Nem hitték el a magyar vámosok, hogy tényleg csak kirándulni megy Ukrajnába az a magyar tanár házaspár a napokban, amely egy teletankolt Opel Astrával jelent meg az egyik ukrán–magyar átkelőhelyen. A benzinturizmus visszaszorítása érdekében tett hatósági lépések ellenére is virágzik a magánimport a keleti határszélen. Ennek komoly ösztönzést ad a motorbenzineknél közel 130, a gázolaj esetében majdnem 150 forintos literenkénti árelőny.

Az utóbbi hetekben a szlovák–magyar határszakaszon is egyre többen kelnek át csak tankolni, miután a dízel üzemanyagért jóval kevesebbet kell fizetniük literenként. Eközben a magyarországi üzemanyagpiac drasztikusan csökken. Az idei második negyedévben 5 százalékot meghaladó mértékű volt a visszaesés, messze a legnagyobb a térségben. „A piac zsugorodása az előző év azonos időszakához viszonyítva már 12 negyedéve tart” – jelzi Drucker György energiapiaci elemző, emlékeztetve, hogy az üzemanyag-fogyasztás meglehetősen rugalmatlan volt hosszú ideig Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a folyamat három éve tart.

A rendszerváltás környékén még lélektaninak számító három számjegyű kategóriában különösen az utóbbi években gyorsult fel az áremelkedés, és ebben jelentős szerepe volt a hagyományosan igen magas jövedékiadó-szintnek. Az elmúlt években több drasztikus emelés is történt ebben a körben, legutóbb 2009-ben, és ez komoly lökést adott a motorbenzin-kereslet visszaesésének.

KÖZÉPMEZŐNYBEN
A nettó üzemanyagárakat vizsgálva látható, hogy a 27 EU-tagországban nagyjából ugyanannyiba kerülne egy-egy liter gázolaj vagy motorbenzin, ha sem forgalmi, sem jövedéki adó nem terhelné a termékeket. A motorbenzinek nettó ára valahol 200–220, a gázolajé 210–230 forint között mozog. A dízel üzemanyag bruttó ára Luxemburgban, a motorbenzin Romániában a legolcsóbb a közösségen belül, és Svédországban, illetve Olaszországban a legdrágább. A magyar autósok többségét azonban aligha vigasztalja, hogy a huszonhetek súlyozott átlagáránál majdnem húsz forinttal olcsóbb nálunk a benzin, viszont ugyanennyivel drágább a dízel.

Piaci elemzők szerint a trendek elég világosak a magyar üzemanyagpiacon, és világosnak látszik az állam magatartása is. A motorbenzin és a gázolaj az a két energiapiaci termék, amelynek kereskedelme teljes mértékben liberalizált, vagyis az árakat alapvetően a piaci viszonyok, illetve az adóterhelés határozza meg. A térségben az árak attól függnek, hogy a mediterrán kikötőkben mennyiért lehet beszerezni a gázolajat és a motorbenzint.

AMERIKAI SZABADSÁG
Amikor a tengerentúlon, az Egyesült Államokban megkezdődik a szabadságolási szezon, és mindenki autóba ülve utazik valahová, megugrik a kereslet. Így az európai finomítók megnövekvő amerikai exportja felhajtja az árakat az európai töltőállomásokon. Jelentős tényező még az árfolyamhatás. Az elmúlt hónapokban számos példa volt arra, hogy a forint-dollár kurzus alakulása fékezte vagy épp hajtotta az áremelkedést.

A magyarországi piacon a közterhek aránya a nettó kiskereskedelmi árban hagyományosan igen magas, 50-60 százalék körül mozog mindkét üzemanyagfajta esetében. Uniós összehasonlításban ezzel hazánk a középmezőnyben helyezkedik el. Ugyanakkor ez az egyetlen pont, ahol a kormánynak közvetlen befolyása van az áralakulásra. Az elmúlt években az aktuális ellenzék meglehetősen harcosan követelte a mindenkori kormánytól, hogy legalább átmenetileg mérsékelje az adóterhelést. Ez azonban a költségvetési adóbevételek kiesésének réme miatt nem következett be egyszer sem.

A motorbenzinpiac a rendszerváltozást követő drágulások ütemét követve szűkült, ahogy újabb és újabb, korábban lélektaninak tartott szinteket értek el az árak. A gázolajpiac ezzel szemben tartotta magát, hiszen az jelentős részben a szállításhoz, a mezőgazdasági felhasználáshoz kötődik. Ebben a körben bizonyos kedvezmények, támogatási rendszerek valamelyest mindig is tompították az áremelkedést, másrészt a kereslet itt lényegesen ridegebb, kevésbé árérzékeny.

A dízelpiacon a gazdasági válság nyomán kialakuló recesszió hozott komolyabb visszaesést, csökkent a közúti fuvarozás iránti kereslet. Ráadásul a térségben messze Magyarországon a legmagasabb a dízelár, ez oda vezetett, hogy még a magyar fuvarozók jelentős része is inkább külföldön tankolta kamionjait. Ezek két-háromszáz literes extra tartályokkal vígan áthasítottak Magyarországon, anélkül, hogy akár egyetlen csepp üzemanyagot is kellett volna itthon vásárolniuk.

Természetesen a külföldi fuvarozók is ezt a megoldást választották. Az üzemanyag-kereskedők a megmondhatói, hogy nincs az a nemzetközileg ismert és elérhető kártyarendszer vagy hűségprogram, amely magyarországi tankolásra tudná ösztönözni a kamionsofőröket, akik egy-egy tankolással 20-30 ezer forint megtakarítást is elérhetnek, ha valamelyik szomszédunknál töltik fel a tankot. A 60-70 forint literenkénti árelőny aligha elhanyagolható ebben a kategóriában. „Az elemzések szerint egyébként világosan látható, hogy önmagában az áremelkedés kisebb piaccsökkentő hatással jár, mint a reáljövedelmek visszaesése” – mondja Drucker György. A magyar autósok számára ugyanis nem önmagukban a magas árak emészthetetlenek, hanem a jövedelmek és az üzemanyagárak aránya. Hiába tankolhatunk a norvég áraknál 25-30 százalékkal olcsóbban, ha a nettó jövedelemből ötödannyi mennyiségre futja.

Kapcsolódó cikkek