Felfújható hőpajzs
■ A NASA szakemberei a különböző űreszközöket minél kompaktabbra próbálták tervezni, hogy az atmoszférába visszatéréskor a kapszulákra minél kisebb felületen hasson súrlódás. Ez ugyanis óriási hőhatást eredményez a száguldó testek-nél, ennek elvezetése számos problémát okozott. Ezek a felület növelésével oldhatók meg, ehhez a hővédelmi pajzsot origamiszerűen összehajtogatják. A föld elhagyásakor ez nem foglal el sok helyet, és csak a légkörbe visszatérve nyílik ki a gombára emlékeztető pajzs. Az Inflatable Re-entry Vehicle Experiment (IRVE) kísérleti példányát 40 cm-esre hajtogatták össze, amely visszatéréskor 3 m átmérőjűre nyílt ki. A többrétegű, legfelül a repülőgépeken is használt textíliából, illetve szilikonnal bevont kevlárelemekből álló rendszer felfújását folyékony nitrogénnel oldották meg. A 450 kilométeres magasságból 15 percig tartó tesztzuhanás során az IRVE-3 hiperszonikus sebességet ért el, és az Atlanti-óceánba zuhanva ért földet. A rendszer segítségével olcsóbb lehet más égitestekre kutatóeszközöket küldeni, sőt, a nemzetközi űrállomásra járó űrhajók közlekedtetésének költségei is csökkenhetnének.●

Mitől különleges a grafén?
■ A szénatomokból álló grafénmolekula az elektronika sztárja lett az elmúlt években. Ez nem is csoda, hiszen a csupán egyetlen atomnyi vastagságú nanorétegei a szilikonnál százszor gyorsabban, közel fénysebességgel tudják az elektrono-kat szállítani, ezt kihasználva sokszorosára lehetne gyorsítani digitális eszközeinket. Az előnyös tulajdonságok ellenére még kevéssé értjük, hogy ez miért is van így. A Berkeley Lab és a University of California kutatójának, Michael Crommie-nak sikerült elsőként megfigyelnie, hogy mi is történik az anyagban, amikor töltés halad át rajta. Ehhez pásztázó alagútmikroszkópot használtak, ezzel nemcsak megfigyelni lehet az anyagokat, hanem akár molekulánként mozgatni is. Bór-nitrid és kobaltatomokkal szennyezték a grafént, és így tesztelték, hogyan lassítják a zavaró hatások az elektronok mozgását. Sikerült megmérniük, hogy más anyagokkal szemben a grafénban az ellentétes töltésű szennyeződések hatását az elektronok közötti erők felülmúlják. Ez a felfedezés is segítheti a jövő mérnökeit a grafénalapú mikrocsipek kifejlesztésében.●

Katonai zseblabor
■ Harci bevetések során minden ismeretlen anyaggal szemben érdemes gyanakvónak lenni. Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban ártalmatlan-e a kérdéses vegyület, mintákat kell venni, és ezt biztonságosan tárolni. Az IMASS nevű, műanyagból készült csövet eredetileg veszélyes és robbanóanyagok mintavételezésére fejlesztették ki. A brit honvédelmi minisztérium kutatói viszont tovább is léptek, mivel a nyolc kamerával szerelt aprócska cső már egy-egy kémiai kísérletet is elvégez. A vizsgálni kívánt anyag felé helyezve pozitív vagy negatív választ ad egy-egy összetevőre, hasonlóan egy terhességi teszthez. A könnyű használat és az egyszerűség miatt a szigetországban a terrorelhárítók és a katonák mellett már a bizton-sági cégek is érdeklődnek az eszköz iránt.●

A császármetszés kockázata
■ Horváth Tamás a szegedi egyetemen doktorált, de már 18 éve a Yale Egyetemen dolgozik. Az általa vezetett kutatócsoport a császármetszéssel és a természetes úton született csecsemők tulajdonságait hasonlította össze. Eredményeik szerint, ha csak lehet, érdemes a természetes módnál maradni, mert a mesterséges beavatkozás bár kényelmesebbnek tűnik, veszélyeket is rejt. A szülés után természetes módon beindul a csecsemőkben az UCP2 fehérje termelődése, amely nagyon fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében. Ez a császármetszéssel születetteknél késve és kisebb mennyiségben valósul csak meg. Egérkísérletek során az előagy egy részén, a rövid és hosszú távú memóriáért is felelős hippocampusban érték tetten leginkább a különbséget. Azt is bizonyították, hogy a császárral világra jött egércsemeték agyában kevesebb és kisebb idegsejt alakult ki. Ezek alapján csak a valóban indokolt esetekben javasolják az amerikai orvosok a műtéti eljárást a szülés helyett.●

Vegyülethálózat
■ Az internet inspirálta az amerikai vegyészeket, akik a világ ismert molekuláit gyűjtötték össze egy adatbázisba. De a Bartosz Grzybowski vezette csapat nemcsak leírásokat szedett össze, hanem a lehetséges kémiai reakciókat is katalogizál-ta. A Chematica nevű adatbázisban már nem kevesebb mint 7 milliárd vegyület található, az elmúlt 250 év kutatási eredményeinek majdnem egésze. Az illinoisi Northwestern University szoftverében be lehet állítani, milyen fizikai körülmények mellett szeretnénk a reakciókat levezényelni, például rendelkezésre áll-e oxigén vagy víz. A program nagy segítség a gyógyszerkutatásokhoz, hiszen néhány kattintással eldönthető, hogyan lehet a leggazdaságosabban egy a kísérletekhez szükséges molekulát legyártani. Például az asztma gyógyításában egy ígéretes molekulát eddig csak négy lépésben lehetett előállítani, de a szoftver az állomások számát egyre csökkentette. A kutatók már azon dolgoznak, hogy a program képes legyen új vegyületeket kitalálni.●

Megtekert üvegszál
■ Hosszú távú és nagy sávszélességű, gyors adatátvitelre használják az üvegszálas kábeleket. Legújabb fajtájukkal, a fotonikus kristályszálakkal a hajszálnál is vékonyabb üreges csövecskék által közrevett térben tudnak a fényrészecskék alacsony veszteséggel utazni. A Max Planck Institute kutatói azonban rájöttek, hogy a párhuzamosan futó vékonyka szálak különböző fűzésével akár szűrőként is használhatók a vezetékek. A mintázattól függ, hogy milyen hullámhosszú ré-szecskék nyelődnek el. Ez egyébként a visszhanghoz hasonló jelenség: amikor a falhoz csapódnak sokszor a hullámok, egy idő után elhalkulnak. Az erlangeni mérnökök eredményeinek köszönhetően újfajta lézerek, szenzorok készíthetők, de a fényjelek erősítése is könnyebb lesz.●

Kapcsolódó cikkek