A magyar-amerikai nagybefektető a londoni gazdasági napilap hétfői kiadásának adott interjúban megismételte azt az álláspontját, hogy Németország - a legnagyobb eurógazdaság - vagy vállalja a vezető szerepet az euróövezeti válság megoldásában, vagy el kellene hagynia a valutauniót.Ha Németország ragaszkodik a megszorítás politikájához és a "deflációs alapálláshoz", és nem tágít ettől, akkor hosszabb távon jobb lenne, ha távozna az euróövezetből - mondta Soros György.

Németország euróövezeti távozásának lehetősége nagy londoni elemzőházak korábbi forgatókönyveiben is már felmerült.A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetőknek néhány hete összeállított átfogó helyzetértékelésében több forgatókönyvet is felvázolt az euróválság lehetséges kimeneteleiről. Ezek egyikében - amelyet a Fitch elemzői maguk is "extrémnek" neveztek - az szerepel, hogy nem a súlyos adósságválsággal küszködő déli tagállamok, hanem Németország hagyná ott a mostani euróövezetet, és néhány más jelenlegi eurótagállammal együtt új valutauniót alakítana.

A Fitch Ratings e forgatókönyve alapján Németországhoz csatlakozna Hollandia, Luxemburg, Belgium, Ausztria, és "esetleg még" Franciaország, Finnország, Észtország és Szlovákia, vagyis a jelenlegi euróövezeti létszámnak hozzávetőleg a fele. Soros György a Financial Timesnak kijelentette: szerinte ha olyan eurótagállamoktól, mint Spanyolország vagy Olaszország, még keményebb megszorításokat követelnek meg, az erősítheti az adós és hitelező államok közötti megosztottságot az euróövezeten belül, és ez újabb lépést jelenthet a "kétszintű Európa" állandósulása felé.

A 82 esztendős pénzügyi szakember szerint az adósok és hitelezők közötti konfrontáció állandósulásának megakadályozásához teljes körű európai költségvetési hatóság - egyfajta európai valutaalap - létrehozására van szükség, az euróövezetnek pedig legalább 5 százalékos éves nominális GDP-növekedési ütemet kellene megcéloznia, korlátozott ideig olyan szintű inflációt is elviselve, amelyet a német jegybank eddig soha nem volt hajlandó engedélyezni - áll a Financial Times által ismertetett interjúban.

Soros György szerint ugyanis a növekedés kilátása nélkül az adós államok beragadnak a deflációs csapdába, és végül törlesztési leállásra kényszerülhetnek.Soros elképzelése szerint az európai valutaalap átvenné a jelenlegi euróövezeti mentőmechanizmusok - EFSF/ESM - funkcióit, és adósságcsökkentő alapot hozna létre. Erre az eszközre átruháznák az euróövezeti tagállamok szuverén adósságának azon hányadát, amely a 60 százalékos GDP-arányos felső tűréshatár felett van.

Az alap ezután "adósságcsökkentési jegyeket" bocsátana ki, amelyek közös euróövezeti adósságkötelezettség formáját öltenék.Ezeket az adósságpapírokat az eurójegybank a legmagasabb minőségű biztosítéknak tekintené, és így e jegyek vonzónak bizonyulnának a befektetők számára.Soros György kijelentette, hogy jelenleg mintegy 700 milliárd eurónyi betét fekszik az EKB-nál zéró kamatozással. A bankok ezt a pénzt az EKB helyett inkább ezekbe a közös adósságpapírokba fektetnék, zérónál jobb kamatot elérve - tette hozzá.

A Financial Times ugyanakkor megjegyzi kommentárjában, hogy a német kormány "ádázul ellenzi" az euróövezeti adósság közös garantálását, azzal az érvvel, hogy erre a költségvetési fegyelmet ellenőrző európai költségvetési unió létrehozásáig nem kerülhet sor.Soros szerint azonban ha Németország nem változtatja meg az euróval kapcsolatos álláspontját, akkor - akaratlanul is - "elviselhetetlen helyzetbe" sodorhatja Európát.

Kapcsolódó cikkek