A Várban immár három éttermet működtető Zsidai család a pesti Gozsdu-udvart már 2004-ben kinézte magának. Évekig tárgyaltak a beruházóval, érdemi eredmény nélkül. S noha beütött a válság, a VII. kerület e része óriási fejlődésen ment keresztül; új arculatot vett fel. A kiszemelt lokáció továbbra is ígéretesnek tűnt, ám a harmincas közgazdász, Zsidai Zoltán Roy számára mindinkább világossá vált az is, hogy itt – alapozva az amúgy is idesereglő hazai és külföldi fiatalokra – a korábbi, más jellegű elképzelésekkel ellentétben leginkább romkocsmát érdemes nyitni. Először megpróbálta az iparág jeles képviselőit becserkészni, ám azok nem tudták bevállalni az újabb feladatot. „Addigra én már teljesen rákattantam, ezért nyár elején pár napra New Yorkba utaztam, és végigjártam vagy harminc, hasonló stílusú helyet” – meséli. Kialakult a koncepció: romos, mégis jól tervezett; választható a zsíros kenyér, de mellette elérhető a minőségi étel- és italkínálat is. Cél, hogy azokat is bevonzzák, akik számára csábító a színvonalas street food: a fatüzeléses kemencében sütött kenyérlángos, a citromfüves tonhalburger, vagy éppen a hazai kézművessör-kínálat.

A heteken belül megnyíló Spíler már a romkocsmák 2.0 vonalához tartozik. Profi vendéglátós nyitja, a gondosan szelektált személyzetet trenírozzák, s a befektetett tőke megtérülését a tulajdonos öt év alatt tervezi kitermelni. A cél elsősorban a hazai közönség megszólítása, mert oda megy a külföldi, ahova a helyiek is szívesen járnak – vallja Zsidai Zoltán Roy.

Romkocsmát ma már nem csak vállalkozó kedvű bölcsészek nyitnak. Mind több üzletember próbálja másolni a mintát, s ezáltal egy mind jobban bővülő réspiacra igyekszik betörni. Kérdés, hogy milyen eredménnyel: tágul-e ezzel a célcsoport, ahogyan az új belépők remélik, vagy az egyik vonal idővel elhal, kiszorítja a másikat? Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy akinek jól sikerül a start, azután a megkapaszkodás, ahhoz sereglenek majd a külföldi vendégek is.  

ÚJ KORSZAK?
Hiszen Magyarország menő – gondolja egyre több fiatal a világon, annak ellenére is, hogy nemzetközi megítélése gazdasági és politikai tekintetben sokat romlott az elmúlt időszakban. A fiatalokat nem a gémeskút, malomalja, fokos vonzza, nem a gyógyfürdők és a Halászbástya miatt érkeznek, bár utóbbit azért megnézik egy-egy buli után. Ami idevonzza őket: a nemzetközi kínálatú zenei fesztiválok, elsősorban a Sziget és a Balaton Sound (az idén összesen mintegy hetvenezer külföldi látogatóval), s az egyedi szórakozóhelyek, főként a romkocsmák hangulata. A tipikusan nyugati országokból érkező huszonéves közönség nem lakik luxushotelekben, nem költ sokat, ám előnyként éli meg hazánk viszonylagos olcsóságát. Információit a baráti körből és a webkettes szférából szerzi, s a fórumok, blogok ajánlása is sokat nyom a latban.

Peter és barátai például Hollandiából jöttek Budapestre egy laza európai körút állomásaként. Odahaza egy népszerű utazási fórumon a lelkükre kötötték: mindenképpen nézzék meg a romkocsmákat. Így a huszonéves csapat a Balaton Sound fesztivál és a balatoni csobbanás mellett a pesti gettó népszerű helyeit is felkereste. A Szimpla Kertben ámuldozó Peterék szerint Budapest nagyon vonzó éjszaka, mind az épületek, mind a szórakozóhelyek, mind az emberek, akik kifejezetten kedvesek és segítőkészek.

A 24 éves Mark Sydney-ben él, egy hosszabb út keretében jött Európába, és nem hagyta ki a Sziget Fesztivált, amelyet barátai ajánlottak neki. Budapestből is jól felkészült, mert a fesztivál ideje alatt kétszer is volt a városban, s a Terror Házát is meglátogatta.

TÚL A PUSZTÁN
A megszaporodott diszkont-légijáratok is erősítik a trendet, így közvetve a Malév csődje is. Míg tavaly a Budapestre érkezők negyede landolt fapadossal, ma ötvenöt százalékuk. Minden ötödik utas Ryanair-járatokkal érkezik. Többségében épp a Peterékéhez hasonló, hosszú hétvégét Magyarországon töltő huszonéves csapatok. Nemritkán szerveznek ide legénybúcsúkat, születésnapokat, hiszen a 20-30 eurós repülőjegyet és a szállást bekalkulálva is ugyanott vannak, mint ha egy jobb otthoni pubban fizették volna ki egy este cechjét.

A trendet felismerte a hivatalos idegenforgalmi marketing is. A Magyar Turizmus Zrt. által működtetett angol nyelvű visit-Hungary weboldal a címlapján ismerteti a legjobb romkocsmákat, a Trendy Budapest menüpontban pedig részletes listát ad rajtuk kívül a tetőteraszbárokról és az „egyszerűen csak cool” szórakozóhelyekről, vásárlásra a WAMP dizájnvásárt és az alternatív ruhaboltokat ajánlgatja. „Magyarország legfontosabb turisztikai terméke a külföldi kommunikációban továbbra is Budapest, a Balaton, az egészség- és a hivatásturizmus. Az új, trendi vonallal a fiatalok felé nyitottunk újabb utakat” – mondta el a Figyelőnek Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. A fiatalos irány azonban nem kiváltja, csak kiegészíti a korábbi üzeneteket, de mindenesetre már odafigyelnek, hogy a külföldi újságíróknak szervezett tanulmányutakon és a kiadványokban célzottan a fiatalokat vonzó programokat is bemutassanak.

Nemcsak a hazai, de a külföldi orgánumokban is változik a Magyarországról és Budapestről alkotott kép. A világ egyik legismertebb, személyes tapasztalatok alapján íródó útikönyve, a Lonely Planet honlapja Magyarországra és az Entertainment fülre kattintva a Szimpla Kert nevű romkocsmát ajánlja elsőként, néhány sorral lejjebb pedig az Instant nevű helyről olvashatunk. A fiatalok megnyerésében a kortársak személyes vagy netes beszámolói pedig döntőek: a kanadai Candice például blogjában eksztázisban számol be a Szimplában indult és a Corvintetőn zárult áttáncolt görbe estéről, kommentelőinek is nagy kedvet csinálva a magyaros virtushoz.

Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója a fogászati turizmus felfutásához hasonlítja a fiatalokat célzó eseményeket: ma még réspiac, de később akár hatalmas üzletté is terebélyesedhet. Szerinte addig jó, amíg alulról, spontán fejlődik, ha a hivatalos kommunikáció is zászlajára tűzi, könnyen ellaposodhat.

Profi módon kommunikál a Sziget Fesztivál, ők járulékosan Budapestet és az országot is népszerűsítik a külföldi fiatalság körében. „A külföldi promóciónk során alapvető üzenet, hogy ez a fesztivál nem a »semmi közepén«, hanem egy izgalmas nagyvárosban zajlik. Ennek köszönhetően a kinti képviselőink PR- és marketingakcióiban is fontos Budapest népszerűsítése. Sok esetben külön Budapest menüpont is található a kinti partnerek által szerkesztett szigetes honlapokon” – mondta a Figyelőnek Berta András, aki a nemzetközi kapcsolatokért felel. A fesztivált, ezáltal az országot is több csatornán keresztül népszerűsítik, a Sziget-iroda mellett több mint 20 külföldi partner és a Magyar Turizmus Zrt. is foglalkozik ezzel.

A szájhagyomány szerepe azonban emellett is döntő. Ausztrália például nem is tartozik a célcsoportba, ám a cikk elején említett Mark barátai tippjének köszönhetően mégis eljött, sőt pár napig várost is nézett. Ez általános: a Figyelő által a Szigeten megkérdezett külföldi fiatalok közül mindegyik volt bent Budapesten az egy hét alatt; többségük városnéző túrán vett részt, sokan valamelyik fürdőt próbálták ki, vagy biciklivel néztek körbe. Jellemzően a délelőttöket vagy a kora délutánokat szánták erre a fiatalok, hogy még visszaérjenek az esti koncertekre.

BAJNOK BÁROK
Höfle Attila, a Romkocsmak.hu oldal ötletgazdája és szerkesztője szerint a hungarikumnak számító szórakozóhelyek marketingjén viszont még lehetne fejleszteni. Ő két évvel ezelőtt indította el az angol aloldallal is rendelkező honlapot, megelégelve a romkocsmák világát összefogó fórum hiányát. Mint mondja, a romkocsmákat hosszú évekig csak szájhagyomány alapján találták meg a külföldi fiatalok. Höfle Attila szerint az a napi 6-700 egyedi felhasználó, aki az angol nyelvű honlapra (ruinpubs.com) kattint, leginkább hátizsákos fiatalok úti beszámolóiból, blogjából hallott ezekről a helyekről.

Épp ezért kisebb áttörést hozott, amikor a Lonely Planet útikönyvkiadó weboldala is foglalkozott a pesti underground helyekkel. Februári számának világszintű szavazásán az A38 állóhajó lett a világ legjobb, a Szimpla Kert pedig a harmadik legjobb bárja. A European Festival Awards szavazásán pedig a kontinens legjobb nagy fesztiválja a Sziget lett. A VI–VII. kerületben, a Király utca, Nagymező utca és környékük szórakozóhelyein, bárjaiban mindenesetre sűrűn lehet nem magyar szót hallani az év minden szakában, a három legfelkapottabb jelenleg a Szimpla Kert, az Instant és az Ötkert.

A romkocsmák üzemeltetői eddig nem fogtak össze, tudomásunk szerint nem gondolkodnak közös, külföldi imázsépítő akció megszervezésén. Igaz, nem is feltétlenül rivalizálnak egymással a belvárosban gombamód szaporodó helyek. Nádas Patrik, a Fogasház vezetője szerint a közelben működő üzletek a versengés mellett erősíthetik is egymás forgalmát. „Aki nem egy pesti vagány, könnyen összetéveszti a helyeket, hiszen azok sokszor egy háztömbben vannak.”

SÖTÉT KAPUALJAK
Aki fél egyedül a pesti éjszakában, szervezett keretek közt is beülhet. A félhomályos bárokat általában egy zsidó negyedbeli alternatív kulturális séta keretében ejtik útba, de több vállalkozás kifejezetten romkocsmatúrákat is szervez. A külföldi magánszemélyek által alapított Discover Budapest már hét éve igyekszik megmutatni a külföldieknek, milyen is valójában Budapest éjszakai élete. Lauren Groves, a Discover Budapest brit menedzsere elmondta, hogy sok turista köt ki irracionálisan drága vagy alacsonyabb minőséget kínáló, inkább profitorientált szórakozóhelyeken. Mivel a külföldi látogatóknak szóló útikalauzok inkább a város kiemelt turistalátványosságaival vannak tele – mint a Halászbástya, a Váci utca, Hősök tere –, így ők akaratlanul el is kerülik a belváros kis utcáit. Groves szerint olykor be sem mernek menni egy-egy romos, sötét kapualjba. Évente nagyjából összesen ezer ember vesz részt a heti 3-4 alkalommal megrendezett túrán, a tipikus tizen-huszonéves közönség mellett idősebbek is, a rekorder 74 éves volt. A kocsmatúrázók a turisztikai kulisszákon túl meg akarják ismerni egy másik kultúra mindennapjait, annak szórakozási formáit. A nyugat-európai fiatalok számára egzotikum a historikus épületekben levő, sajátosan lepukkant dizájnú félhomályos szórakozóhelyek világa.

Trendi Magyarország
Vonzerők a huszonéves külföldi közönség számára
• sok fapados cég, város közeli reptér
• olcsó, de jó minőségű szállások
• 
erősödő fiatalos város imázsa
• széles körű bevásárlási lehetőségek (a nyugat-európai áraknál jóval olcsóbban)
• 
zenei, gasztronómiai fesztiválok
• dizájnboltok, WAMP
• szórakozóhelyek (Hajógyári-sziget, szabadtéri diszkók és romkocsmák)
• kerékpáros városnézés
• borbárok
• retró és múltidéző programok (Trabant- és tankvezetés, Szoborpark)


Főbb események
• 
fesztiválok (komoly: Budapesti Tavaszi [és Őszi] Fesztivál, Zsidó Nyári Fesztivál; könnyű: Sziget, Volt, Balaton Sound, EFOTT és hasonlók)
• Forma–1 Magyar Nagydíj
• Budapest Maraton
• Nemzeti Vágta
• Karácsonyi Vásár
• Critical Mass
• 
gasztronómiai, hagyományőrző és egyéb fesztiválok (pálinka- és borfesztiválok, Mesterségek Ünnepe, Visegrádi Várjátékok, Debreceni Virágkarnevál, Mohácsi Busó Fesztivál és hasonlók)


Vendégek
Nincs pontos adat, mennyit költenek nálunk a csupán néhány napra érkező, valószínűleg pénztárcakímélő hátizsákos turisták. Mindenesetre az általuk kedvelt olcsó közösségi szállások forgalma felível: 2012 első fél évében 15 százalékkal emelkedett a külföldi vendégek által az ifjúsági és turistaszállókon eltöltött vendégéjszakák száma a múlt év hasonló időszakához képest. A KSH adatai szerint 2011-ben a Magyarországra turisztikai céllal érkező látogatók 7 százaléka tartozott a 15–24 évesek közé. A két nagy zenei fesztivál nemzetközi jellegén is lemérhető a trend: a Balaton Sound látogatóinak ötöde külföldi, a Szigeten pedig már a hetijegyek 85 százalékát ők veszik meg. Utóbbin az idén összesen ötvenezer külföldi vendég fordult meg.

A Sziget tipikus látogatói elsősorban a nyugat-európai és a szomszédos országokból érkeznek, a legtöbben Hollandiából, Olasz- és Franciaországból. Több fiú vállalkozik az útra, mint lány. A külföldi látogatók több mint fele még tanul. Tavaly a fesztiválturista átlagos életkora 25 év volt, és 70 ezer forintot hagyott ott a rendezvényen (ebben a belépőjegy és az előtte-utána való turisztikai költés nincs benne). Ritkán érkeznek egyedül, inkább baráti társaságokkal, és évről évre egyre többen szállnak meg inkább más szálláshelyeken, nem a Szigeten.

Kapcsolódó cikkek