Ha Görögország a nehézkes, esetlen fél a déli, adós országok közül, akkor Finnország a legfeszültebb az északi hitelezők közül. Az eurózóna megsegítéséért cserébe különleges elbánást követeltek, ezért 2011 közepe óta csak fedezet ellenében adnak kölcsönt. A miniszterek kerülik az európai egységről való mesterkélt szónoklatokat, miután a külügyminiszter nemrég felfordulást keltett Finnország menekülési tervéről szóló beszédével

Első ránézésre érthetetlennek tűnnek a finn aggályok, hiszen az euró 1999-es bevezetése óta a gazdaság növekedett. A válság rosszul érte ugyan Finnországot, de hála a magas költekezési hajlandóságnak és az erős ingatlanpiacnak, gyorsan újra talpra állt. A munkanélküliség a 8,7 százalékos 2010-es csúcsról 7,5-re mérséklődött. Állami költségvetés tekintetében sincs okuk panaszra, főként európai összevetésben. A Moody's hitelminősítő listáján megmaradt hat AAA minősítésű ország közül egyedüliként Finnországot nem fenyegeti a leminősítés veszélye. Az államadósság a GDP csupán 50 százaléka, kormányának idei 1 százalékos deficitje pedig elenyésző mértékű Európa hitelekben úszó államainak helyzetéhez képest.

Azonban ha közelebbről is megvizsgáljuk a gazdasági teljesítményt és összevetjük azt Svédországéval, akkor már érthetővé válik a csalódottság. Finnországgal ellentétben a svédek nem csatlakoztak az eurózónához, ami a válság beköszöntéig alig érzékelhető különbséget jelentett csak. Az elmúlt öt év viszont egyértelműen Svédországé volt. A recesszió mélyebb, a kilábalás nehézkesebb volt Finnországban. A GDP 1 százalékkal csökkent a második negyedévben, miközben a szomszédban 1,4 százalékkal nőtt. A gazdaság zsugorodásához hozzájárul az is, hogy előre hozták az első negyedévre az autóvásárlásokat, hogy elkerüljék az adóemelést. Elemzők szerint 2012-ben várhatóan 0,5 százalékkal fog nőni Finnország, 1,3 százalékkal pedig Svédország GDP-je. Ráadásul Svédország továbbra is pozitív folyó fizetési mérlegével szemben Finnország tavaly (1993 óta először) deficittel zárt, a korábban mindig alacsonyabb államadósságuk pedig már meghaladja a svédekét.

A nehézségek jelentős mértékben visszavezethetőek a Nokia hanyatlására - a GDP-ből való részesedésük egy évtized alatt a nyolcadára zsugorodott. Ráadásul eközben a húzóágazatok (a fa- és a papíripar) is rosszul teljesítenek. A Finn Nemzeti Bank szerint az export visszaesésének fő oka a romló versenyképesség. A hátrány forrása, hogy a munkaerőköltség az utóbbi 5 évben 20 százalékkal nőtt.

A gazdaság hosszú távú kilátásai sem túl bíztatóak. Egy felmérés szerint 2016 és 2030 között évente 1,7 százalékkal fog csak nőni a GDP, miközben az elöregedő társadalmat egyre drágább lesz eltartani.

A 2011 óta működő koalíció 2 százalékos növekedést tervez a strukturális egyenlegben 2015-re, ami csak megszorítások árán érhető el. Az első lépés az áfa egy százalékos emelése lesz 2013-ban. A fiskális szigor mellett további reformok is szükségesek a fenntartható gazdálkodáshoz. Növelni kell a nyugdíjkorhatárt és fejleszteni a közszolgálat termelékenységét, ehhez első lépésként már tervezik a kritikus egészségügyért is felelős helyi hatóságok számának csökkentését.

Finnország azért sem álmodozik az eurózónából való kilépésről, mert a közös valuta biztonságot nyújt számára az orosz érdekszférával szemben. Mindazonáltal a déli országok kisegítésétől való idegenkedése már Észak-Európa egészére rányomta bélyegét, és ez az üzenet rombolja a piacok derűlátását.

Kapcsolódó cikkek