A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Egyre több magánvállalkozás Kínában
Figyelő Online
2012.08.30 08:57
Az elmúlt években ütemesen nőtt a magánvállalkozások száma Kínában, a központi vezetés az egyetemeken is szorgalmazza a vállalkozói ismeretek oktatását, miközben a vállalkozások helyzete egyre nehezebb.
Tavaly 37,56 millió magánvállalkozás működött Kínában - derül ki az állami ipari és kereskedelmi felügyelet (SAIC) statisztikáiból. A magánvállalkozások száma a "reform és nyitás" politikájának meghirdetése óta éves szinten több mint 18 százalékkal nő a kelet-ázsiai országban: 1978-ban még csupán 140 ezer magántulajdonban lévő cég volt bejegyezve, 2004-ben számuk 23,5 millióra rúgott.A magánvállalkozások ma jelentős szerepet játszanak az ország gazdaságában és társadalmában, 2011 végén összesen 79,45 millió munkahelyet adtak, összes jegyzett tőkéjük 1,62 ezer milliárd jüant (57,4 ezer milliárd forint) tett ki.
A kínai vezetés a vállalkozási kedv fellendítésén munkálkodik, s mind több egyetemen kívánja bevezetni a vállalkozói ismeretek oktatását: jelenleg a felsőoktatási intézmények alig felében adódik lehetőség ilyen tárgyak hallgatására.A gyakorlati képzés mellett cél a kínai munkaerőre jellemző látásmód megváltozatása is. A kínai fiatalok és szüleik ugyanis a munkahely- és pozíciószerzést, valamint a biztos állásokat preferálják. A statisztikák is ezt a felfogást tükrözik.
Az oktatási minisztérium kínai végzősöket vizsgáló idei éves jelentése rámutat: bár 6,6 millióan kaptak diplomát 2011-ben, mindössze 1,6 százalékuk alapított saját vállalkozást.Pozitív példa ugyanakkor számtalan akad, kis magánvállalkozásból nőtte ki magát például az autógyártó Geely, a Hainan Airlines és az azóta információtechnológiai óriássá nőtt Huawei is.
A magánkézben lévő kis- és közepes vállalatok ugyanakkor egyre nehezebben boldogulnak a kínai piacon, hiszen az állami kézben lévő nagy cégekkel és a multinacionális vállalatokkal nehezen tudják felvenni a versenyt. A nagyvárosokból ezért többnyire kiszorulnak, s ma elsősorban a közepes és kisebb városokban, valamint a vidéki területeken találnak helyet maguknak.
A gazdasági válság szintén a kis- és közepes méretű magánvállalatokat sújtotta leginkább, jól példázza ezt a kelet-kínai Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli Vencsou (Wenzhou) városa, a kínai magánszektor sikereinek egykori szimbóluma, ahol a magáncégek a GDP több mint 70 százalékát állítják elő és a maga 400 ezer magántulajdonban lévő cégével az ország egyik fontos vállalkozói bázisának számít. A gazdaság lassulását és a külföldi exportpiacok gyengeségét komolyan megsínylő város az elmúlt hónapokban főleg illegális kölcsöneiről és az ezeket visszafizetni nem tudó, a menekülést választó vállalkozóiról vált híressé.
A kínai vezetés a vállalkozási kedv fellendítésén munkálkodik, s mind több egyetemen kívánja bevezetni a vállalkozói ismeretek oktatását: jelenleg a felsőoktatási intézmények alig felében adódik lehetőség ilyen tárgyak hallgatására.A gyakorlati képzés mellett cél a kínai munkaerőre jellemző látásmód megváltozatása is. A kínai fiatalok és szüleik ugyanis a munkahely- és pozíciószerzést, valamint a biztos állásokat preferálják. A statisztikák is ezt a felfogást tükrözik.
Az oktatási minisztérium kínai végzősöket vizsgáló idei éves jelentése rámutat: bár 6,6 millióan kaptak diplomát 2011-ben, mindössze 1,6 százalékuk alapított saját vállalkozást.Pozitív példa ugyanakkor számtalan akad, kis magánvállalkozásból nőtte ki magát például az autógyártó Geely, a Hainan Airlines és az azóta információtechnológiai óriássá nőtt Huawei is.
A magánkézben lévő kis- és közepes vállalatok ugyanakkor egyre nehezebben boldogulnak a kínai piacon, hiszen az állami kézben lévő nagy cégekkel és a multinacionális vállalatokkal nehezen tudják felvenni a versenyt. A nagyvárosokból ezért többnyire kiszorulnak, s ma elsősorban a közepes és kisebb városokban, valamint a vidéki területeken találnak helyet maguknak.
A gazdasági válság szintén a kis- és közepes méretű magánvállalatokat sújtotta leginkább, jól példázza ezt a kelet-kínai Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli Vencsou (Wenzhou) városa, a kínai magánszektor sikereinek egykori szimbóluma, ahol a magáncégek a GDP több mint 70 százalékát állítják elő és a maga 400 ezer magántulajdonban lévő cégével az ország egyik fontos vállalkozói bázisának számít. A gazdaság lassulását és a külföldi exportpiacok gyengeségét komolyan megsínylő város az elmúlt hónapokban főleg illegális kölcsöneiről és az ezeket visszafizetni nem tudó, a menekülést választó vállalkozóiról vált híressé.
Kapcsolódó cikkek
MTI
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
