brusszel


Azok a véres skandinávok

Az északi krimik üzenete a globalizációról
Figyelő Online
2012.09.13  06:16   
mail
nyomtatás
Az elmúlt években jókora megaláztatásokat szenvedett el a skandináv üzleti élet. A Nokia árnyéka korábbi önmagának. A Volvo az egyik külföldi tulajdonostól, a Fordtól a másikig vándorol, most éppen a kínai Zhejiang Geely Holding Group tulajdonában van. A Saab összeomlott. Izland bankrendszere szétrobbant. Van azonban legalább egy olyan üzleti ág, amelyben Skandinávia minden korábbi sikerét félresöpri. Ez a krimiirodalom.
Két svéd, Stieg Larsson és Henning Mankell világelsővé tette a régiót ebben a népszerű műfajban. Larsson Millennium-trilógiáját több mint 60 millió példányban adták el világszerte. A Mankell által írt Wallander felügyelő könyvek szintén tízmilliós eladásokat produkáltak. Larsson 2004-ben elhunyt, még mielőtt könyvei világsikert arathattak volna. A két svéden kívül van azonban még néhány trónkövetelő a térségben. A legnyilvánvalóbb talán a norvég Jo Nesbø, de az izlandi Arnaldur Indridason és a svéd Camilla Läckberg is közéjük tartozik.

A NAGY DOBÁS
A skandináv krimik divatja az írott szó után a filmvásznakra is átterjed. Martin Scorsese foglalkozik a gondolattal, hogy Jo Nesbø Snømannen (Hóember) című művét filmre vigye. Ezzel csatlakozna a Larsson- és a Mankell-adaptációk sorához. A Forbrydelsen (Gyilkosság) című dán tévésorozat viharként söpört végig tavaly Európán. A skandináv krimi hasonlóan formálta át magát globális branddé, mint a brit rock and roll az 1960-as években. Immár világszintű iparág lett belőle, a krimiírók stockholmi és oslói padlásszobájától egészen a hollywoodi stúdiókig terjed. Mint minden világsikert hozó sztoriból, ebből is érdemes tanulni.

Az első nagy tanulság az, hogy a következő nagy dobás mindig onnan jön, ahonnan a legkevésbé várnánk. Skandinávia talán a legkevésbé fertőzött a bűnözéstől és a korrupciótól. Dániában átlagosan 0,9 gyilkosság jut 100 ezer emberre. Ugyanez az arány az Egyesült Államokban 4,2, míg Brazíliában 21. A skandinávok nyelve nehéz és zavaros hangzású. Larsson első regényét, a Män som hatar kvinnort (A tetovált lányt) egy sor brit könyvkiadó visszadobta, míg Christopher MacLehose, a Quercus nevű kis londoni kiadó vezetője úgy döntött, hogy publikálja. Arnaldur Indridason kezdetben meglehetősen szegényes példányszámokat tudott csak hozni, mert az emberek nehezen birkóztak meg az izlandi nevekkel.

HELYSZÍNI SZEMLE
Ugyanakkor Skandináviának számos rejtett versenyelőnye is létezik. Nagy hagyományuk van a vérben úszó mondáknak, bőségesen állnak rendelkezésre nyomasztó aszociális alakok is, valamint a krimi műfajnak szintén komolyak a tradíciói. Per Wahlöö és Maj Sjöwall, férj és feleség, komoly helyi sikereket ért el a 60-as években tízkötetes, Martin Beck felügyelőről szóló történeteivel. Számos díj és tanfolyam is segíti útjukon a szerzőket. Camilla Läckberg karrierje például egy kizárólag nőkből álló krimiíró-tanfolyam elvégzése után indult el. Bűnügyi könyvek írása még a mostani fellendülés előtt is olyan kifizetődő volt, hogy elszívta a tehetségeket máshonnan. Henning Mankell hagyományos színdarabokat és regényeket írt. Jo Nesbø volt focista, bróker és rockzenész is, mielőtt megalkotta kemény, megviselt detektívhősét, Harry Hole-t.

A skandináv krimik sikeréből megtanulható második lecke az, hogy egy globalizált világban a helyszín mindennél jobban számít. A globalizációról általában azt tartják, hogy egyforma világot teremt, amelyben mindenki ugyanazt az egyenszósszal leöntött terméket ugyanabban a kiszerelésben vásárolja meg. Olyan, mintha az egész világ egy repülőtéri váróterem lenne.

A skandináv krimiírók azonban megértik, hogy minél szorosabban összekapcsolódik a világ, az emberek annál jobban vágynak az eredeti helyszínekre. Minél jellegzetesebb, annál jobb. Jo Nesbø például részletesen bemutatja Oslo városát és a norvég történelem sötét részleteit. Arnaldur Indridason olyan izlandi ínyencfalatokkal szórakoztat minket, mint például a birkafej és a birka gyomrába töltött belsőségekből készült eledel, a pácolt haggis. Henning Mankell Wallander felügyelője vonzerejének szerves része, hogy a rémséges bűntettekkel Ystad városkában küzd meg, nem pedig valami Los Angeles-szerű nagyvárosban.

A harmadik tanulság az, hogy a világsikerhez az innováción keresztül vezet az út. A skandinávok a hagyományos detektív figuráját más szintre emelik. Wallanderben megvan az etalonnak számító Raymond Chandler-karakter, Philip Marlowe mélabúja, ám annak sármja teljességgel hiányzik belőle. Ugyanúgy képes gyötrelmeit húsgombócokkal kezelni, mint whiskyvel.

Az északi szerzők új elemeket is behoznak a régi klisék leporolása mellett. Stieg Larsson kitalált egy teljesen új detektívtípust, a tetovált, számítógépguru punk lányt. A skandináv írókat általában jobban érdekli a bűn szociológiája, mint a vér. Mankellt szenvedélyesen érdekli, ahogy az önelégült és pedáns svédek az olyan bomlasztó erőkre reagálnak, mint a bevándorlás és a bűnszervezetek. A Gyilkosság című sorozatban legalább annyira fontos az, ahogy a szörnyű bűncselekmény hat a társadalomra, mint az, hogy ki a gyilkos.

A felsorolt tanulságok tökéletesen alkalmasak a jelen üzleti trendjeinek meghatározására. Az elmúlt évek nagy sikersztorijai közül néhány távoli, félreeső helyekről jött. Ki gondolta volna, hogy Brazíliában üzemel majd a világ egyik legsikeresebb repülőgépgyártója, az Embraer? Vagy hogy Új-Zélandon jön létre az alsóneműipar egyik kolosszusa, az Icebreaker? John Quelch, a sanghaji Chine Europe International Business School professzora szerint a hely, a helyszín jelentősége éppen hogy többet számít a globalizált, virtuális világban, mint kevesebbet. A Real Madrid például úgy volt képes magát a világ egyik legnépszerűbb futballklubjává átformálni, hogy kihangsúlyozta madridi – madrileno – identitását. A Newcastle Brown sör címkéjén Newcastle éjszakai sziluettje látható, és a helyiek által adott becenevével hirdeti magát.

ÚJ HULLÁM
Az innováció mint a siker titkos receptje sem kötődik immár a fejlett ipari államokhoz. Az Embraer megmutatta, hogy otthon sokkal szofisztikáltabb munkát képes végezni, mint a fejlett Amerikában. Az Icebreaker esetében ez úgy nyilvánult meg, hogy napokig is tisztán marad mosás nélkül egy alsónemű.

Az utolsó tanulság viszont meglehetősen kényelmetlen a skandinávoknak: a siker mulandóbb, mint valaha. Az északi képletnek van egy hiányossága. Jo Nesbø hőse, Harry Hole sokkal inkább Sylvester Stallone-ra hajaz, mint mondjuk Ingmar Bergmanra. A kiadók folyamatosan fürkészik, hogy honnan érkezik a krimik új hulláma. Néhány nyár elteltével lehet, hogy mindannyian elfeledjük Oslót és Ystadot, s a párizsi vagy lyoni flicek zsarutörténeteit olvassuk majd.
© The Economist Newspaper Limited London (2012. szeptember 1.)
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



A medve bőrére

A Moszkva által elrendelt élelmiszer-behozatali korlátozás Putyinra üthet vissza.

A csőd nem jó megoldás

Cristina Fernández elnök szerint a mostani államcsőd más, mint a többi. Több szempontból sincs igaza ebben.

Izraeli háború: az egész térség borulhat

A rombolásnak sem az izraeli, sem pedig a palesztin hatóságok nem akarnak véget vetni.

Lángba borulhat a Közel-Kelet

Négy brutális gyilkosság nyomán katonai konfliktus tört ki ismét a Közel-Keleten.

top200