Akciós költségvetés - Magyarázza a bizonyítványt az NGM
Figyelő Online
2012.09.13 06:44
Nyilvánossá vált a nemzetgazdasági tárca Költségvetési Tanácsnak (KT) írt levele a jövő évi büdzsét megalapozó számításokról. A leginkább problémás pont az adóbeszedések hatékonysága. A kormány azzal számol, hogy november közepéig megállapodik az IMF-fel.
Elhúzódó vita bontakozott ki a KT és a Nemzetgazdasági Minisztérium között a jövő évi költségvetésről. A KT többször is rákérdezett a számításokra. A tárca augusztus végi leveléből inkább a bizonytalanság mutatkozik meg, mintsem a betonbiztos megalapozottság. A dokumentum megemlíti a jegybanktól várt 116 milliárd forint tranzakciós illetéket. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn az Országgyűlésben már elképzelhetőnek tartotta, hogy az IMF–EU-tárgyalások miatt ezt nem vetik ki a jegybankra. Ugyanakkor a tranzakciós illetékből befolyó várt bevételt szerinte nem fenyegeti veszély. Ez csak akkor volna lehetséges, ha a bankokra kivetett illetéket növelnék. A tárca által készített dokumentum azonban leszögezi, hogy a bankoktól várt 136 milliárdos illetéket a bankszövetséggel egyeztetve számolták ki. A szövegben szerepel az is, hogy a bevezetést követő fél éven belül megvizsgálják, szükség van-e a szabályozás módosítására. Ha nincs a jegybanktól beszedendő 116 milliárd, borítékolható, hogy szükség lesz rá. Ez így újabb terhet jelentene a bankrendszernek, illetve, ha az áthárítja az ügyfelekre, akkor a lakosságnak.
A kormány a levél szerint azzal számol, hogy november közepéig megköti a megállapodást az IMF-fel. Várakozásaik szerint ennek nyomán azonnali 50 bázispontos hozamcsökkenés következhet be az államkötvényeknél. Ezt követően 2013 végéig további 150 bázisponttal mérséklődnének a kötvényhozamok. A kabinet közli árfolyam-várakozását is a dokumentumban. Ennek alapján november közepétől, a hitelszerződés aláírását követően 5 százalékos forinterősödést várnak, így 2013 végére 266 forintra gyengülhet egy euró. Az IMF-megállapodás hatása miatt 102 milliárd forint megtakarítással számolnak a kamatkiadásokon. A megállapodás megkötése azonban meglehetősen bizonytalan, Orbán Viktor miniszterelnök éppen hétfőn jelentette be az Országgyűlés nyitóülésén, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv alapján új javaslatot készítenek az IMF-nek. Ez inkább az időhúzásra utal, mintsem a viszonylag gyors megállapodásra való törekvésre. (Lásd cikkünket a lap 21–23. oldalán.)
Az adóbeszedés hatékonyságával kapcsolatban a levél részletesen sorolja az ennek érdekében tett kormányzati lépéseket, a számadatokkal, az egyes intézkedésektől várt konkrét eredményekkel azonban adós marad. Ez igencsak kérdésessé teszi, hogy az adóbeszedésből várt 160 milliárd többletbevétel teljesül-e. Az ez évre ezen a címen kalkulált 40 milliárd forint valószínűleg összejön. Jövőre azonban ennek éppen a négyszeresét várná el a kabinet! A dokumentum szerint az adóhatóság jobb munkáján túl az adóváltozások is növelnék a befolyó bevételeket. A kabinet azzal számol, hogy a munkahelyvédelmi akciótervre fordítandó 300 milliárd forintból körülbelül 80 milliárd adó- és járulékbevétel származik. Várakozásaik szerint a versenyszférában 0,5 százalékkal, 20 ezer fővel nő a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás bővítésén túl a járulékkedvezménnyel élve a vállalatok a kormány szerint bért is emelnek.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.