Az aláíró 39 állam adja a világ exportjának kétharmadát, a külföldi befektetések háromnegyedét. Az egyezmény alapján a kormányoknak többek között büntetendő magatartássá kellett nyilvánítaniuk a külföldi tisztviselők megvesztegetését. Meg kellett teremteniük a jogi személyek felelősségre vonásának feltételeit, valamint kötelezettségként vállalták, hogy eredményesen és hatékonyan folytatják le a határon átnyúló megvesztegetések miatt indult eljárásokat. A vesztegetőket pedig, legyenek azok magánszemélyek vagy cégek, megfelelő büntetésben részesítik. Az volt a cél, hogy a világ legnagyobb gazdaságaiban ne legyen lehetőség a korrupció exportálására, az államok közötti jogi segítségnyújtás pedig eredményessé tegye a megvesztegetés bizonyítását és megbüntetését.

KOMOLYTALAN ALÁÍRÓK
Az egyezmény végrehajtásának a tapasztalatairól a Transparency International készítette el a legfrissebb jelentést. E szerint a vizsgált 37 országban a megállapodás hatálybalépése óta mindössze 708 olyan esetet regisztráltak, amikor az adott ország cégei vagy állampolgárai külföldi tisztviselőket vesztegettek meg. Szabhattak ki büntetést azért, mert valaki elfogadott néhány ezer forintot egy hamis vízum kiadásáért, és folyhatott büntetőeljárás azért is, mert százmilliárdos nagyságrendű közbeszerzésben tártak fel korrupciót. A számok mögött tehát nagyon sok és nagyon sokféle magatartás van. Nyilvánvaló, hogy az esetek egészen kis része kerül a bűnüldöző szervek, így a statisztika látókörébe.

Úgy tűnik, hogy az egyezményben foglalt kötelezettségeket az aláíró államok jelentős részében nem igazán veszik komolyan. Ebben szerepe lehet a korrupcióellenes fellépés paradoxonának is. Eszerint minél többet tesz egy ország ellene, annál több eset kerül be a statisztikába, így látszólag növekszik az adott országban a korrupció. Az igazán eredményes fellépést ezért sokkal inkább mutatja a megvesztegetéssel kapcsolatban megindított büntetőeljárások számának alakulása. A látszólagos paradoxon ellenére minden részes állam számára fontos, hogy eredményesen lépjen fel a határon átnyúló korrupcióval szemben, és ne nyújtson védelmet saját vállalatai számára sem. Ott, ahol egyszer az egyik állam cége szerepel vesztegetőként, legközelebb ugyanezen állam köztisztviselője lehet a megvesztegetett. Ha tehát egy kormány megengedő saját cégei külföldi korrupt magatartásával szemben, elveszti képességét arra, hogy más kormányokon kérje számon a korrupció elleni fellépés elmaradását.

Rövid távon gondolkozik az a kormányzat, amelyik azzal érvel, hogy gazdasági recesszió idején különösen fontos a társaságok számára külföldi megrendelés elnyerése. Az a cég ugyanis, amelyik egyszer vesztegetés révén jutott egy fontos üzlethez, legközelebb is csak így tud. Termékei, szolgáltatásai javítása helyett korrupcióval szerez megbízásokat, így versenyképessége romlik, lemaradása egyre nő.

A felelősségteljes cégvezetők többsége tisztában van azzal, hogy a döntéshozók megvesztegetése egy folyamat eredménye, s nem kapcsolható úgy le, akár a villany. Ha egyszer egy vállalat vesztegetéssel jutott hozzá egy üzlethez, akkor a kenőpénzt legközelebb is tőle várják. Az eredmény: folyamatos és rendszeres zsarolás és a korrupciós pénzek fizetésének folyamatos kötelezettsége. A cégvezetőknek a vesztegetés előtt érdemes mérlegelniük a korrupció kockázatait is, hiszen az esetek jelentős részében nincs a kezükben biztosíték arra, hogy az üzletet valóban az ő vállalkozásuk nyeri el. Egy olyan megállapodást kötnek tehát egy másik személlyel, amely egyrészt alapvető jogi és erkölcsi szabályok megsértésére irányul, másrészt jellemzően nincs jogi biztosítéka. A cég tehát kiszolgáltatja magát egy korrupt hivatalnak vagy tisztviselőnek. A jogsértésre kötött megállapodás sokszor nagyon bizonytalan kimenetelű.

KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL
Magyarország eddig felemásan hajtotta végre az OECD-egyezményt. Történtek ugyan jogszabály-módosítások, de nagyon kevés és ellentmondásos információ áll rendelkezésre az igazságszolgáltatás gyakorlati tevékenységéről a határon átnyúló megvesztegetési ügyekben. Furcsa, hogy például a Transparency International jelentése szerint a Gripen-ügyben eljárások folytak Csehországban, Ausztriában, Svédországban is. Magyarországon ezzel szemben mintha semmi nem történne. Nehezen érthető az is, hogy a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói ügyeivel kapcsolatban a magyar hatóságok megszüntették az eljárást, holott a Magyar Telekom belső vizsgálata több szabálytalanságot is feltárt. A vállalat ezeket még 2010-ben nyilvánosságra hozta. Ezen túl a Deutsche Telekom és leányvállalata, a Magyar Telekom 2011 decemberében összesen 95 millió dollárt fizetett az ellenük az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsde- és értékpapír-felügyelet (SEC) keresetei alapján indult eljárások lezárásaképpen.

Kiemelkedően fontos tehát, hogy az összes jelentős exporttal rendelkező ország kormánya felismerje a határon átnyúló vesztegetés jelentőségét és azt a veszélyt, amely abban rejlik, hogy a saját cégeik számára elnézik a korrupt magatartást. A válság okozta recesszió nem szolgálhat érvként a korrupció egyszeri elfogadására. Ez ugyanis hosszú távon olyan spirálhoz vezet, amelyben a rossz minőségű termék vagy szolgáltatás megvételéért egyre magasabb árat kell fizetni. Az ezt elnéző kormány pedig nem kérheti számon a másik államon hasonlóan káros magatartását. Több országban, köztük Magyarországon is fontos lenne növelni a bűnüldöző szervek szakmai felkészültségét és függetlenségét. Erősíteni kell a konkrét ügyekben nyomozó rendőrök és az eljáró ügyészek szakmai autonómiáját. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a rendőrségen és az ügyészségen több magasan képzett szakember vegyen részt a jellemzően komplex, határon átnyúló nemzetközi vesztegetési ügyek nyomozásában. Ez várhatóan nagymértékben növelné a korrupcióellenes fellépés eredményességét. De talán még ennél is fontosabb a megelőzés: az egyezményben részes államok kormányainak meg kell érteniük, hogy a korrupciómentes verseny biztosítása elsőrendű érdekük, és nem éri meg szemet hunyni cégeik korrupt magatartása felett. A felelős cégvezetők már régóra tudják, hogy miért.

Kapcsolódó cikkek