A kormány a kereslet enyhe csökkenésével számol, a forgalmazók viszont a dohánypiac összeomlásától tartanak a jövedéki adó emelése és a trafiktörvény következtében.
Hazánknak ilyen befektetőkre van szüksége, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a foglalkoztatottság növekedéséhez – dicsérte a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-t néhány hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a cég üzemcsarnokának bővítésekor. Biztosan jólesett a dicséret az idehaza mintegy 40 százalékos részesedéssel piacvezető vállalat vezetőinek, de még nagyobb lett volna az örömük, ha az ágazatukat érintő döntések során figyelembe veszik a véleményüket.
A gyártók és forgalmazók túltették magukat a kocsmákban és éttermekben bevezetett dohányzási tilalmon, és kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a cigarettásdobozokon megjelenítendő képek elrettentő hatásán rágódjanak. Piacukat egyfelől az ütemes adóemelés, másfelől a forgalmazást fenekestül felforgató trafiktörvény veszélyezteti.
A dohány jövedéki adója az idén már háromszor emelkedett, legutóbb július elején. Mivel a gyártók legfeljebb 60 napra raktározhatnak be adózárjegyekből – eltolva a nagyobb közteher kifizetését –, ebben a hónapban már a legutóbbi adóemelés is megjelenik a cigaretták jelenleg 600-800 forintos árában. Kivéve, ha a termék előállítója kisebb haszonnal is megelégszik. Ennek azonban határt szab, hogy jelenleg a cigaretta árának adótartalma 82 százalékos.
ZUHANÁS KÖZBENEz azonban még messze nem a folyamat vége, jövőre ugyanis újabb, 30 százalékosra taksált adóemelés következik. Ennek nyomán már 800 és 1000 között lesz egy doboz cigaretta ára, míg az ennek megfelelő mennyiségű sodródohányé – amelyből a fogyasztók maguk készítik a füstölnivalót – 550 forint körül alakul majd. Ennek hatására minden bizonnyal még erősödik is a forgalom eddigi visszaesése. A nagy piaci szereplők többségét tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége az első negyedévről tudott lapunknak adatot adni, e szerint ebben az időszakban mintegy 10 százalékkal esett vissza a cigarettafogyasztás. Igaz, ebben nemcsak az adóemelésnek és a kocsmai dohányzás betiltásának, hanem az átlagosnál hidegebb télnek is szerepe volt. Hosszabb távon eddig évente mintegy 3 százalékkal csökkent a hazai dohánypiac volumene.
|
A folyamat egészségügyi szempontból természetesen kedvező, ha amiatt következik be, hogy egyre többen leteszik a cigarettát, ám közel sem az, ha a feketegazdaság térnyerése áll mögötte. Utóbbit eddig sikerült elkerülni, pont ennek érdekében kérte Magyarország, hogy csak 2018-ban kelljen elérnie az uniós szinten meghatározott adóminimumot, amely jelenleg ezer szálra vetítve 90 euró. Ám a tervezett ütemezés szerint ezt már jövő májusra elérjük, ennek megfelelően a legális dohányipari szereplők a jelenleg csak 4-5 százalékos feketepiac megtriplázódásától tartanak.
Ha ez bekövetkezik, az több tízmilliárddal rövidíti meg a költségvetést, amely tavaly 384 milliárd forintot szedett be a dohány áfájából és jövedéki adójából (lásd az ábrát). A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) viszont nem aggódik, csak a fogyasztás néhány százalékos visszaesésével számol a mintegy 18 milliárd szálnak megfelelő, 450 milliárd forint értékűre becsülhető piacon. A 2013-as büdzsé összességében 913 milliárd forintos jövedékiadó-bevétellel számol az idei 898 milliárd után.
A másik, a piacot erősen érintő fejlemény a trafiktörvény, amelyet a napirend tervezete szerint lapzártánk után, kedden már meg is szavazott az Országgyűlés. E szerint a dohányárusítás állami monopólium lesz, amelyet koncesszióba ad. A jogosultságokra pályázni kell, az elbírálás során a törvénytervezet szerint előnyben részesítik a munkanélkülieket és a csökkent munkaképességűeket. A 2000 főnél népesebb településeken csak a nemzeti dohányboltnak nevezett üzletekben lehet majd füstölnivalót venni, minden további 2000 lakos után nyílhat egy-egy újabb ilyen egység. Az ennél kisebb településeken más boltban is árulhatnak dohányt, ha nem teszik közszemlére, emellett mozgóboltos árusításra is lehetőségük lesz. A reptéri vámmentes üzletek végül felmentést kaptak a törvény hatálya alól.
A piaci szereplők aggódnak a trafiktörvény hatásai miatt, igaz, nem egységesen. Sánta János, a sárospataki Continental Dohányipari Zrt. egyik vezetője és tulajdonosa – aki aktívan részt vett a jogszabály előkészítésében – támogatja, a piac 85-90 százalékát ellenőrző multinacionális szereplők azonban fenntartásaikat hangoztatják. Szerintük a törvényből következő legfeljebb 5-6000 dohányboltnál legalább kétszer többre lenne szükség, lehetővé kellene tenni számukra más termékek árusítását is, emellett fokozatos bevezetésre lenne szükség. Ellenkező esetben nem lehet megakadályozni a feketepiac elszabadulását.
Az NGM viszont nem számít arra, hogy a törvény miatt visszaesnek az adóbevételek, ezt legfeljebb az eredményezheti, ha kevesebb fiatal jut dohánytermékekhez. Az viszont már komolyan megnyirbálhatja a bevételeket, ha beválik a GfK jóslata, és 10-15 ezer munkahely szűnik meg a törvény miatt. Koncessziós díjból a minisztérium csak akkora bevételre számít, amely a piaci átalakítás költségeit fedezi.
FÉLÉVES HALASZTÁSAz Európai Unió nem emelt kifogást a törvény tervezete ellen, és mivel a parlament fél évvel elhalasztotta a jogszabály életbelépését, nem fenyeget az a veszély sem, hogy január 1-jén alig lehet majd valahol cigarettát kapni. Az új menetrend szerint november 15-ig kell kiírni az árusítási jogra vonatkozó pályázatokat. A rendszer 2013. július 1-jétől fordul élesbe, a mostani jó 40 ezerről ekkor csökken legalább 85 százalékkal a dohányárusító helyek száma.
Aki nem akar leszokni, de túl sokat sem gyalogolni a nikotinadagért, alternatív lehetőségként esetleg átválthat elektromos cigarettára. Ez itthon is terjed, és minden bizonnyal újabb lendületet kap, amikor rosszabbra fordul az idő, bezárnak a teraszok, és tovább drágul a hagyományos füstölnivaló. Az elektromoscigaretta-berendezésért ugyan egyszer ki kell fizetni 10-20 ezer forintot, de a beletölthető patron – 15-20 szálnak megfelelő mennyiség – már 120-300 forint körül megvásárolható.
Ez még szabályozatlan terület, kétes minőségű termékek is kaphatók. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatán olyan töltők is fennakadtak, amelyeknél a rossz szigetelés miatt nagy volt az áramütés veszélye. Az egészségügyi államtitkárság a nikotintartalom miatt a patikákba szorítaná vissza az e-cigit, de az is felmerült, hogy ezt is csak a nemzeti dohányboltokban lehessen beszerezni.