Az MBSZ szerint azonban a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. A közlemény idézi Héjj Demetert, a szövetség elnökét, aki úgy fogalmaz: Magyarországra nem az jellemző, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhezők elől venné el a kenyeret, a gyártás inkább biztos felvevőpiacot jelenthet a magyar mezőgazdaságnak.

A MBSZ legfrissebb információi alapján a magyarországi bioetanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje- és tápanyagtartalmát tartalmazza. A szervezet hangsúlyozza: a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni.

Az etanol-gyártás során még olyan hulladék hő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben. A szövetség közleménye szerint az élelmiszerárak világméretű emelkedésében más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak. Az éghajlatváltozás következtében a Föld búza- és kukoricatermelése összességében csökkent az elmúlt három évtizedben. Emelkedett viszont az üzemanyagok, az energia és a műtrágyák ára. A világ élelmiszer-ellátására jelentős befolyást gyakorolnak azok a befektetők is, amelyek az elmúlt két évtizedben jelentek meg a határidős termékek piacán, kifejezetten spekulációs céllal, tehát nem felhasználni akarják a búzát vagy kukoricát, hanem profitot kívánnak elérni az árfolyam-különbözetből - közli az MBSZ.

Kapcsolódó cikkek