A bankadóból már az idén is több mint 100 milliárd forinttal kevesebb folyik be az államkasszába a tervezettnél, figyelmeztet a szakértő. Miközben 187 milliárd forint volt a várt bevétel, addig az ugyancsak hétfőn napvilágot látott adatok szerint valójában mintegy 76 milliárd forinttal lehet számolni.





A nemzetgazdasági miniszter azonnal cáfolta, hogy bármiféle fennakadást okozna a bevételkiesés. Az ősszel elfogadandó, jövő év január elsejétől hatályba lépő, mintegy 300 milliárd forintnyi költségvetési forrást igénylő munkahelyvédelmi akcióterv bevételi lába Matolcsy szerint attól függetlenül stabil, hogy a teljes pénzügyi rendszer, avagy csak annak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket. Azt viszont elismerte: a kormány a Költségvetési Tanáccsal, az unióval és az IMF-fel egyaránt vitatkozik arról, hogy miképpen teljesülhet jövőre a 3 százalék alatti hiány. A miniszter ebben a tekintetben is magabiztos, és az országgyűlési bizottságot arról tájékoztatta: „meglepő fejlesztési beruházási döntések" várhatóak.

Van még mozgástere a kormányzatnak arra, hogy bevételi oldalon pótolja a kiesést, állítja Kutasi Gábor. Elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre mégsem törölnék el a szuperbruttósítást, hanem továbbra is benne maradna a rendszerben. A személyi jövedelemadó második kulcsának ilyen burkolt formában való megtartása bevételi forrást teremt, de nem kell beismerni, hogy megbukott az egykulcsos szja, amelyhez a kormány ragaszkodik. A szakértő azt is lehetségesnek tartja, hogy további adókat vezetnek be a pénzügyi szolgáltatásokon belül, hiszen a nyugdíjpénztárakat és az egészségügyi pénztárakat mindeddig kihagyták az ágazati különadókkal terhelt szektorból. Az is elképzelhető, hogy a jövedéki adót fogják a tervezettnél magasabbra elemelni. Erre utalt is a miniszter, amikor arról beszélt, hogy a jövedéki adóemeléssel Magyarországnak fel kell zárkóznia az uniós elvárásokhoz.

Az energiaadó környékén is lehet még forrást találni: a kőszén és a tüzelőolaj árában lévő adó jelenleg viszonylag alacsony. Szintén az uniós elvárásokra lehet hivatkozni, ha a széndioxid-kibocsátó ágazatokat terhelik meg nagyobb adóval, állítja Kutasi Gábor, aki arra is figyelmeztet: mindegyik felsorolt intézkedés veszélyezteti a hazai gazdaság növekedési kilátásait.
Egyetlen pozitívuma van annak, hogy az MNB-t nem fogja érinteni a tranzakciós adó: amennyiben jövőre 116 milliárd forintot elvonna a költségvetés, azzal csak időt nyerne a kormányzat, mert 2014-ben az államnak, mint tulajdonosnak tőkeemeléssel vissza kellene tennie ezt az összeget - egyik zsebéből a másikba.

A munkahelyvédelmi akcióterv nem más, mint egyes célcsoportokat kedvezményező adócsökkentés, magyarázza a szakértő, aki szerint a kormányzat azt is megteheti, hogy némiképp visszavesz az engedményekből. Ezt a kaput is nyitva hagyta a nemzetgazdasági miniszter, amikor jelezte: a kormány még egyeztetni fog a tervről az unióval és az IMF-el is. A már ismert kormányzati kommunikációs eljárásrendbe belefér, hogy az akcióterv kereteinek szűkítését úgy tálalják a nyilvánosság számára, mint az IMF követelését.

Kutasi szerint amennyiben a 300 milliárd forintból 180 milliárd valóban rendelkezésre áll a költségvetésben, akkor azzal ki lehet húzni 2013. közepéig, addig pedig más forrást találhat a kormány. Jövő év áprilisában lejár a Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek mandátuma, és ezzel elhárul az akadály az elől is, hogy a kormány az ország devizatartalékaihoz nyúljon. Ezt követően intenzív alapkamat-csökkentéssel is lehet „játszani", a változó kamatozású hitelállomány ilyen módon csökkenő kamatai is milliárdos pluszbevételt jelenthetnek az államkasszának. Tovább lehet húzni a nagyobb kiadással járó programok beindítását. Az Állami Földalap és az Ingatlanvédelmi Alap működését tovább lehet késleltetni, hiszen két éve szervezik mindkettőt, és eddig még semmi érdemi nem történt - ez is egy példa arra, miképpen lehet beruházás visszafogásával javítani a költségvetés egyenlegét.

Kapcsolódó cikkek