– Az önről kapott háttéranyag kiemeli, hogy közvetlenül az Electrolux globális elnök-vezérigazgatójának jelent. Kíváncsi lennék, mit ír majd a magyarországi tapasztalatairól.

– Ittlétemnek nagyrészt az a célja, hogy hangsúlyt adjunk annak, fontosnak tartjuk a magyarországi üzemet a cégcsoporton belül. Száz éve gyárt az Electrolux porszívókat, és ma ebben a termékszegmensben itt, Jászberényben van a legnagyobb termelőegységünk. Én jelenthettem be, hogy két új modell gyártását is elindítjuk. Egyébként kevés időm jutott arra, hogy magánemberként is körülnézzek.

– Hogyan látja Magyarország vagy Kelet-Európa mint potenciális befektetési helyszín és piac helyzetét manapság, a válságban?

– Azt kell mondjam, hogy az Electrolux értékesítése növekszik a régióban, tehát mi viszonylag elégedettek vagyunk a helyzettel, figyelembe véve az európai pénzügyi instabilitást. Magyarország 1996 óta a gyártóbázisunk, és nagyon fontos helyszínnek számít.

– Az utóbbi időben azonban a gazdaságpolitika sok mindenben változott nálunk, ráadásul recesszióban van az ország. A stockholmi irodájából nézve ez mennyire látszik? Befolyásolta a befektetési döntéseiket?





– A háztartási gépek iparágában egyszerre két irányból kell közelíteni az ilyen döntések előkészítéséhez. Egyrészt elengedhetetlen, hogy hosszabb távra tervezzünk, tehát az adott helyszínen tapasztalt folyamatos változások ezt a hosszú távú tervezést nem befolyásolják lényegesen. Másrészt viszont a termékek életciklusa rövidül, egyre gyorsuló ütemben újul meg a paletta, azaz időről időre elemezni kell, hogy a teljes költségszerkezetbe a gyártás jól illeszkedik-e. Itt azonban sok tényezőt vizsgálunk komplex módon, nyilvánvalóan nem csak a munkaerő költségét és minőségét. Magyarország – mint azt a mostani bejelentésünk is mutatja – nálunk az összesített elemzésekben megőrizte a versenyképességét.

– Ezt mégis minek köszönhetjük?

– Például annak, hogy az ország földrajzi elhelyezkedése számunkra nagyon kedvező. Jó a logisztika, a szállítás szempontjából közel vagyunk a legfontosabb piacunkhoz, azaz Nyugat-Európához. Az is előnyös, hogy mivel már jó ideje itt vagyunk, ismerjük a helyi üzleti adottságokat, megvan a kiépült beszállítói hálózatunk. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy mi hosszú távon gondolkodunk.

– A globális válság nem kerülte el az Electrolux piacait sem; ön szerint mikor lesz újra érdemi növekedés?

– Nagy lett a bizonytalanság az ilyesfajta előrejelzésekben, a legtöbben nem tudják megjósolni, hogy mikor jöhet egy következő fellendülés, és én is így vagyok ezzel. Csak az biztos, hogy nagyon gyorsan változnak a körülmények, és állandóan alkalmazkodni kell hozzájuk. Ezért kulcsfontosságú, hogy az innovációt magas szinten tartsuk a vállalatcsoporton belül, csak a folyamatos termékfejlesztéssel tudjuk követni a változásokat. Ennek alapja pedig az, hogy a vevőktől minél több és jól használható információt szerezzünk arról, milyen háztartási eszközöket szeretnének a boltokban látni.

– Az olyan országokban, mint nálunk, van némi félelem attól, hogy ha egy globális cégnél bajok adódnak, akkor először itt húzzák össze a nadrágszíjat. Jogos ez a félelem?

– Nincs nálunk ilyesfajta preferencia, én kifejezetten erősségnek tartom azt az Electroluxnál, hogy globális sokszínűség jellemzi a céget. Természetesen olykor menedzselni kell a változásokat, de kifejezetten nagy erő rejlik a kulturális sokszínűségben, amit érdemes fenntartani.

Henrik Bergström
■ 
Alkalmazott közgazdaság-tudományi diplomáját a Stockholm School of Economicson szerezte, tanult a barcelonai ESADE nemzetközi üzleti iskolában is.
■ 
1997 óta dolgozik az Electroluxnál, különböző pozíciókban.
■ 
2010 óta a csoport ügyvezető alelnöke, a kisebb méretű háztartási berendezések üzletágának globális vezetője.
■ 
Nős, három lánygyermek apja.
■ 
Hobbija a síelés és a tenisz.
Az Electrolux-csoport
■ 
A világ egyik vezető, svéd gyökerű háztartásigép-gyártója. 2010-ben a globális piac 45 százaléka az öt legnagyobb gyártó, a Whirlpool, az Electrolux, a Haier, a Bosch-Siemens és az LG Electronics kezében volt.
■ 
A csoport piaci részesedése a főbb termékeket tekintve Nyugat-Európában 16, Kelet-Európában 14 százalékos.
■ 
A csoport bevétele 2007 óta lényegében stagnál, 2011-ben 102 milliárd svéd korona volt (akkori átlagárfolyamon 3153 milliárd forint), üzemi nyeresége 3 milliárd koronát (93 milliárd forintot) ért el.
■ 
Világszerte 58 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 150 országban mintegy 40 millió készüléket ad el évente.
■ 
2011-ben a bevétel 9 százaléka származott az afrikai, közel-keleti és kelet-európai régiókból, de az alkalmazottak 21 százalékát itt foglalkoztatja a cég.
■ 
Az üzleti stratégia újabban a növekedési potenciállal rendelkező piacokra koncentrál, ezek közé tartozik Kelet-Európa is.

Kapcsolódó cikkek