Az emberiséget érintő problémák megoldását illetően szakadék van a technikai ismeretek és az alkalmazás között. Bár pontosan tudjuk például, hogy miként kezelhető a szájhigiénia, mégis többeknek okoz gondot, mint ahányan rákban vagy maláriában szenvednek. Hosszú távon gondolkodva az erőforrások nagyobb részét koncentrálnánk a megelőzésre, az oktatásra és azokra a közszolgáltatásokra, amelyek hozzájárulnak a kollektív termelékenységhez.

Bár a fejlődés tempója a tudósokon és kutatókon áll, a társadalom sokkal nagyobb része dönt arról, milyen újításokat fog alkalmazni. A vonakodást leginkább az okozza, hogy nem szeretjük azokat a gépeket, amelyek helyettünk hoznak döntéseket.

Nagy kérdés, hogy a korlátozások hogyan hatnak az fejlődésre. Az egyén szintjén például a személyes érintettség segíthet a legjobb megoldás meglelésében, azonban az embereknek a lehető legnagyobb mértékben szabadnak kell lenniük saját céljuk követésében. Végső soron a szabad elmék hoznak létre nagyszerű műalkotásokat, vagy teljesen új iparágakat.

A társadalom szintjén a legmeghatározóbb korlát a képviselet érvényesítésének módja. A kormányok egyre inkább úgy vélik, a döntéseknek nem az elit, hanem a teljes társadalom véleményét kell tükrözniük. A rövid távú előnyök azonban mindenkit elcsábíthatnak. A feladat egy olyan technológia kidolgozása, amely egyszerre biztosít társadalmi konszenzust a közügyekkel kapcsolatban, és ad védelmet az elitek nyomása, valamint a tájékozatlan tömegek manipulációjával szemben.

Az elsődleges megoldás az oktatás színvonalának javítása, ami hozzásegíti a társadalom széles rétegeit, hogy átgondolt, felelős döntéseket hozzanak a személyes ügyeikben és a közéletben egyaránt. Ezáltal felmérhetjük azt is, hogy mennyi értéket teremthetünk, ha egy szebb jövő építésébe fektetünk.
Az emberiség egyik legnagyobb kihívása az, hogy hosszú távban gondolkozzon. A piacok által ösztönzött rövid távú szemlélettel szemben az oktatás hozzásegíti a társadalmat, hogy meghaladja fizikai korlátait és olyan technológiákat alkalmazzon, amelyek jobb és hosszabb életet biztosítanak. A tét nagy: vajon kifizetődik-e végül a küzdelmünk, vagy az egyik legősibb gyengeségünk fog minket legyőzni?

Esther Dyson (1951) a világ egyik legnagyobb feltörekvő digitális technológiákkal foglalkozó vállalkozója. Többek között a del.icio.us és a Flickr létrehozásánál is jelen volt, manapság repüléssel és egészségüggyel kapcsolatos start-upokra fókuszál.

Kapcsolódó cikkek