A fenyegető bírság soknak hangzik ugyan, viszont valójában a Samsung nagyjából 2,5 napi árbevétele. Aligha ennek szól a befektetők ijedsége. Az esküdtek arról döntöttek, hogy a Samsung hét Apple-szabadalomból hatot jogellenesen használt fel. Így például az iPhone elő- és hátlapjára, menüjére, valamint három egyedi, érintőképernyős ujjmozdulatra vonatkozó szabadalom megsértését találták megalapozottnak. A koreai gyár a várható ítéletet nagy vereségként kommentálta, ugyanis egyetlen ellenkérelmüket sem vették figyelembe az esküdtek.
IPARÁGI SZABVÁNY
Egy ismert iparági megmondó ember, Robert Scoble szerint a Samsung még jól is járhat az egész hercehurcával. Ha veszít is a bíróságon végül, akkor is viszonylag olcsón szerezte meg az okostelefon-piac 33 százalékát. A saját útjukat járó, egyedi szoftverekkel és az iPhone-ra nem hasonlító készülékekkel próbálkozó BlackBerry (RIM), a Motorola és a Nokia ugyanis most az eladási listák végén kullog. Stabil forgalmat csak a Google Androidot használó koreai, kínai és tajvani gyártók tudnak produkálni. Az Apple szinte iparági szabvánnyá vált.
Az amerikai gyártó a jogerős ítélet birtokában akár 20 dolláros készülékenkénti licencdíjat is követelhet, vagy kérheti a szabadalomsértő telefonok kitiltását Amerikából. A koreai cég részvényeinek esését a legtöbben ez utóbbinak tulajdonítják, annak ellenére, hogy a bírósági döntés a legújabb, a profit nagyobb részét hozó Samsung-modelleket, egyebek közt az új Galaxy SIII csúcskészüléket nem érinti.
Érdekes egybeesés, hogy az amerikai döntést egy nappal megelőzve egy dél-koreai bíróság viszont az Apple-t meszelte el. Jogellenesnek ítélték meg az Apple iPhone 4, az iPad2 dél-koreai forgalmazását, az újabb iPhone4S-t viszont nem. A bírósági döntés vonatkozik Samsung-termékekre is, így a Samsung a Galaxy SII, a Nexus, a Galaxy Tab és a Galaxy Tab 10.1 hardverekre. A hatóságok szerint mindkét fél jogellenesen használta a másik újdonságait, és mindkét félnek jelké-pes, pár tízezer dolláros kártérítést kell fizetnie.
A szabadalomháború néven emlegetett, tucatnyi ország bíróságán, perek százaiban, számos IT-óriás közt dúló csaták egyik fontos érdekessége, hogy a vitatkozó felek igen szoros üzleti szálakkal kötődnek egymáshoz. Ugyan a jelenlegi ame-rikai perben az Apple áll épp nyerésre, ugyanakkor a Samsung árbevételének 9 százalékát az almás cég csipmegrendelései adják. Az Apple az idén 7,5 milliárd dollár értékben vásárol áramköröket dél-koreai konkurensétől, ez 60 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Iparági szakértők szerint a cupertinói vállalat végső célja, hogy más gyártók felső kategóriás telefonjain ne futhassanak a ma nagyon népszerű Android-rendszerek. Amennyiben ezt akár részlegesen is sikerül elérni, esetleg megnehezíteni a konkurens modellek piacra jutását, úgy abból akár egy nevető harmadik, a Microsoft-Nokia páros is profitálhat. Ők ma még csak az okostelefon-világpiac pár százalékát birtokolják. A ¬Nokia 6,7 százalékot (lásd a táblázatot), míg a Windowst futtató telefonok, köztük Nokiák¬ is 3 százalékot hasítottak ki az összes eladott okostelefon közül.
Egyes elemzők szerint a Windows mellett elkötelezett Nokia nagy nyertese lehet annak, ha megnehezül a Samsung és más androidos telefonok értékesítése Amerikában. A péntek délutáni döntés bejelentése után így hétfőn 10 százalékkal, 2,78 euróig ugrott az árfolyam. Ám a nap végére, ahogyan a piacok is megértették a döntés lényegét, már csak 2,68 volt a papír, keddi lapzártánkkor pedig gyakorlatilag a pénteki szinten kereskedtek a Nokiával, míg a Samsung-részvények árának esése megállt. (A Nokia egyébként 2007 vége óta szinte folyamatosan esik, akkor még 27 eurót adtak a papírokért, de idén tavasszal is még 4-et, igaz, az utóbbi hetekben a júliusi 1,4 eurós mélypontról felfelé mozdult a finn cég rész-vénye.) Újabb nagyobb piaci reakciók akkor várhatók, ha az Apple valóban kitiltatja a régebbi Samsung készülékeket, illetve év vége felé megjönnek az első (biztató) eredmények a Windows Phone 8-cal szerelt Nokiák eladásáról.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.