Hiába is reménykedik az a több száz bíró, akit Schmitt Pál volt és Áder János jelenlegi köztársasági elnök mentett fel állásából, mert betöltötték vagy év végéig betöltik 62. életévüket, aligha kerülnek vissza posztjukra. A kormány ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően nem dolgozhatnak tovább. Pedig az Alkotmánybíróság (AB) néhány hete visszamenőleges hatállyal kimondta, hogy formai és tartalmi okból is alkotmányellenes az a törvény, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 62 évben jelölte meg.

Új helyzetet eredményezhet az, hogy Brüsszel kérésére az Európai Bíróság már néhány hét múlva, szeptemberben foglalkozik a magyar bírák nyugdíjazásának kérdésével, emiatt indult Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás.

KÖZPONTI KÉRDÉS
Az EU a kötelező nyugdíjazás átmenet nélküli bevezetését tartja diszkriminatívnak, szerintük sérül ezáltal a harmadik hatalmi ág függetlensége. Ez lényegében megegyezik a magyar Alkotmánybíróság álláspontjával. A kormány nem értett egyet Brüsszellel, ezért az Európai Bizottságtól a luxembourgi Európai Bírósághoz került az ügy. Emellett egyedi perek is indultak az uniós szervezeten belül. A Magyar Helsinki Bizottság 105 bírót képviselve fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz a nyugdíjazások miatt.

Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés az lesz, diszkriminatív-e a magyar állam döntése. Brüsszeli forrásaink szerint elmarasztalhatják Magyarországot, ugyanis Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse üdvözölte az AB vonatkozó határozatát. „Örömmel vettem tudomásul, hogy a magyar Alkotmánybíróság érvénytelenítette a több száz bíró korai nyugdíjazását előíró jogszabályt” – áll Reding Brüsszelben nyilvánosságra hozott Twitter-üzenetében. Érvelése szerint az AB hasonló jogi aggályokat fogalmazott meg, mint az Európai Bizottság a jogsértési eljárás keretében.

Az EU továbbra is úgy tartja, a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós szerződésekkel. Márpedig, ha az Európai Bíróság is kimondja ezt, Magyarország köteles a bíróság ítéletében foglaltakat teljesíteni. E pillanatban azonban a kormány nem kívánja a 62 éves korhatárt módosítani, inkább általánossá kívánja azt tenni az egész közszférában. Kivétel a felsőoktatás és az egészségügy. „A rendszer marad!” – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök az AB határozata kihirdetésének napján.

KORHATÁR
Ha valamely kötelezettségszegő ország nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, a bizottságnak joga van átalány-, illetve kényszerítő bírságot kiszabni, egészen addig, amíg rá nem szorítja az uniós normával való ütközés kiküszöbölésére. Névtelenséget kérő jogi szakértők lapunknak elmondták, hogy ebben az ügyben már a puszta késlekedés is beárnyékolhatja az IMF-tárgyalások során az EU és Magyarország viszonyát. „Az időhúzás vagy nyílt szembehelyezkedés pedig akár el is mérgesítheti azt” – hallottuk.

Érdemes felidézni az ügy hátterét. Bár tavaly év végéig is nyitva volt az út az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjba vonulás előtt, ám ezt gyakorlatilag kevesen tették meg, a többség 70 éves koráig gyakorolta hivatását. Ezt a törvény megengedte. Ez év január 1-jétől azonban nincs továbbszolgálatra lehetőség. Aki betöltötte a 62. évet, azt felmentik, méghozzá igen hamar, három hónapon belül. S épp ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság. A bírák esetében ugyanis nem csupán egyéni életutakról és karrierekről van szó, hanem a harmadik hatalmi ág függetlenségéről.

Másfél száz év óta Magyarországon a bírák 70 éves korukig dolgozhattak. Elmozdíthatatlanságuknak elve a történeti alkotmányból is levezethető. Nem lehet őket egyik napról a másikra elküldeni. A törvényhozónak megfelelő átmeneti időt, azaz éveket kellett volna biztosítania az új nyugdíjszabály bevezetésére, ám ezt nem tette. Az AB szerint így sérül a bírói függetlenség elve, közvetve pedig az igazságszolgáltatás függetlensége. A legfőbb taláros testület formailag sem találta rendben a bírák nyugdíjazásáról szóló szabályozást. Azt ugyanis szimpla feles törvényben rendezte a parlament, holott garanciális szabályról lévén szó, sarkalatos törvénybe kellett volna iktatni. A kormány ebbe az érvbe kapaszkodott bele, s úgy próbálta áthidalni a problémát, hogy a szabályozást az alkotmányba s a bíróságokról és a bírák jogállásáról szóló törvénybe is beleírják. Így álláspontjuk szerint már nem lesz alkotmányellenes. Arról viszont semmi hír, hogy milyen módon biztosítják az AB által előírt hosszabb átmeneti időt a nyugdíjazások előtt. Vissza azonban semmit nem csinálnak – értesült lapunk fideszes körökből. A kabinet kitart az igazságszolgáltatást érintő átalakítás mellett.

Irigységből fakadó kritikák is helyet kaptak. A bírók ugyanis, ha betöltötték 62. életévüket, kérhették a nyugdíjuk megállapítását, azt folyósította is számukra a nyugdíjbiztosító, emellett azonban megkapták a fizetésüket is. Ilyen privilegizált helyzetben senki más nincs, nonszensz, hogy így maradjon – érveltek kormányoldalon. A bírák eddig pozitív diszkriminációban részesültek, a kabinet most csak megszünteti ezt a kivételezést, nyugdíjazásuk az általános öregségi nyugdíjjal, a nyugdíjreformmal és nem az igazságszolgáltatással összefüggő lépés – hangoztatta korábban Giró-Szász András kormányszóvivő. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció és jogvédő szervezetek azonban úgy vélik, hogy a nyugdíjazások jórészt különféle vezetői állásban lévő bírákat érintenek, a törvény a tisztogatás eszköze.

BÍRÓI LEVELÉT MEGÍRTA
Ellenezte a nyugdíjazásokat az LMP és a Jobbik is, és mind a négy ellenzéki párt az Alkotmánybíróság döntése után sürgette, hogy állítsák vissza az elküldött bírák szolgálati jogviszonyát. Erre vonatkozóan 112 bíró levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek. Arra hivatkoztak, hogy mivel a felmentésükről szóló határozatok alapjául szolgáló jogszabály alaptörvény-ellenes, ezért maguk a határozatok is azok. A petíciót benyújtók között voltak olyanok, akiket nem érint a nyugdíjtörvény, kollégáikkal szolidaritást vállalva írták alá a kérelmet.  A köztársasági elnök azonban közleményében leszögezte, hogy nincs lehetősége a felmentő határozatok megváltoztatására. A bíráknak egyenként kell munkaügyi bírósághoz fordulniuk, s kérniük, hogy helyezzék vissza őket az állásukba, illetve kártérítést is kérhetnek.

Csend
Az érintettek síri csendben veszik tudomásul a történéseket, a bírósági épületeken belül nem beszélnek a kényszernyugdíjazásokról. Néhány bíró a Figyelőnek név nélkül nyilatkozva elmondta, hogy sajnálják idős kollégáikat. Nagy tapasztalatú bíráknak kellett felállniuk. „A médiában viccelődnek rajtuk, hogy minek ragaszkodnak a székükhöz, menjenek haza, és élvezzék a nyugdíjat. Mindez azonban a lejáratásuk része” – mondta egyikük. Hozzátette, hogy az egész bírói kar hangulatára rossz hatással van az az általános hergelés, ami idősebb kollé-gáik ellen folyik. „Kimondatlanul is megbélyegezték őket amiatt, hogy az előző rendszerben szocializálódtak, a semmisségi törvénnyel már kifejezte a politika, hogy elégedetlen a harmadik hatalmi ág ténykedésével, a bírák vesszőfutása pedig a nyugdíjtörvénnyel tetőződött be” – hallottuk.


Bírószámtan
Magyarországon 2804 bíró dolgozik. A nyugdíjazások előtt 3 ezer fölötti volt a számuk. Az 1990-es évek elején a bírák 90 százaléka 55 éven aluli volt, az 56-os forradalom idején még nem élt vagy néhány éves volt, bírói pályáját a 80-as években kezdte. A rendszerváltást követően, 1990-ben a bírói kar jelentős része elhagyta a pályát. A többieket a vonatkozó törvény szerint 1994-ben egyenként átvilágították. A bírók 72 százaléka kinevezését 1990 után kapta.

Kapcsolódó cikkek