A beszámolók alapján tíz tagállam, köztük Magyarország ellenzi az EB tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy emeljék a nők arányát a felügyelőbizottságban 40 százalékra 2020-ig. A bizottsági javaslatról minősített többséggel kell dönteni, az ellenzők pedig úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkeznek, és így megakadályozhatják a javaslat elfogadását. A tervet elutasító tagországok szerint először meg kell vizsgálni, hogy a javasolt módszer - a törvényi előírás - valóban alkalmas-e a női arány emelésére a gazdasági vezető pozíciókban.

A tízek egy közös levélben fejtik ki fenntartásaikat José Manuel Barroso bizottsági elnöknek és Viviane Reding igazságügyi biztosnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az eljárás szokatlan, hiszen a bizottság még nem is terjesztette elő a javaslatot hivatalosan. A Süddeutsche Zeitung szerint a tagállami ellenállás annyira heves, hogy a javaslat gyakorlatilag már el is bukott.

A gazdasági szereplők számára kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenzi. A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez csatlakozott Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország és Szlovénia.

Korábbi német lapjelentések szerint a bizottság évek óta próbálja elérni, hogy több nő jusson vezető állásba a gazdaságban, de törekvése eddig nem hozott számottevő eredményt, a női kvóta intézményét pedig sokan kifogásolták, és önkéntes alapon igen kevés cégnél vezették be. A bizottság az új javaslatban figyelembe vette a bírálatokat, ennek jele, hogy a kvóta bevezetését csak a felügyelőbizottságban tenné kötelezővé, az igazgató testületekben pedig nem, és a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató, illetve évi 50 millió eurónál kevesebb árbevétellel rendelkező tőzsdei vállalatokat nem kötelezné a női kvóta bevezetésére, hogy megkímélje őket az intézkedés költségeitől.

Kapcsolódó cikkek