Megfelelő helyen tartja számon a gazdaságpolitika ezt az ágazatot? Valószínű, hogy a szektorról készített tükör alapján megfogalmazható majd a válasz erre a gyakran föltett kérdésre is. Ez azért is fontos, mert valószínűleg nincs még egy olyan szelete a nemzetgazdaságnak, amely a legnagyobb érték, az emberek egészségének visszaállítása érdekében kutat, fejleszt és termel, exportál, s tetemes mértékben járul hozzá a költségvetés konszolidációjához. Ez utóbbinál nem csupán a mindenkire érvényes adókat és járulékokat kell szemügyre venni, hanem azt is, hogy a gyógyszercégek által piacra vitt és a társadalombiztosítási (tb) támogatással forgalmazott készítményeik után immár kilenc esztendeje évről évre növekvő mértékű összeget fizetnek vissza az Egészségbiztosítási Alapba. Kezdtek 3-4 milliárddal, az idén 52 az előirányzat, ezt az első hét hónapban már túlteljesítették. Azért az elgondolkodtató, hogy alulbecsülték-e az illetékes szakemberek a tb által támogatottan várható gyógyszerfogyasztást, vagy valóban ennyire beteg a magyar.

A Századvég kutatásában a 25 gyógyszercég 2008–10-es időszakát vették górcső alá, és a hozzáadott érték mellett a kutatás-fejlesztésben való részesedésüket, a foglalkoztatást, az államháztartási befizetéseiket, az ipar multiplikátor (mennyiben kapcsolódik a nemzetgazdaság más ágazatához) szerepét vizsgálták. Ez utóbbit tekintve az derült ki, hogy minden 100 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 73 forintot generál, így a 2010-es évet tekintve a közvetlenül előállított 614,9 milliárd további 448,1 milliárd hozzáadott érték létrejöttét támogatja.

Az is kiderült, hogy a cégek két éve 14 393 alkalmazottat foglalkoztattak, ám annak túlgyűrűző hatása 43 412 embernek adott munkát. Ez a több mint 200 százalékos foglalkoztatást serkentő hatás kiemelkedő a többi nemzetgazdasági ágazathoz képest, s erősíti a kormány munkahelyteremtő és -megtartó céljának elérését. Ugyanis, miközben a nemzetgazdaságban a vizsgált időszakban 6,4 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma, a gyógyszercégeknél 0,7 százalékkal nőtt. S a pozitív értéket fényezi, hogy az ágazatban foglalkoztatottak fele közép-, negyede pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Ez érthető, hiszen a gyógyszerkutatás és -fejlesztés magasan képzett, speciális tudást igényel, ennek Magyarországon immár 110 éves hagyománya van például a Richter-, a Sanofi- (korábban Chinoin-), az Egis-, a Teva- (korábban Biogal-) gyárnak köszönhetően. Ezek persze ma már nagyrészt külföldi szakmai vagy pénzügyi befektetők birtokában vannak, egyedül a Richter negyede állami tulajdon. Ám szerencsére az 1990-es évek elején kezdődő privatizációban részt vevő multinacionális gyógyszercégek és pénzügyi befektetők nem vitték ki az országból a szürkeállományt és a termelést, hanem jelentős beruházásokkal bővítették a hazai gyógyszergyártást.

A rendszerváltozást követő piacnyitás hatására az amerikai és európai multik, később a távol-keleti cégek jelentek meg Magyarországon, s a hazánkban megtalált vegyészi, orvosi és gyógyszerészi tudásra, és tapasztalatra alapozva gyártóegységeket, kutatóbázisokat, klinikai kutatásokat telepítettek hazánkba. A vizsgált vállalatok magyarországi beruházásaikat 2008-ról 2010-re ötö-dével növelték, miközben a határokon túli beruházásaik közel 57 százalékkal csökkentek. A beruházások összege két éve 54 milliárdra rúgott.

A munkahely megőrzése nemcsak a családok, de az állam érdeke is. Ezért is sérelmezik a gyógyszercégek az általuk foglalkoztatott orvoslátogatók után fizetett díjat, amelynek összege a Széll Kálmán-terv szigorú előírásai alapján tavaly a duplájára, évi 10 millió forintra nőtt. Így a 2300 közeli orvoslátogató közül több száz diplomás alkalmazottnak mondtak föl, akik kiestek a járulék- és adófizetés, a fogyasztás alól. Igaz, az orvoslátogatók dolga a cégek termékeinek megismertetése mellett a doktorok „megdolgozása”, így talán még igaz is lehet, hogy ha kevesebben vannak, kevesebb doktorra tudják rátukmálni a cégek piruláit. Nem tudni, hogy ennek vagy a társadalombiztosító által a gyógyszerek árához nyújtott támogatás drasztikus csökkentésének a következménye-e, hogy amíg 2010-ben 4,2 százalékkal nőtt a gyógyszerek piaci forgalma az előző évhez képest, tavaly csupán 2,4-del. Miközben azt tudjuk, hogy továbbra is világelsők vagyunk a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekben.

A Századvég vizsgálata kiemelten kezeli az ágazat kutató-fejlesztő tevékenységét. Sokat mond, hogy amíg a KSH 2010-es előzetes adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalóknak a létszáma a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 1 százalékát sem érte el, a gyógyszeriparban ez az arány 16 százalék. A cégek a belföldön értékesített termékeik nettó árbevételének 11,5 százalékát fordították e célra, ez az iparág a feldolgozóiparban működő kutatóhelyek közel 48 százalékának felel meg. A vizsgált vállalatoknál az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig a k+f teljes spektruma megtalálható. Az originális gyógyszerek mellett a lejárt szabadalmú kémiai és biológiai úton előállított készítmények fejlesztése is folyik. A klinikai vizsgálatokig jutó gyógyszerek pedig sok milliárd forinttal gyarapítják a kórházak bevételeit és az ott dolgozók jövedelmét.

Kitértek a kutatók a 25 cég államháztartási befizetéseire is. Kiderült, hogy 2010-ben 133,1 milliárdot fizettek a közösbe adók és járulékok, valamint az akkor még 12 százalékos ágazati különadó címén, ez utóbbi a Széll Kálmán-terv második változata szerint az elmúlt év óta 20 százalék lett.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyógyszertükre elkészült, s sajtónyilvánosságnak köszönhetően nemcsak a döntéshozók, hanem a betegek, a potenciális betegek is tisztább képet kapnak végre a ma még a nemzetgazdaság húzóágazatának tartott gyógyszeriparról.

A kutatásban részt vett vállalatok:
● Abbott Hungary Kft.
● Alcon Hungária Kft.
● Amgen Gyógyszerkereskedelmi Kft.
● AstraZeneca Kft.
● Bayer Hungária Kft.
● Berlin-Chemie
● Boehringer Ingelheim RCV
● Bristol-Myers Squibb Kft.
● Celgene Hungary
● Egis Gyógyszergyár Nyrt.
● GlaxoSmithKline Kft.
● GmbH & Co KG Fióktelepe
● Janssen-Cilag Kft.
● Lilly Hungaria Kft.
● Lundbeck Hungaria Kft.
● MSD Pharma Hungary Kft.
● Novartis Hungária Kft.
● Novo Nordisk Kft.
● Nycomed Phamra Kft.
● Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
● Richter Gedeon Nyrt.
● Roche Magyarország Kft.
● Sanofi-csoport
● Servier Hungária Kft.
● Teva Magyarország Zrt.
● UCB Hungary Kft.

Mérlegmentő gyártói befizetések
Az első hét hónapban az előirányzott 161 milliárd forinttal szemben az Egészségbiztosítási Alap (EA) bruttó gyógyszerkiadása 186 milliárd forint volt. A túllépést azonban enyhíti, hogy az egészségpénztár által fizetett támogatáskiáramlás növekedésével párhuzamosan jelentősen növekedtek a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetései az EA-ba. Hét hónap alatt 53 milliárd forint bevétele származott ebből, ami már akkor 1 milliárddal meghaladta az idei, egész évre tervezett előirányzatot. A biztosító ez évi gyógyszerkassza-előirányzata – gyártói befizetések nélkül – 219 milliárd.

Kapcsolódó cikkek