Az azeri kormány olajexportból származó bevételeire pályázik a magyar állam. Egy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrás a Figyelőnek elmondta: Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar állampapírokat. A helyi valutában denominált kötvénykibocsátásra akár még az IMF-megállapodás aláírása előtt is sor kerülhet.

Lapunk úgy értesült, hogy a magyar kormány hónapok óta tárgyal az azeri tisztségviselőkkel. A folyamatot azonban megakasztotta némileg az, hogy egy török tisztviselő augusztus elején a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva megszellőztette a hírt. A nyilatkozat szerint az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Törökországban és Azerbajdzsánban bocsátana ki magyar államkötvényeket. A hírügynökség úgy értesült, hogy egy nagy török brókercég kapott mandátumot a kibocsátás lebonyolítására. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályzatán. A tranzakcióról nyilatkozó török illetékes azt hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal lebonyolítani tervezett kibocsátás lenne az első lépés afelé, hogy Isztambul pénzügyi központtá váljon, ami megnyitná az utat más országok előtt is.

A Figyelő úgy tudja, hogy Magyarország csak Azerbajdzsánnal tárgyal a kötvényvásárlásról, a törököket az azeri főváros, Baki kérésére vonták be a tranzakcióba. Törökország ugyanis, annak ellenére, hogy bruttó hazai terméke tavaly 8,5 százalékkal nőtt, továbbra is tőkeimportra szorul. A törökök erősen rászorultak a külső devizafinanszírozásra. Nem valószínű, hogy a török pénzügyi vezetés jó szemmel nézné, ha a líramegtakarítások más állam adósságát finanszíroznák. Nehezen elképzelhető, hogy Törökország magyar kötvényeket vásárolna, amikor maga is befektetőket keres.

KOCKÁZATI KÉRDÉS
Azerbajdzsán 2-3 éves futamidejű papírokat vásárolna a tervek szerint. Az összeg fedezné hazánk idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátásának nagy részét. Az ÁKK az idei kibocsátási terv szerint teljes körű piaci finanszírozásra törekszik. Ezen belül devizából nem terveztek 2012-ben nettó forrásbevonást.

A kötvényekért Baki hajlandó a jelenlegi piaci árazásnál alacsonyabb hozamot elfogadni. Információnk szerint azonban egy másik lehetőségről is tárgyalnak a felek. E szerint az azeriek a jelenlegi piaci árazáson juthatnak kötvényekhez, de a szerződésben lenne egy opció, amely akkor lépne hatályba, ha időközben Budapest megállapodna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval. Ezután a hozamok követnék a piaci árakat. A kormány és a befektetők ugyanis egyaránt azzal kalkulálnak, hogy ha sikerül megállapodni az IMF-fel, akkor csökken a magyar országkockázat. Ennek hatására pedig mérséklődik a magyar kötvényektől elvárt kockázati felár, vagyis alacsonyabb lehet azok hozama, olcsóbbá válhat az államadósság finanszírozása.

A piaci árak követésének opciója azért érdekes, mert arra lehet következtetni belőle, hogy Magyarország még az IMF-megállapodás aláírása előtt kilépne a devizapiacra. Ezt azonban a kormány és az ÁKK is többször cáfolta. Ha Budapest a megállapodás előtt próbálna meg kötvényeket piacra dobni, azt a befektetők úgy értelmeznék, hogy a kormány nem szándékozik szerződni az IMF-fel. Ez bizalomvesztéshez vezetne a magyar befektetésekkel kapcsolatban.

Ugyanakkor a piaci árak követésének lehetősége azt is jelzi, a kabinet mindenképpen arra törekszik, hogy megállapodjon a nemzetközi szervezetekkel egy Magyarországnak nyújtott pénzügyi programról.

NYOMÁS ALATT
Azerbajdzsánnak azért lenne jó üzlet magyar állampapírokat venni, mert ezáltal az olajexportból származó dollárbevételeit viszonylag magas kamatra tudná befektetni, biztonságosnak számító piacon. A magyar fél viszont levegőhöz jutna a valutaalappal folytatott tárgyalásokon. Az ÁKK üzletfilozófiáját ismerve viszonylag alacsony a kockázat, hiszen a török lírában kibocsátott papírokat már a váltás napján, egy nagyobb kereskedelmi bank közvetítésével, azonnal euróra cserélné. Ez az úgynevezett swapügylet csökkentené ugyan a forrásbevonás tényleges kamatát, viszont a csereügylet költsége, főleg, ha hosszabb futamidőről van szó, meglehetősen magas lenne.

A magyar kormány egyre nagyobb nyomás alatt van a nemzetközi pénzpiacokon, ezért minden lehetőséget megragad, hogy alternatív forrásokhoz jusson. Tavaly óta sorra keresnek fel kormányzati politikusok olyan országokat, amelyek potenciálisan szóba jöhetnek a magyar államadósság finanszírozásában. Az elmúlt év októbere óta Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Rogán Antal akkor még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként és Habony Árpád, a kormányfő tanácsadója is megfordult Szaúd-Arábiában és az Arab Emírségekben, ahol nemcsak gazdasági, oktatási együttműködésről volt szó, hanem a magyar államadósság finanszírozásáról is.

Lapunk úgy értesült: Szaúd-Arábiában arról is tárgyaltak, hogy az IMF-hitelhez hasonló nagyságrendű, mintegy 10-15 milliárd eurós pénzügyi csomagot biztosítana Rijád hazánk számára. Meg nem erősített információk szerint ez a projekt azért bukott meg, mert a szaúdiak hosszú távú, állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződést kértek cserébe. A kormány nem ment bele az alkuba, hiszen az politikai öngyilkosság lett volna a hazai termőföld védelmében tett eddigi kormányzati intézkedések ismeretében. Hónapokig tárgyaltak a kínaiakkal is, ahol a megbeszélések végén már csak egymilliárd eurónyi államkötvény-vásárlásról folyt a diszkusszió. Ezt végül közlekedésfejlesztési projektek keretében hitelezi meg Peking Magyarországnak.

A kormány az elmúlt időszakban meglehetősen népszerűtlen lett a jobbára angolszász befektetők által dominált nemzetközi pénzpiacokon. Nehéz ettől a függőségtől szabadulni. A Szaúd-Arábia olajbevételeiből származó összegek nagy részét ugyanis amerikai alapkezelők forgatják, és Kína is egyre gyakrabban üzletel nyugati befektetőházakkal. Sok esetben Washingtonon keresztül vezet az út Pekingbe. Ennek tükrében sikertörténet lehet az ÁKK Azerbajdzsánnal tervezett kötvényvásárlási programja. Feltéve, ha a nyugati befektetők és az IMF is így gondolja.

Keleti nyitás
A kormány elkötelezett a keleti nyitás mellett, ez jól látszik az erre a célra a jövő évi költségvetésben elkülönített 6 milliárd forintból. Idén ősszel már négy országban, Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában nyitja meg Magyarország az első kereskedőházakat, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése.

Ráérünk
Július végén tízhavi csúcsra ugrott a kormány Magyar Nemzeti Banknál (MNB) tartott betéteinek állománya. Ha ehhez hozzávesszük a magán-nyugdíjpénztári vagyon maradékát, akkor összesen 2538 milliárd forint áll rendelkezésre. A portfolio.hu elemzői szerint rég ült ennyi pénzen az állam. Ha sikerül tartani a forintban kibocsátott állampapír-aukciókra vonatkozó jövő évi terveket, akkor elvben a 2014-es választásokig ki tudja húzni forrásbevonás nélkül. Ebben az esetben a jegybank devizatartalékából vásárolná meg a kabinet a külső adósság törlesztéséhez szükséges devizát. Lapunk megkereste az ÁKK-t is az ügyben. Kérdéseinkre ismételten megerősítették, hogy az állam nem tervezi az IMF–EU-tárgyalások előtt külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását. Az ÁKK ugyanakkor a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében több olyan állampapírpiacon is vizsgálja a forrásbevonási lehetőségeket, amelyeken eddig még nem szerepelt kibocsátóként. Az adósságkezelő szerint a lehetséges új piacok vizsgálata még csak a feltételek feltárásának fázisában tart, ezért konkrét információkkal nem tudnak szolgálni. Közölték azt is, hogy az államadósság-kezelésre érvényes szabályozás értelmében a devizaadósságnak 100 százalékban euróban kell állnia. Ennek megfelelően az ÁKK ezután is a nem a közös pénzben bevont devizaforrásokat euróra swapolja. Az esetleges új piacok vizsgálata értelemszerűen ezt is magában foglalja. Az intézmény megerősítette azt is, hogy az idei finanszírozási terv 4 milliárd euró piaci forrásbevonással számol. A konkrét tranzakciókról azonban a piaci körülmények ismeretében születik majd döntés.

Kapcsolódó cikkek