érdekük eltitkolni az értékesítést, mert nem nekik kell megfizetni az áfát, hanem a vevőnek. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége viszont helyből kontrázott erre. A gazdaságok ugyanis éppen az áfa negyedéves befizetési határidejéig ebből finanszíroztak sok kiadást, tehát az intézkedés csökkentené a bevallásig rendelkezésre álló pénzük mennyiségét. A Vágóállat és Hús Terméktanács, a Baromfi Terméktanáccsal karöltve viszont az alapélelmiszerek, így a hús áfájának radikális, 10 százalékra való lefaragása mellett érvel. Mivel ez a pénz a központi költségvetésből hiányozna, a szaktárca ezt nem támogatja.

Nádudvari alternatíva
A nagy bajba került Gyulai Húskombinát megmentésére jó alkalmat kínálna az a mintegy 10 milliárd forintos fejlesztési projekt, amelyhez csaknem 4 milliárd forint támogatást is elnyert a tulajdonos HAGE-Nagisz csoport. E szerint az állattenyésztési integrációt genetikai beszerzésekkel, fiaztatótelepi korszerűsítésekkel, a kisállatnevelést szolgáló beruházásokkal bővítenék. Az infrastruktúra adott, csak 750 millió forintos vágóvonal-korszerűsítésre lenne szükség, amellyel egy műszakban évi egymillió darabos, két műszakban 1,5-2 milliós vágókapacitást lehetne létrehozni. Egy német gyártó már konkrét ajánlatot is adott a megvalósításra. A kapcsolódó építőipari beruházással, átalakítással együtt Gyulán 1,5 milliárd forintból ki lehetne hozni egy akkora modern vágóhídi kapacitást, amely zöldmezősen 10 milliárdba kerülne az ország más részén. A projekttel helyben lehetne feldolgozni a csoporthoz tartozó Alföldi Sertés Szövetkezet évi félmillió hízóját, és mint sertésbeszállító, akár a kombinát fő tulajdonosává is válhatna.

Kapcsolódó cikkek