„Népirtással felérő hatása lenne az egészségügyi dolgozók tömeges nyugdíjazásának, mert nem lenne, aki ellátja a betegeket" - állítja az ózdi kórház intenzív terápiás osztályának vezetőjeként gyógyító s a Magyar Orvosok Szövetségének elnöki tisztét betöltő Bélteczki János. „Minden eszközt meg fogunk ragadni e kormányzati szándék megvalósítása ellen - mondta kemény határozottsággal a Figyelőnek. - Ma is kevés az orvos, ezért túlhajszoltak, amit a betegek saját bőrükön érezhetnek, s ha életbe lép az új és a mostaninál jóval szigorúbb gyógyítási minimumfeltétel-rendelet, kétmegyényi, 5-6000 fős lesz az orvoshiány, pedig már most is 2500-zal kevesebben gyógyítanak a kórházakban a szükséges létszámnál."
TÁNYÉRPÖRGETŐK
Ezért is nehezményezi az elnök az egészségügyért felelős államtitkár szavait, amelyek szerint orvosok sokasága vált tányérpörgetővé. „A megélhetésükért szegődnek vállalkozónak, végzik a többletmunkát, az ügyeletet, az altatást, a radiológi-ai vizsgálatokat. Ha ezt nem tennék, kórházi osztályokat zárhatnának be a szakorvoshiány miatt, és tovább romlana a betegellátás. Iszonyú paradoxon ez a magyar egészségügyben, amelyben a sok évtizedes szervezetlenség, a rossz fizeté-sek egyaránt sárosak."
Ma már szinte minden gyógyítási területen létszámgondok vannak, kevés a patológus, a traumatológus, a neurológus, a pszic¬hi¬áter, a radiológus, a szemész, a fül-orr-gégész, a gyermekorvos. A napokban panaszolta egy édesanya, hogy Zuglóban hónapokat kell várni a nem akut gyermekorvosi rendelésre. De bárki tapasztalhatja a szemészeti, a diagnosztikai vizsgálatokra kapott több hónapos várakozási időt. Biztosra vehető, hogy ha nyugdíjba küldenék a 62 évesnél idősebb orvosokat, ami a szellemi tőkéjük elpocsékolása miatt is luxus lenne, a járóbeteg-szakrendelések nagy részének ajtajára kiírhatnák: orvoshiány miatt zárva. A Magyar Orvosok Szövetségének statisztikái szerint az ott dolgozók 70 százaléka túl van a nyugdíjkorhatáron.
„Rendkívül kritikus az orvoshiány. Az Euro¬barometer felmérései is igazolják, hogy az elmúlt 8-10 évben morálisan és anyagilag mélypontra került orvostársadalomban egyértelmű a bizalomvesztés" - mondja Bélteczki János. Biztos benne, hogy felgyorsul a migráció, s fél-egy éven belül szakorvosok százai fordítanak hátat a magyarországi betegeknek.
Korántsem ilyen pesszimista a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Intézményébe ugyanis az idén három szakorvos jött vissza külföldről, bíznak az ágazat helyzetének javulásában. Velkey György szerint - aki egyben a Magyar Kórház-szövetség (MKSZ) megválasztott elnöke - a most elkezdett bérrendezés talán a hezitálókat is visszatartja. Ám figyelmeztet: „Több mint egyhavi működési költség hiányzik az Egészségbiztosítási Alap kórházi büdzséjéből." S ugyan még nem készült el az intézmények félévi adósságának összesítése, biztosra vehető, hogy a szokásos nyári betegforgalom visszaesését ősszel a megszokott növekedés követi, és folytatódik az eladósodás. „Az MKSZ saját felmérést készít az intézmények gazdálkodásáról. Szeretnénk megértetni a döntéshozókkal, hogy nemcsak a bérek, de a dologi kiadások fedezete érdekében is szükség van többletforrásokra" - mondta az elnök.
Egyelőre a fiatal szakorvosjelöltek képviseletét ellátó Magyar Rezidens Szövetség háza táján csend van. Papp Magor elnök nem tagadja ugyan, hogy nagy a rés az általuk tavaly a felmondólevelek letétbe helyezésével követelt 200 ezer forint nettó kezdő orvosi fizetés és a most kapott 40 ezres többlet között, de „egy 80-100 ezer forintot kereső orvos életében ez is sokat jelent" - fogalmazott lapunknak. Bízik a kormány ígéretében, hogy a mostani bérkiegészítés januártól beépül az alapbérbe, s a különféle egészségkárosító termékekre kivetett fogyasztási adók 2013-ban is az ágazati béremelést szolgálják (Keleten nagyobb a hála - Figyelő, 2012/31. szám).
Legutóbb 12 éve volt 50 százalékos alapbéremelés az ágazatban, ez folytatás híján az évek során elértéktelenedett. Most a tavaly bevezetett népegészségügyi termékdíjból összegyűlt 30,5 milliárdot jövedelemkiegészítésként januártól visz-szamenőleg kapta meg az augusztusi fizetésével a 130 ezer egészségügyi dolgozó közül 86 ezer.
A kórházszövetség is részt vett a béremelésekről folyó egyeztetéseken. „A szűkös pénzkeret miatt kompromisszumra kényszerült az ágazat vezetése" - fogalmazott Velkey György. Ő igazságosnak tartja a pénz szétosztását, amelyből az ágy mellett, három műszakban dolgozó, elsősorban idősebb korban lévő ápolónők s a 350 ezer forintnál kevesebbet kereső orvosok kaptak. Az ápolók keresete átlagosan nettó 20 ezerrel, a doktorok bruttó jövedelme 65 800 forinttal lett több. A 450 ezernél többet kereső ezer orvos 10 ezer forinttal vihetett többet haza.
Az ötvenéves Mária nővér a pótlékokkal együtt augusztusig havi 131 ezer nettót kapott, ez most 151 ezer lett, „ami ugyan nem sok, de nem lebecsülendő, különösen, ha jövőre valóban lesz folytatása " - mondja.
Szócska Miklós a közelmúltban jelentette be: jövőre 55 milliárd forintos költségvetési forrásból folytatódik a béremelés. Abból jut a most kimaradt háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogor-vosoknak és a védőnőknek.
KIMARADÓK
Bélteczki János nem bízik az ígéretben, hiszen „a megállapodások ellenére kimaradt a bérkiegészítésből 12-13 olyan állami intézmény, amelyet a tulajdonos korábban tőkéscsoportnak adott ki működtetésbe" - mondja. Ezek között van a gyöngyösi, a hatvani, az ózdi, a nagyatádi kórház több ezer dolgozója. Méltatlannak tartja a vállalkozásban dolgozó orvosok mellőzését is, egy részük ugyanis kényszerből lépett ki a közalkalmazotti körből.
„E területen nem csorbult az igazságosság" - mond ellent Velkey György. A vállalkozó orvosok ugyanis - a közterhektől mentesülve - eddig előnyöket élveztek, most kiegyenlítődtek a jövedelmek. A kórházi menedzsmenttel történt egyezteté-sektől függően 2000-6000 forintos órabérrel dolgoznak, ez az ugyanazt a gyógyítási feladatot ellátó közalkalmazott orvosok többségéhez mérten nem rossz. „Amúgy pedig, megegyezve a munkáltatóval, visszatérhetnek a közalkalmazotti stá-tusba" - jegyzi meg. A mostani bérkiegészítésből kimaradó háziorvosok elégedetlenségét sem tartja jogosnak, hiszen ők vállalkozásban dolgoznak, a praxisuk nagyságától és az ott végzett feladatoktól függően kapják a pénzt a biztosítótól, emellett tisztességes összegű eszközvásárlási pénzhez jutottak a közelmúltban. „Ám a náluk alacsony fizetéssel alkalmazott asszisztensek hátrányos helyzetbe kerülhettek a kórházban dolgozó kollégáikhoz képest" - ismeri el. Ugyancsak rossz szájízzel vették tudomásul az elmaradt béremelést a diplomás nővérek, a gazdasági és műszaki területen dolgozók. Ezért aztán bármennyit küzdött a béremelésért az ágazatért felelős Szócska Miklós, az abból kiesők miatt továbbra sincs nyugalom. Ezért az érdekvédelmi szervezetek máris tárgyalásokat kezdeményeztek a továbblépés és a túlmunka szabályozása érdekében.
Feladatarányos finanszírozás kell
Júliustól a kórház-átalakítások miatt sok helyen nőtt, máshol csökkent a gyógyítási munka, de nem valósult meg a feladatarányos közfinanszírozás. Mivel az ágazatban a két hónapos utófizetés miatt novemberben kezdődik az új „költségvetési" év - az akkor ellátott betegekért januárban fizet az egészségpénztár -, a kórházszövetség sürgeti a feladatarányos finanszírozási szabályok gyors kidolgozását.
Elbocsátások a szabolcsi kórházakban
Miközben fogy az orvoskar, az ágazat júliusban meghirdetett átalakításával megkezdődött a háttérszolgáltatást végző egészségügyi dolgozók elbocsátása. Hétfőn jelentette be a négy szabolcsi kórházat működtető Egészségügyi Holding Zrt., hogy januárig az élelmezési, kontrolling és informatikai terület 541 munkatársától válik meg. Az átalakítástól 700-800 millió forint megtakarítást remélnek.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.