Kopár úr hosszabb idő után találkozik egy hölggyel. „Ah, drága nagysád! Magát már nem is látni!” – teszi szóvá. „Ah, igen, a kivágott ruhám éppen a szabónőnél van…” – hangzik a válasz. A pikáns poén az 1930-as évek Budapestjének hangulatát idézi meg azoknak az irodalomkedvelőknek, akik Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényének egy sajátos feldolgozását veszik kézbe. Az időutazásban egy új mobilapplikáció segít, amely korabeli térkép segítségével navigál végig a történeten, miközben rendhagyó tartalmakkal egészíti ki a regényt.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja (MOME KTL) és az Elméleti Intézet által indított Digitális múzeum című kurzusból származó ötlet teljes változata szeptember közepétől lesz elérhető. A projekt a Petőfi Irodalmi Múzeum megrendelésére készült, a technikai hátteret az MTA SZTAKI e-learning osztálya adta. Az irodalmi sétát azzal tették gazdagabbá, hogy archív dokumentumokat gyűjtöttek galériákból, amelyek a regény részletei között tekinthetők meg. „Nem akartuk elvenni a képzeleti élményt, amit egy könyv adhat. Ezek az anyagok inkább inspirációt adnak ahhoz, hogy a történetben előforduló események könnyebben legyenek megeleveníthetők” – mutat rá Mata Júlia, a MOME Kreatív Technológia Laborjának munkatársa. Ennek megfelelően a korabeli várost felidéző leírások segítik a regény átélését, bemutatják, hogyan öltöztek akkoriban a fiatal lányok, vagy milyen vicceket meséltek. Ahogy a történetet élővé teszik a helyszínek, úgy színezi ki azokat maga a sztori is.

MOBILKÖNYVTÁR
A könyvélmény kiteljesítését számos kezdeményezés célozza. Írországban például a MOME projektjével egy időben rukkoltak elő egy James Joyce Ulyssesére épülő mobilalkalmazással, amely a Hajnali háztetők projekthez hasonlóan interaktív formában hozza közelebb a 21. századi olvasóhoz a 20. század fordulója Dublinjának helyszíneit. A Boston College diákjainak JoyceWays névre keresztelt fejlesztése már az iTuneson is elérhető 3,99 dolláros áron.

Igazi bombasiker volt Hollandiában a Delay telefonalkalmazás, amely az országban több tízezres letöltést követően az Angry Birds játékkal versengett a legnépszerűbb mobilapp címért. A három holland könyvkiadó összefogásával létrehozott program rövid történeteket és regénykivonatokat ajánl a telefon tulajdonosának, ezek hosszát a felhasználó idejéhez igazítva. Így ha valakinek öt vagy éppen húsz percet kell várakoznia, az alkalmazás erre szabva kínál különböző hosszúságú történeteket modern és klasszikus alkotásokból mazsolázva. A digitális történetgyűjteményt bevezetésekor 0,79 és 2,99 euróért lehetett letölteni, ám az alacsony árak csekély bevételt eredményeztek, és a kiadók az ingyenes letölthetőség mellett döntöttek. Abban bíznak, hogy a jövőben az applikáció új eszköze lehet az e-bookok reklámozásának. Eddig a németek és a svédek vásárolták meg a licencet, hogy saját nyelvükön is forgalmazhassák.

E változások természetesen befolyásolják az olvasási szokásokat is. Gyorsabban igyekszünk rövidebb szövegeket olvasni, váltogatjuk a papíralapú és digitális szövegeket egyetlen munkaművelet során is. Győri János olvasásszakértő szerint noha a korábbi olvasási lehetőségek egy része megkopik – például ritkábban veszünk kézbe papíralapú kiadványt –, magának az olvasásnak a lehetősége megsokszorozódik, és így több embert ér el. „Aki régebben nem szívesen vett a kezébe könyvet, most lehet, hogy lelkesebben olvas, mert jobban szereti az új technológiai eszközöket, mint más hordozóeszközt” – véli. Ugyanakkor az is igaz, hogy amerikai kutatók úgy találták: igazán könnyen azok álltak át az e-könyvek olvasására, akik a papíralapúak „fogyasztásában” szintén élenjártak. A Magyar Olvasástársaság elnöke úgy véli, az új lehetőségek csak részben veszélyeztetik a régiek értékeit, de sok szempontból átmentik és megsokszorozzák azokat. Mindez a demokratizálódás irányába is mutat: egyre többen juthatnak például speciális, saját igényekre szabott szövegekhez.

Hiánypótló szerepet is betölthetnek a mobileszközök az olvasás terén. Jó példa erre az osztrák Klagenfurt, ahol központi könyvtár híján gyakorlatilag magát a várost alakították könyvtárrá. 

A Project Ingeborg program keretében városszerte QR-kóddal és NFC-csippel ellátott matricát helyeztek el, így okostelefonnal ingyenesen letölthetővé tettek számos könyvet. A QR-kódokat amúgy könyvtárakon belül is használják katalógusok böngészésére vagy akár arra, hogy egyes hanganyagokból és audiovizuális dokumentumokból mintát hallgathassunk vagy nézhessünk telefonról. Külföldön néhány nemzeti könyvtárnak van saját mobilalkalmazása is: több egyesült államokbeli intézmény mellett például az ausztrál és a cseh nemzeti könyvtár is rendelkezik ilyennel. Itthon az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárának jelent meg alkalmazása, mellyel az ott fellelhető e-bookok olvashatók okostelefonról.

OLVASÓKÖZÖSSÉG
Míg a mobilalkalmazások a könyvekhez fűződő viszonyunkat értelmezhetik újra, addig az internet a könyvolvasó közösségek felélesztését könnyíti meg. A Moly, az olvasni szeretőket tömörítő internetes oldal négy éve működik könyves játszótérként, s nemrég Rukkola néven indult új közösségi online felület. Az oldal segítségével a regisztrált tagok a polcon porosodó, megunt könyveiket cserélhetik el mások olvasmányaira. Van miből válogatni, mivel a kínálat immár 54 ezer kötetből áll. A könyvcserélde ötlete már 2008-ban megszületett, azonban a tényleges megvalósításra az idén került sor.

Az alapító Cziczlavicz Péter, Kovács Adrián és Kun Gabriella szándéka az volt, hogy létrejöhessen egy bizalmi alapon működő, könyvszerető emberekből álló közösség. A júliusi indulást követően egy hónap alatt 22 ezer sikeres könyvcsere zajlott le az oldalon 8000 regisztráló között, a Rukkola Facebook-csoportjában pedig pergő közösségi élet alakult ki. „Az emberek kedveskednek egymásnak, amikor a könyveket küldik vagy átadják személyesen. Saját készítésű könyvjelzőkkel, kedves üzenetekkel, szép csomagolásokkal lepik meg a másikat” – meséli Kun Gabriella, hogyan lett több a kezdeményezés egyszerű árucserénél. Az alapítók azt remélik, a Rukkola felhasználói a virtuális térből kilépve élő közösséggé alakulnak, ezt elősegítendő pedig a jövőben saját fesztivált terveznek.

Adok-kapok
Júniusban két óbudai helyszínen is ingyenesen használható, mindenki számára nyitva álló könyvszekrényt állítottak. Az Aquincumban és Csillaghegyen elhelyezett „könyvmegállókat” Óbuda önkormányzata, a Platán Könyvtár és a KultúrMontázs Civil Egyesület közösen bocsátotta a helyiek rendelkezésére. A szabály egyszerű: bárki vihet el köteteket a szekrényekből, ha új darabokat tesz helyettük a polcokra. A Németországból a kilencvenes évek elején indult mozgalom az elmúlt évek során számos német, osztrák és svájci városban meghonosodott.
Zeneolvasók
A MOME Kreatív Technológia Laborban az olvasás mellett a zenehallgatás élményét is megkísérlik interaktívvá tenni.
■  Hangos kotta: a Liszt-emlékévre készített installáció a kottaolvasást segíti. A Művészetek Palotájában kiállított Hangos kotta oldalainak lapozgatása közben Liszt Csárdás obstiné zongoradarabját követhetik nyomon a látogatók, ugyanis a Liszt kéziratos, javításokat is tartalmazó kottájára vetített fénycsóva pontosan követi a lejátszott hangot.
■  Bors néni – Énekes lapozó: a Nemes Nagy Ágnes verseiből született Bors néni dalok sajátos feldolgozása a Bajor Gizi Színészmúzeum felkérésére készült el. Az egyedi hangos könyv dalai felcsendülnek, ha a kísérő illusztrációkat a megfelelő webcím beírása után a webkamera elé tartják.

Kapcsolódó cikkek