José Mujica elnök egy nemrégiben ismertetett biztonsági tervben sürgette először a "marihuána szabályozott és ellenőrzött legalizálására". Most viszont szinte már másról sem esik szó a dél-amerikai országban, csak arról, hogy milyen hatása lehet annak, ha létrejön a Ronald Reagan korábbi amerikai elnök által "talán a legveszélyesebb amerikai drogként" emlegetett marihuána hivatalos piaca.

"Alaposan megváltozott a hozzáállás - mondta Sebastián Sabini, a javaslaton dolgozó egyik törvényhozó a The New York Times című lapnak. - Szét akarjuk választani a piacot: a használókat a forgalmazóktól, a marihuánát pedig más drogoktól, például a herointól."

Idejétmúlt dolog fellépni a marihuána ellen

A kábítószerekkel összefüggő bűnesetek terjedése miatt aggódó vezetők valaha elképzelhetetlennek tartott módszereket mérlegelnek egész Latin-Amerikában.

Legalizálni mindent a herointól és a kokaintól kezdve a marihuánáig? A brazil és argentin törvényhozás egyaránt úgy véli, hogy ez volna a legjobb megoldás, mert átterelné a rendőrség figyelmét a fogyasztókról a forgalmazókra.

Legalizálni és szabályozni nemcsak a droghasználatot, hanem a drogszállítást is, és nagy vámot kivetni a szállítmányokra? Otto Pérez Molina guatemalai elnök, a kemény fellépésű, határozott egykori tábornok ennek a lehetőségnek a megvitatását szorgalmazta, Kolumbia, Mexikó, Belize és más államok vezetői pedig szélesebb körű vitát javasolnak a kábítószerekkel kapcsolatos büntető törvények enyhítéséről.

Uruguay más szintre emelte a kísérletezést. ENSZ-hivatalnokok szerint rajta kívül egyetlen ország sem gondolt komolyan arra, hogy létrehozza a marihuána vagy bármely más, a kábítószerekre vonatkozó 1961-es ENSZ-konvenció által betiltott anyag teljesen legális állami monopóliumát.

Ha ez megtörténik, Uruguay lesz az első marihuánaköztársaság, megelőzve Hollandiát, ahol 1976 óta legális a marihuána eladása és fogyasztása, valamint Portugáliát, amely 2001-ben eltörölte a kábítószer-fogyasztásért járó összes büntetést. Uruguayban államilag irányított iparág fog születni, amelyet kormánytisztviselők hoznak létre abból a meggyőződésből kiindulva, hogy idejétmúlt dolog fellépni a marihuána ellen.

"1961-ben a televízió még fekete-fehér volt, most pedig már van internet" - fogalmazott Julio Calzada, az uruguayi Országos Kábítószer-bizottság főtitkára.

Kiszorítani az illegális kereskedőket a piacról

Úgy tűnik azonban, hogy a tilalmat előtérbe állító szemlélettel nem könnyű szakítani. Az elnök javaslata még ebben a 3,3 millió lakosú kicsi, haladó szemléletű országban is ellenkezést váltott ki. Orvosok, politikai ellenfelek, marihuánahasználók és biztonságért felelős hivatalos személyek egyaránt aggodalommal szóltak arról, vajon a marihuána legalizálása nem gyorsítja-e fel a fogyasztás és a bűnözés problémájának súlyosbodását.

José Mujica, a 78 éves, bohém, néhai gerilla, aki 1981-es évjáratú Volkswagen Bogáron jár, meglepőnek tartja az óvatos reakciót. Közölte, hogy ha az uruguayiak többsége nem érti meg a legalizálás hasznát, akkor felfüggeszti a tervét, és tovább tárgyal, hogy nagyobb támogatást szerezzen hozzá. Elszánt vezető azonban, aki több mint egy évtizedet töltött politikai fogolyként börtönben, úgyhogy miközben halasztásról beszél, egyúttal világossá teszi, hogy valószínűleg nem adja fel, mert meggyőződése szerint a kábítószer-használók "egy illegális piac rabszolgái".

"A bűnözéshez vezető úton járnak, mert nincs pénzük, és azért lesznek kábítószer-terjesztők, mert vágyaik kielégítéséhez csak abból tudnak pénzt szerezni" - fogalmazott.

Kormánya, amelynek csekély parlamenti többsége van, rendületlenül folytatja az előkészületeket. Az elnök egyik tanácsadója a közelmúltban azt mondta, hogy néhány héten belül új törvénytervezetet nyújtanak be, és a kábítószer-bizottság vezetője másokkal együtt keményen dolgozik rajta.

A hivatásos technokrataként ismert Julio Calzada egyebek mellett még azt is kiszámolta, hogy mennyi marihuánát kell termesztenie az országnak ahhoz, hogy kiszorítsák a piacról az illegális kereskedőket. Arra a megállapításra jutott, hogy havi 70 ezer felhasználóval számolva egy hónapban legalább 2300 kilogrammra lesz szükség. A főtitkár véleménye szerint a biztonság jelentheti a másik komoly kihívást. A drogkartellek úgy védelmezik árujukat, hogy eldugják, illetve erőszakkal fenyegetnek.

Orwelli visszalépés

Uruguayi hivatalos személyek - köztük Sebastián Sabini, az egyik olyan törvényhozó, aki nyíltan beismerte, hogy fogyasztott marihuánát - barátságosabb megközelítést javasolnak. Elképzelhetőnek tartják, hogy nem kereskedelmi felhasználásra mindenki termeszthessen marihuánát, a maradékot pedig farmerek állítsák elő kicsi, könnyen megvédhető földeken.

A kormány azt is meg akarja követelni a felhasználóktól, hogy regisztráltassák magukat, távol tartva így a külföldieket - ez az ötlet Hollandiától származik, amely csak az ott lakóknak engedélyezi a marihuána eladását -, és nagyjából havi 40 jointban (füves cigarettában) kívánja korlátozni a fogyasztást. Szabályozni szeretnék a marihuána aktív összetevőjének, a THC-nak a szintjét is, sőt tervbe vették, hogy megadóztatják a termelőket.

Kormánytényezők ugyanakkor elismerik, hogy ha saját területükön akarnak legyőzni az olyan drogvezéreket, mint az El Chapo néven emlegetett mexikói Joaquín Gurmán Loera, akkor Uruguaynak régi ellenfelekkel kell békét kötnie, és egyesítenie kell erőit azoknak a kábítószer-kereskedőknek az embereivel, akiket korábban évekre börtönbe küldött.

Ez azt jelenti, hogy együtt kell működnie például olyan emberekkel, mint Juan Vaz. A sovány, sötét hajú számítógép-programozó, egyben három gyerek apja talán a legismertebb uruguayi drogaktivista. Tizenegy hónapot töltött börtönben pár évvel ezelőtt, miután 5 marihuánatövet és 37 virágzó palántát találtak nála. Kijelentette, örül annak, hogy a kormányzat foglalkozik a kérdéssel, de sok más emberhez hasonlóan ő is fél a kormányzati ellenőrzéstől.A személyes marihuánafogyasztás már nem számít bűncselekménynek Uruguayban, úgyhogy a 45 éves Vaz véleménye szerint a növény termesztőinek és fogyasztóinak regisztrációja orwelli visszalépést jelentene.

Más termesztők és marihuánaszívók, akik név nélkül nyilatkoztak, készségesebbek az együttműködés tekintetében. A 35 éves, kábítószer-terjesztő és -fogyasztó Gabriel, aki Montevideo központjában lakik, leszögezte, hogy üdvözli a piac legalizálását, és reméli, hogy segít visszaszorítani a kábítószerüzlet negatív jelenségeit. A kábítószeresek kezelésével foglalkozók ugyanakkor nem titkolják kétségeiket. Pablo Rossi, a több montevideói kezelőközpontot működtető Manantiales Alapítvány igazgatója szerint "sosem tudunk megszabadulni a feketepiactól".

Kapcsolódó cikkek