A beszámoló szerint az egyezség valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának műve volt, akik a külügyminisztériumot is megkerülték annak érdekében, hogy a forráshiánnyal küszködő Magyarország átadhassa a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Gyurcsány Ferenc hivatali ideje során visszautasította az azeriek ajánlatát. A szerzők hangsúlyozzák, hogy éppen Orbán és Szijjártó a felelős az IMF-tárgyalásokért is

Alijev azeri elnök és Orbán Viktor miniszterelnök júliusi találkozója. A háttérben Szijjártó Péter külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkár.

Fotó: A miniszterelnök Facebook oldala

Mint az ismeretes, Ramil Safarov, azeri katonatiszt 2004-ben baltával végzett alvó kollégájával, az örmény Gurgen Margarjannal, miközben egy angol nyelvi NATO kurzus keretében tartózkodott Budapesten. Az eset nemzetközi vonatkozását az adja, hogy Safarov tettét az 1988-94-ig tartó örmény-azeri háborúval igazolta, ugyanis vallomása szerint Margarjan Safarov szülőföldjével, a sokat vitatott Hegyi-Karabah területtel gúnyolódott.

Safarovot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Budapesten, azonban az Azerbajdzsánnal kötött megállapodás szerint Magyarország átadta Safarovot azzal a feltétellel, hogy büntetésének hátralevő részét azeri börtönben tölti le. Azerbajdzsán nem tartotta magát a megállapodáshoz, hiszen megérkezését követően Safarov amnesztiát kapott és előléptették. Míg az azeriek a baltás gyilkost nemzeti hősként ünnepelték, a végtelenül dühös örmények - válaszul Budapest „árulására" - beszüntettek minden diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, Sarkisian örmény elnök pedig háborús retorikával buzdította népét.

A The Economist a magyar médiára hivatkozva állítja, hogy Azerbajdzsán az ítélet kihirdetése óta nyomást helyezett Magyarországra, hogy engedje el Safarovot, így a kiadatási megállapodással kapcsolatban is számos kétség merült fel. A média és az ellenzék szerint a megállapodás keretében Azerbajdzsán ígéretet tett 3 milliárd eurónyi államkötvény vásárlására. Természetesen mindkét fél tagad, azonban az amnesztiára érkező magyar tiltakozás látványosan kései és erőtlen volt.

A bizonytalan és elnyúló IMF tárgyalások miatt Magyarországnak óriási szüksége van a pénzre. Éppen ezért a kormány potenciális befektetőket keres Ázsiában és a Közel-Keleten, így az olajban gazdag Azerbajdzsán alkalmas partnernek tűnhet. Orbán Viktor miniszterelnök júniusi bakui utazása is gyanúra adhat okot, ezért elképzelhető, hogy a Safarov-ügy Orbán Viktor és a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Szijjártó Péter irányításával zajlott.

A kiadatás világszerte komoly visszhangot keltett. Az Egyesült Államok és Oroszország is értetlenül áll a történtek előtt, hiszen ez a döntés jelentősen befolyásolhatja a már régóta húzódó, ez idáig eredménytelen azeri-örmény béketárgyalásokat. Az eset tökéletesen demonstrálja az EU erőfeszítését arra vonatkozóan, hogy önfejű tagországaival, így Magyarországgal és keleti szomszédjaival együtt megőrizze hitelességét. Korábban az unió 19,5 millió eurónyi támogatásról döntött Azerbajdzsán javára, amellyel az igazságszolgáltatás és a bevándorlás-politika reformjához kívánt hozzájárulni.

Kapcsolódó cikkek