Külföldre menekülnek a gazdag franciák
Figyelő Online
2012.09.11 12:02
Húszmilliárd eurós illeték- és adóemelést jelentett be vasárnap esti tv-beszédében a francia államfő: a fenti összegből tízmilliárd az állampolgárokat, tízmilliárd pedig a vállalatokat sújtja. A lépés célja az állami költségvetés hiányának mérséklése: Francois Hollande így akarja elérni, hogy az idei 4,5 százalékról jövőre a GDP 3 százalékára csökkenjen a deficit.
Ezzel Párizs - hosszú évek óta először - eleget tenne a maastrichti kritériumok egyikének. A céllal szinte minden francia egyetért - a módszerrel viszont annál kevesebben. A jobboldali ellenzék nyugtalanítónak és gyávának nevezte az elnök tervét.
"Akiben csakugyan van bátorság, az csökkenti az adókat" - replikázott Xavier Bertrand, a Fillon-kormány korábbi minisztere. Egykori főnöke, Francois Fillon pedig azt vetette Hollande szemére, hogy lépése nyomán jövőre emelkedni fog a munkanélküliség, és visszaesik a gazdaság teljesítménye.Az utóbbi már most körvonalazódik. A francia gazdaság a legutóbbi három negyedévben nem mutatott növekedést. Az állástalanok aránya pedig túllépte a 10 százalékot; ilyen magas szinten utoljára 1999-ben volt - emlékeztetett a The Wall Street Journal.Számos nagy francia vállalatra karcsúsítás vár, köztük a PSA (Peugeot-Citroen) autókonszernre és az Air France légitársaságra. A szocialista kormány szempontjából politikailag roppant kényes lesz, ha a nagy cégek ezrével fognak elbocsátani dolgozókat. Alig négy hónappal a megválasztása után az elnök népszerűsége máris nagyot zuhant: a Le Parisien által vasárnap közzétett friss fölmérés szerint a megkérdezett franciák 60 százaléka elégedetlen Hollande teljesítményével.Pedig a szocialista államfő már valóra váltotta néhány választási ígéretét, hogy a kedvében járjon a baloldali szavazóbázisnak. Júliusban fölemelte a gazdagok adókulcsát, egyúttal pedig eltörölt néhány, a nagy örökségekre vonatkozó pénzügyi könnyítést.
Ez azonban visszafelé sülhet el - vélik külföldi megfigyelők, attól tartva, hogy a tehetősek fokozottabb megadóztatása valóságos exodust válthat ki a gazdag franciák körében.Az "első fecske" már meg is van: vasárnap bombaként robbant Párizsban a La Croix értesülése, miszerint az LVMH luxuscikk-konszern vezére és főrészvényese belga állampolgárságért folyamodott. Bernard Arnault, akinek vagyonát a Forbes magazin 32 milliárd euróra becsüli, szóvivője útján ugyan azt próbálta bizonygatni, hogy - észak-franciaországi születésű lévén - családi szálak kötik Belgiumhoz, ahol jelentős beruházásokat tervez; ezt megkönnyítené a kettős állampolgárság.A fenti érvek azonban aligha győznek meg bárkit is.
A Louis Vuitton, Moet és Hennessy márkákat birtokló konszern minden földrészen aktív, s így aligha szorul rá a kicsiny belga piacra. Ráadásul sok francia még jól emlékszik Johnny Hallyday rockénekesre, aki adózási okból a 70-es években szintén kérvényezte a belga állampolgárságot. Miután nem kapta meg, Svájcban telepedett le, s profitált a svájci átalányadózás alacsony adókulcsából. A Le Nouvel Observateur friss értesülése szerint már az alpesi köztársaság polgára Lindsay Owen-Jones. A L'Oréal kozmetikai konszern korábbi főnöke, akinek vagyonát 400 millió euróra taksálják, nyáron a svájci Tessin kantonba költözött.Belgium távolról sem nevezhető adóparadicsomnak - viszont ott nem létezik vagyonadó, ellentétben Franciaországgal.
Az örökösödési illeték is alacsonyabb, mint a szomszédos országban. Belga állampolgárok ráadásul - mint minden földi halandó, a franciákat leszámítva - adómentesen lakhatnak Monacóban. Már csak emiatt is több száz gazdag francia kérelmezhette július óta a belga állampolgárságot - vélte a bécsi Der Standard.A számuk idővel csak növekedhet. Az államfő terve értelmében ugyanis a kormány 75 százalékos "gazdagadót" vetne ki mindazokra, akiknek éves jövedelme meghaladja az egymillió eurót. Hollande vasárnap ismételten leszögezte, hogy "nem lesznek kivételek". Ezzel azokra a kósza hírekre reagált, amelyek szerint élsportolók és művészek mentesülnének a "gazdagadó" alól.Hollande mint igazi szocialista politikus szeme előtt a társadalmi igazságosság lebeg, párosulva az államháztartási hiány leszorításának céljával.
A GDP-arányos 3 százalékos deficit eléréséhez mintegy 15-20 milliárd eurót kitevő adóemelésekre és az állami kiadások legalább 10 milliárdos lefaragására lenne szükség. Az adóemelések azonban - s ezt nem csak a jobboldali ellenzék hangoztatja - aláássák azokat az erőfeszítéseket, amelyeknek célja a francia gazdaság versenyképességének fokozása - például a német gazdasághoz képest.
"Franciaország nem elszigetelt része a világnak, így nincs más választása, mint megőrizni a versenyképességét - nyilatkozta a The Wall Street Journalnek Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric SA energetikai és gépipari vállalat elnöke. - Ellenkező esetben elveszítjük azt a képességünket, hogy vonzóak legyünk a befektető vállalkozók, valamint a külföldi tőke számára."A francia adóhivatal nem ad ki külföldre települő francia adófizetőkre vonatkozó adatokat, arra hivatkozva, hogy az adózás bizalmas kérdés.
Magánbankok illetékesei, valamint adójogi szakértők szerint azonban ugrásszerűen megnőtt azon ügyfeleiknek a száma, akik ahhoz kérnek segítséget, hogy külföldre települhessenek át. "Máris nagy számú francia távozott az országból" - közölte hétfőn Arnaud Jamin, a párizsi Fidal Associés ügyvédi iroda adójogásza.
MTI
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.