Az elfogadott hozamok 6,75 és 6,85 százalék között szóródtak. Az utolsó 100 milliárd forint feletti ajánlattétel a július 17-i aukción volt, amikor az ÁKK a meghirdetett 45 milliárd helyett 60 milliárd forintért értékesített kincstárjegyet az idén először 7,00 százalék alatti, 6,89 százalékos átlaghozammal.

Görcs Viktor, a Raiffeisen Bank állampapír-kereskedésének vezetője a Figyelő Online kérdésére elmondta: a kiemelt érdeklődés annak köszönhető, hogy az ősszel kamatvágás várható.

Jelenleg a 6,75 százalékos alapkamatnál jobb ajánlat a három hónapos lejáratú kincstárjegy a 6,8 százalék körüli kamatával. Nagyobb bankoknak, befektetőknek a kéthetes kincstárjegy is alternatíva lehet. Görcs Viktor arra is kitért, hogy a forint erősödésével jelentősen nőtt a hazai fizetőeszköz likviditása, így reagált a piac arra, hogy viszonylag rövid idő alatt 307 euróról 275-re csökkent a forint.

A forint erősödésével a külföldiek kezében lévő forint állomány nőtt, amit be kell fektetniük. Ezt szívesebben teszik rövid lejáratú papírokba, mint hosszú kötvényekbe. A hazai bankok forint likviditása is nőtt, mivel kevesebb hitelt helyeznek ki, de a betétállomány közben nem csökken, így a fölös likviditás egy része vándorol DKJ-be.

A kéthetes MNB kötvény kamata a mindenkori alapkamat, és ennél jobb alternatíva a 3 hónapos és az éves DKJ.

Még nagyobb túljegyzés volt tapasztalható csütörtökön az ÁKK 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján. A szokásos 45 milliárd forint értékben felajánlott, 2013. július 24-én lejáró papírra 149,755 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be, az ÁKK végül 60 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot.

Két héttel korábban 134 milliárd forintot meghaladó jegyzés érkezett. Egyes külföldi elemzők 5 százalék köré várják a kamatvágás ciklusának végén az alapkamatot, fejtette ki a Raiffen Bank ágazatvezetője. Hozzátette: „Mi egyéves időtávon 5,75-6 százalékos alapkamatot prognosztizálunk. Így a jelenlegi hozamszint mellett, főleg a környező országok hozamaihoz, vagy a dollár kamatokhoz képest jó alternatíva egy viszonylag rövid lejáratú magyar papír".

Jelenleg a magyar állam folyamatosan tudja fedezni az államháztartási hiányt a papíraukciókon befolyó összegekkel. Az elemző rámutatott: október végén mintegy 300 milliárd forintot kell visszafizetni a 12/C típusú államkötvények után. „A költségvetésnek és az AKK-nak 3 hónapra előre megvannak a forrásai a lejáró DKJ-k és állampapírok visszafizetésére, így a nemfizetés kockázata minimális egy 5 vagy 10 éves állampapírhoz képest" - hangsúlyozta Görcs Viktor.