Az év végéig nyitva álló árfolyam-rögzítési lehetőséggel az arra jogosult devizahitelesek most ajándékot kaphatnak, hiszen aki kéri, annak a bankrendszer és az állam is besegíthet a törlesztésben. Ez persze valóban feltételes, a jövőbeli árfo-lyam függvénye. Az árfolyamgát 2-vel akár mindenki jól járhat. Az adós azért, mert védelmet kap az árfolyamok drasztikus elmozdulása ellen, a bankok azért, mert az új egyezség megállíthatja a hitelportfóliók romlását, az állam pedig azért, mert egy már-már kezelhetetlen országos probléma enyhül.

Július végéig a már leszerződött, illetve folyamatban levő szerződésekkel 71 ezer ügyfél élt, ez összesen 650 milliárd forintnyi hitelt érint - tájékoztatta a Figyelőt Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Mivel összesen mintegy 550-600 ezer ember lehet jogosult a különféle hitelkategóriákban a segítségre, ez eddig 15 százalék körüli érdeklődést jelent. Korábban a bankszakemberek a jogosultak 75 százalékának jelentkezését jósolták. A főtitkár jelenleg legalább 50 százalékos érdeklődést tart reálisnak az év végéig.

A MATEK
Kire vonatkozik és mi is ez az árfolyam-rögzítési lehetőség? A megcélzott kör ezúttal is a devizaalapú jelzáloghitelekkel, illetve a pénzügyi lízingszerződéssel rendelkező adósok, de közülük is csak a jó adósok, vagyis azok, akiknek még nincs 90 napot meghaladó tartozásuk, és a jelzálogba bocsátott ingatlan sem áll végrehajtás alatt. A bankrendszer fokozatosan nyitotta meg a lehetőséget, először a közszolgák, majd a lakáshitelesek, végül a szabad felhasználású devizahitelesek előtt. Aki korábban futamidő-hosszabbításról állapodott meg a pénzintézetével, az élhet az árfolyamgáttal is, de aki már kötött más fizetéskönnyítő megállapodást a bankjával vagy takarékszövetkezetével, az ki van zárva a programból, kivéve, ha azt megszünteti a rögzített árfolyamú időszak kezdő időpontjáig. Szintén nem élhetnek a lehetőséggel azok sem, akiknek a kölcsöne a folyósításkori árfolyamon 20 millió forintnál nagyobb. Aki azonban jogosult, az a hitelét maximum 60 hónapon keresztül, de legkésőbb 2017 júniusáig rögzített árfolyamon törlesztheti. Az árfolyamok részben ismerősek lehetnek a végtörlesztésből, hiszen az euróalapú hiteleknél 250, a svájcifrank-alapúaknál pedig ezúttal is 180 forinttal kalkulálhatnak az adósok, igaz, az amúgy is jelentéktelen súlyú jenhiteleknél 2,5 forinttal megy most az akció. Euróban ez most nem tűnik akkora segítségnek, hiszen az aktuális árfolyam alig tíz százalékkal erősebb, de a lakáshitelek legfőbb devizanemében, a svájci frankban annál inkább. Természetesen euróban is alakulhat úgy a jövőbeli árfolyam, hogy még sokat jelent a védelem.

GYŰJTŐSZÁMLA
A bank tehát az ügyfeleknek kedvezőbb áron kalkulál, de mindig kiszámítja azt is, hogy piaci árfolyamon mennyi lenne a törlesztő, és a fixált, illetve az aktuális árfolyam közötti adósságkülönbözet egy gyűjtőszámlán gyűlik. Itt következik a legutóbbi árfolyamgáthoz képest az alapvető különbség. Az első verzióban a gyűjtőszámla csak egy kis halasztást jelentett az ügyfélnek, de nem volt benne kedvezmény, tartozáselengedés. Most azonban az ezen felhalmozódó összeg két részből áll, a felvett hitel tőkerészére és a kamatokra jutó árfolyam-különbözetből. A tőkerész után a rögzítés utáni időszakban is az ügyfél törleszt, de a kamatokra eső árfolyamkülönbség felét az állam, a másik felét a hitelt nyújtó bank nyeli le. Vagyis, ha az egész rendszert lecsupaszítjuk, az állam és a bank a magas árfolyam miatt a jövőben megemelkedő törlesztők egy részét átvállalja. Sőt, a törvény még egy limitet, vagyis még egy ajándékot meghatároz. Amennyiben az árfolyam az adós szempontjából nagyon kedvezőtlenül alakulna, tehát a svájci frank átütné a 270, az euró a 340, illetve a jen a 3,4 forintot, akkor a gyűjtőszámlahitel egyenlege már nem nő tovább, az erre a részre eső árfolyam-különbözetet teljes egészében az állam fizeti. Az első árfolyamgátat igénylő pár száz ügyfélre automatikusan vonatkoznak az új szabályok. Ha valaki azt szeretné kérni, hogy rá ne a kedvezőbb, hanem a korábbi, ajándékot nem tartalmazó feltételek vonatkozzanak, ezt külön jelezni kell. Van még egy olyan szabály, amelyet csak az ügyfél kifejezett kérésére lehet áthágni, e szerint az árfolyamgát lejárta után a törlesztőrészlet csak maximum 15 százalékkal nőhet majd az eredetihez képest. Aki kifejezetten kéri, annak ez lehet magasabb, így ugyanis többet kell majd fizetni, de az ügyfél hamarabb szabadulhat a hiteltől.

Ez az összességében valóban kedvező lehetőség áll nyitva az ügyfelek előtt 2012. december 31-ig. Aki ezt kéri, annak egyetlen dolga van, mindezt írásban jelezni a banknak, és amennyiben a szükséges feltételek fennállnak, a hitelintézet köteles az erre vonatkozó szerződést megkötni.

AZ ÜGYFELEK SZEMPONTJÁBÓL
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hüvelykujjszabálya szerint az árfolyamgát 2-vel annak érdemes élnie, aki jelenleg törlesztési gondokkal küzd, de abban bízik, hogy a pénzügyi helyzete hosszabb távon, 3-5 éven belül várhatóan javul. A program lényege ugyanis éppen ez: a következő években limitálja a törlesztőket, igaz, cserébe öt év múlva akár nagyobb teher is jelentkezhet. Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint a felügyelet korábbi elemzései azt va-lószínűsítik, hogy a potenciálisan érintett ügyfélkör többsége igénybe veszi az árfolyamgát 2-t.

Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője kicsit szkeptikusabb, szerinte a bankárok azért várnak egységesen igen magas részvételt, mert magukból, vagyis a saját szaktudásukból indulnak ki, és ők valóban tudják, hogy az árfolyamgát megéri az ügyfélnek. A szakértő is azt javasolja mindenkinek, hogy igényelje a lehetőséget, még akkor is, ha nincs rá kifejezetten szüksége, mert bármekkora összeget is engednek el a végén, tényleg jól jár vele. Közben be lehet fektetni a felszaba-duló pénzt, például a kedvezmény idejével azonos, ötéves lekötött betétbe (lásd a táblázatot az öt legjobb ajánlatról). Jánosi Zoltán, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Intézet Kft. ügyvezetője szerint is érdemes élni a lehetőséggel, ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódó árfolyam-különbözet tőkéjének kamata csak átmeneti ajándék. Ráadásul a gyűjtőszámla már forinthitel-konstrukció, melynek csak az árfolyam-rögzítési időszak öt évében ked-vezményes a kamatozása (3 havi Bubor, három hónapos kamatperiódussal), ugyanakkor ezen időszak lejártával minden szempontból visszaállnak a piaci feltételek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az árfolyamgát 2-vel élő ügyfeleknek a rendelkezésre álló időszakot követően két élő hitelük lesz. Az eredeti devizakölcsönükkel, valamint egy forinthitellel, ami a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást illeti, és mindkettőnek piaci lesz a kamatozása, melynek részleteit (kamatostul) együtt kell törleszteni.

A TÁVOL MARADÓK
Aki eddig nem igényelte, annak erre több oka is lehetett. Vannak olyanok, akiknek csak minimális összeg, illetve nagyon rövid futamidő van vissza, nekik már nem érdemes az ügyintézést végigvinni. Mások idegenkednek a bankoktól, hiszen ha azok buzdítanak valamire, egyesek annál inkább bizalmatlanok. No, nem is teljesen alaptalanul, hiszen némi iróniával az sem elképzelhetetlen, hogy éppen ugyanaz az ügyintéző magyarázza el az adósnak az árfolyamgát 2 lényegét és előnyeit, aki évekkel ezelőtt azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy forintkölcsön helyett svájcifrank-alapú devizahitelt vegyen fel, tekintettel a kamatkülönbözetre. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a hazai valuta is viszonylag erősebb volt mostanában.

Az erős forint egyébként félrevezető - véli Gergely Péter, hiszen nem tudhatják az adósok, hogy mi lesz 1-2 év múlva. Az eddigi alacsonyabb részvétel azért némileg így is meglepő. Hiszen a programot a bankszövetség ajánlására három sza-kaszra bontva kínálták a pénzintézetek a közszolgáknak a lakáscélú, illetve a szabad felhasználású hitelekre. Az ütemezés célja az volt, hogy az ügyfelek ne egyszerre, hanem elosztva keressék meg a hitelintézeteket. A bankrendszer abban bízott, hogy mivel már az igénylés pillanatától észlelhető a könnyebbség, a magyarok ezúttal nem véghajráznak, vagyis nem várnak az utolsó pillanatra, hanem hamarabb felkeresik a bankokat. Nem így történt. Éppen ezért minden általunk megkérdezett azt valószínűsíti, hogy erős lesz a véghajrá, bár minden érintett azt üzeni, hogy aki nem szeret sorban állni, az kezdje el hamarabb az ügyintézést.

A BANKOK SZEMPONTJÁBÓL
Ha valóban ennyire kedvező az árfolyamgát 2 a lakosságnak, vajon miért támogatja azt mégis sok bankár is? A rosszul fizető, vagyis 90 pluszos hátralékos ügyfelek feketelistájának összetétele sokatmondó. Miközben az egykori államilag kamattámogatott forinthitelesek körében a mai napig is csak 4 százalékos a 90 pluszos, vagyis a rossz adós, addig a lakáscélú hiteleknél forintban 14, devizában 16 százalék a késve teljesítő adósok aránya. A szabad felhasználású hiteleseknél még rosszabb a mutató, forintban 18, devizában 25 százalékos. Vagyis a bankok és végső soron a társadalom fő vesztesége is a rossz portfólióból fakad, ezt kellene rendbe hozni. Ha pedig az ügyfél úgy érzi, hogy támogatást kap, ráadásul a lakásáról is szó van, akkor még a gazdasági válság és a növekvő munkanélküliség mellett is érdemes kifejezetten jó adósnak maradnia. Ha tehát az árfolyamgát 2 ezt a hatást éri el, ez megérheti a banki veszteségeket. Kovács Levente kiemelte, hogy a hitelintézetek régóta küzdöttek a pozitív adóslistáért, és immár az adósminősítő rendszerbe a pozitív listaadatokat is be kell tölteni. Mindenki a rossz adósokról beszél, de van ma már 6,5 millió pozitív lakossági ügyről (nem ügyfélről) is információ a rendszerben, és ez segíthet ezen adósoknak, hogy jobb paraméterekkel kapjanak a jövőben hitelt. Jánosi Zoltán mindehhez hozzáteszi: „Az árfolyam-rögzítési periódust követően már nem szabad további államilag támogatott kedvezményeket nyújtani az adósoknak, és amennyiben öt év múlva mégiscsak lennének ügyfelek, akiknek nehézséget okoz a hitelek törlesztése, annak rendezését kizárólag a bankokra és az ügyfelekre szabad csak bízni."

ELÉGEDETLENEK
Miközben az árfolyamgátnak plasztikusak az előnyei, több olyan ügyféllel is beszéltünk, akinek meggyőződése, hogy a bankok trükköznek, vagyis veszteségeiket a devizahitelek kamatainak az emelésével enyhítik. Sokan észlelik ugyanis azt, hogy a rögzített árfolyamnál sem csökkennek érdemben a törlesztőik. Erre nehéz egzakt adatot mutatni, hiszen a legtöbb kalkulátor, kamatkövető oldal már csak azokat a hiteleket nézi, azokat dolgozza fel, amelyeket ma is folyósítanak (ezek toplistáját lásd külön). Mivel új devizahitel érdemben nincs, ezek kiesnek a fókuszból. A régi devizahitelek egyedi folyó kamatait nehéz követni, ugyanakkor a bankszövetség és a hitelintézetek cáfolják a kamatok elszállásáról szóló megállapításokat. Szerintük az ügyfél által fizetendő kamat a viszonyítási hozamtól (például LIBOR) és a kamatfelártól függ. Előbbi nagyon alacsony, utóbbi pedig főleg Magyarország megítéléséről, vagyis a bankok forrásbeszerzési költségéről szól. „Amikor a kőolaj ára felmegy, akkor a benziné is, ezt mindenki elfogadja" - véli Kovács Levente, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank statisztikái pontosan mutatják az országos kamatátlagot (lásd az infografikát a 10-11. oldalon). Ebből egyébként az látszik, hogy bár valóban 2012 eddig eltelt részében is volt némi emelkedés, de az mindenképpen barokkos túlzás, hogy az árfolyamgát 2-nél szálltak volna el a kamatok. Igaz, az meglepő, hogy az idén miért nőtt a devizahitelek kamatszintje, ha a CDS-felár az év elejéhez képest határozottan csökkent. Binder István a Figyelőnek elmondta, hogy a felügyelethez mostanáig viszonylag kevés fogyasztói megkeresés érkezett. Ezek és az átlátható árazású termékekkel kapcsolatos panaszok együttes átlagos heti száma kisebb, mint a fix árfolyamú végtörlesztés kapcsán jelenleg még mindig beérkező friss panaszoké. Ezek általában arra vonatkoznak, hogy a hitelintézet a törvény alapján elutasította az ügyfél jelentkezését az árfolyamgát 2-be, ám mivel ezek a panaszok a felek polgári szerződéses jogvitájának minősülnek, ezt a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület vagy polgári peres bíróság tudja eldönteni.

Végezetül szinte minden felelős pénzügyi szolgáltató és a felügyelet is arra figyelmeztet, akkor van igazán esélyük a hitelesnek a programot jól használni, ha a most realizált havi tehercsökkenést nem élik fel, hanem valamilyen módon fialtatják a 2017 utáni nehezebb időkre.

Egyedi gyakorlatok
A Figyelő megkérdezte a legnagyobb lakossági bankokat is a tapasztalataikról. A bankoktól hallott véleményekből mazsoláztunk pár gondolatot.

■
A Budapest Bank az árfolyamgát 2 kapcsán az ügyfeleinek olyan tanácsokat ad, hogy mire, illetve hogyan tegyék félre az ennek segítségével havonta megtakarított összeget. A hitelintézet határozottan kijelentette lapunknak, hogy nem hárítja tovább az ügyfelek felé az árfolyamgát miatti költségeit, és a konstrukcióban nemcsak veszteségeket lát, hiszen azzal az ügyfelek átmeneti fizetési nehézségeit sikerül orvosolni, így a banknak és az ügyfélnek is előnye származik az árfolyam-gát igénybevételéből.

■
A CIB Bank is azon intézetek közé tartozik, amelyek már a megadott határidő előtt is befogadták a szabad felhasználású hitellel rendelkező ügyfelek kérelmeit. A bank két momentumot emel ki az érdeklődőknek: egyrészt a megtakarított pén-zek helyes befektetését, másrészt a lakások biztosítását. A CIB azt is deklarálta, hogy bár a bank általában arra törekszik, hogy növelje, de legalábbis szinten tartsa a bevételeit, az árfolyamgát 2 okozta veszteségeit azonban nem áll szándé-kában kompenzálni.

■
Az Erste nagy ingadozásokat észlelt eddig az érdeklődésben. Árazási politikáját a jogszabályi feltételek és lehetőségek, a piaci és versenykörnyezet, valamint a bank üzleti célkitűzései befolyásolják leginkább, vagyis elmondásuk szerint nincs közvetlen összefüggés a gyűjtőszámlahitel miatti veszteségek és a jelzáloghitel-termékek árazása között.

■
Az FHB volt a piacon az első bank, amelyik megnyitotta a lehetőséget a szabad felhasználású jelzáloghitel-adósoknak is, a jelentkezési kedv is ekkor kezdett emelkedni. Kimondottan az átszerződőknek ajánl a bank csoportos hitelfedezeti biztosítást, mindig az adott hónapban fennálló tartozás 0,045 része a havi biztosítási díj.

■
A K&H, noha összesen 1,3 milliárd forint negatív adózás előtti hatást számolt el már az első negyedévben 2012-re, úgy tűnik, mégis szereti az árfolyamgátat, hiszen telefonos kampánnyal kereste meg a potenciálisan érintett ügyfeleit. A bank nem kéri a szerződésmódosítás közjegyzői okiratba foglalását, ezzel is egyszerűsíti és gyorsítja az ügyintézést ügyfelei számára.

■
Az MKB Bank a többi hitelintézetnél alacsonyabb érdeklődésre számít, ennek az a magyarázata, hogy ügyfelei a versenytársakhoz képest jóval nagyobb arányban éltek az árfolyamrögzítés lehetőségével már 2011-ben.

■
Az OTP Bank esetében körülbelül 110 ezer¬ devizaalapú ingatlanhiteles ügyfél felel meg a gyűjtőszámlahitel feltételeinek. A bank már a jogszabályban meghatározott időpontok előtt egy hónappal befogadta a nem a közszférában dolgozó ügy-felei lakáscélú ingatlanfedezetű, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleivel kapcsolatos kérelmeit. A pénzintézet munkatársai részletes tájékoztatást adnak a programról, és szükség esetén igyekeznek megoldást találni arra, hogy az ügyfél esetleges hátralékát olyan szintre csökkentsék, amely már lehetővé teszi a konstrukcióban való részvételt.

■
A Raiffeisen abban bízik, az árfolyamgát fő célja, hogy egy alacsonyabb szinten kiszámíthatóvá és stabillá tegye a devizahiteles havi törlesztőrészletét, amelynek révén sokkal kevesebben kerülnek nehezebb helyzetbe, azaz válnak nem fize-tővé, és ez jelentősen csökkentheti a bank kockázati veszteségeit, ennek kell ellensúlyoznia a hitelintézet által átvállalt kamatrészt.

■
Végül az UniCredit Bank is a határidő előtt egy hónappal már befogadja a szabad felhasználású devizakölcsönökre az igényléseket, és nem hárítja át a veszteségeket, hanem költségei általános és folyamatos lefaragásával igyekszik ellensú-lyozni azokat.

Jó tanácsok
■ Ne hagyjuk az utolsó pillanatra az ügyintézést! Más is ezt teszi, így lassabb, nehezebb lehet az adminisztráció, kicsúszhatunk az időből, ha nem várt helyzet áll elő.

■ A bank nem számolhat fel semmilyen egyedi költséget, hiszen a törvény szerint a gyűjtőszámlahitel-szerződés megkötéséért a pénzügyi intézmény költséget nem érvényesíthet.

■ A hitelintézet jogai nem csökkennek az új szerződéssel, tehát, ha az ügyfél nem fizet, a bank bármikor felmondhatja a hitelt, és ezáltal az ügyfél teljes tartozása esedékessé válik.

■ A fix árfolyamú törlesztést csak az erre vonatkozó szerződés megkötése után lehet megkezdeni, addig az eredeti törlesztőrészletet minden esedékességkor fizetni kell.

■ Ha azt szeretnénk, hogy a tehercsökkentés ne csak egy lélegzetvételnyi időt, hanem összességében is előnyös megoldást jelentsen, akkor a havonta megmaradó pénzt ne éljük fel, hanem minél nagyobb részét fektessük be, takarítsuk meg.

■ Érdemes lehet tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitnunk, hiszen ezzel a konstrukcióval öt év után a teljes kamatadót megspórolhatjuk, vagyis több erő marad a nehezebb törlesztési évekre.

 

Kapcsolódó cikkek