A szingapúri tőzsdén jegyzett luxuscikkekben érdekelt vállalatok részvényei nemrég esni kezdtek. Ennek elsődleges oka a befektetők csalódottsága a vártnál kisebb bevételek láttán. Mindeközben az indiai és kínai felsőkategóriás bevásárlóközpontok szinte üresen konganak.





A jelenség magyarázatára a legkézenfekvőbb indok természetesen a gazdasági válság, de az adatok épp ellenkező képet mutatnak. Az elsőhöz képest a második negyedévben Kína 7,5 milliárd dolláros gazdaságának növekedése 8,1 százalékról 7,6 százalékra esett vissza. Bár a növekedés valóban lassult, de recesszióról semmiképp sem beszélhetünk.

A valódi indok az, hogy az évek folyamán az elemzők többsége jelentősen túlbecsülte a luxuscikkek szegmensét a fejlődő piacokon. Kína jelenleg messze a legnagyobb fejlődő piac a világon, és közel 1,6 millió "gazdag háztartással" rendelkezik (azon háztartásokat definiálják így, ahol az éves adómentes jövedelem eléri, vagy meghaladja az évi 150.000 dollárt). Ugyanez az adat Japánban 4,6 millió, ami még mindig pusztán töredéke az Egyesült Államok gazdag családjainak (19,2 millió). Jelenleg a fejlett országok lakói vannak legtöbben abban a jövedelemkategóriában, amely megengedheti magának a luxusjavakat. Bár volt egy gyors felfutás a fejlődő piacokon, de a piac hamar telítődött. A magas-bevételű háztartások száma még mindig növekvőben van, de jelentősen lassult, és messze nem éri el az egyes elemzők által felvázolt 30-40 százalékos összetett növekedési arányt.

A folyamat hátterében egy globális jelenség áll. Az alapvető fogyasztói egység, a háztartás világszerte átalakul. Nyugaton egyre inkább kezd újra teret nyerni a többgenerációs nagycsalád (az USA-ban a 25-35 közti fiatalok ötöde szüleivel, vagy egyéb rokonaival él). Ez alatt Ázsiában ennek a fordítottja zajlik. India háztartásainak 64 százaléka úgynevezett nukleáris családokban él (ahol a szülők közvetlen utódaikkal élnek együtt, amíg azok önállóak nem lesznek).

A szociális tényezők mellett jelentősek a demográfiai változások is. A társadalom öregedésének jelei már most mutatkoznak. Dél-Koreában például a kilencvenes évek óta 33 százalékkal esett az általános iskolába bekerülők aránya. Mindehhez hozzá jön a középosztály fokozatos térnyerése az ázsiai országokban (2030-ra a középosztálybeliek kétharmada ázsiai lesz), ami a jövőbeli fogyasztási döntések meghatározó színterévé emeli a kontinenst.

Sanjeev Sanyal (1970) indiai közgazdász, a Deutsche Bank globális stratégiai munkatársa. A Fenntartható Világ Intézetének megalapítója. A Davosi Világgazdasági Fórumon kinevezték "2010 globális fiatal vezetőjének".

Kapcsolódó cikkek