A várakozásoknak lényegében megfelelő döntést hozott a német alkotmánybíróság, amikor ma délelőtt zöld utat adott Németországnak, hogy kellő pénzügyi erőkkel részt vegyen az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben. Az volt a legfőbb német taláros testület kikötése, hogy Németországra nem hárulhat nagyobb teher az eredetileg tervezett 190 milliárd eurónál. Az 500 milliárd eurót megmozgatni képes rendszerhez Berlin 168 milliárd euró értékű garanciavállalással és 22 milliárd euró közvetlen befizetéssel járul hozzá.





Szintén ma tett hivatalosan javaslatot az Európai Bizottság arra vonatkozóan, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna teljes területére kiterjedő bankfelügyelői hatáskört kapjon. Az új egységes mechanizmus értelmében az EKB viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő külön felügyeleti feladatokért. Az Európai Bizottság felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végére fogadja el a most javasolt rendeleteket, valamint az integrált bankunió másik három alkotóelemét - a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszert, a harmonizált betétbiztosítási rendszert, valamint az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszert.

Mindez azt jelenti, hogy kialakulóban vannak azok , immáron valóban páneurópai pénzügyi intézmények és a kötvénypiac, amelyek újraárazzák majd a tagországok adósságkockázatát, mondta el a Figyelő Online kérdésére Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az ESM valójában már kvázi-bankként fog működni, ha a bajba jutott országok, mint Spanyolország és Olaszország kérik, a másodpiacon az Európai Központi Bank új, kitágult mandátuma alapján nagyban vásárolhatja az államkötvényeket, ezzel lenyomva hozamokat.

A szakértő a Figyelő Online kérdésére kifejtette: lényeges körülmény, hogy a kötvényvásárlásnál nincsen árfolyamküszöb, minden ott dől el, hogy a hozamküszöböket az EKB menedzsmentje hogyan árazza be. Minden az előszűrés során dől majd el, amikor az EKB a következő évre vonatkozó fedezetszámításokat kér majd a kötvényei megvásárlását kérő országtól, nyomatékosította Magas István. „Ezzel még nem fog beteljesedni az a nagy várakozás, miszerint a stabilitási rendszer minden értelemben enyhíti az érintett országok szuverén adósságállományában kialakult nyomást. Ahhoz nagyobb átrendeződés kell" - véli a szakértő, aki szerint távlatosan fontos lépés a mai döntés a federális Európa felé. A fiskális unióban a most kirajzolódó német szerepvállalás megnyugtatóan szilárd.

Az EKB bankfelügyeleti joga azt is jelenti, hogy betétbiztosítási alapnak nevezhető saját forrással fog rendelkezni, amelyet minden európai bankbetétes fizet, a biztosítás összege beépül az európai banki kamatokba. A kockázatot általában a fogyasztók, kisebb részben a pénzintézetek viselik majd. „Ki kell számítani az átlagkockázat nagyságát" - magyarázza a folyamatot Magas István - „amely mindenkit biztosít arról, aki az eurózóna bármely bankjában elhelyezi a pénzét, hogy az adott ország gazdasági problémái ellenére a betétét visszakapja." A különböző országokban elhelyezett bankbetétek így egyformán biztonságban lesznek, ami a piaci stabilitás egyik jelentős eleme lesz.

A német alkotmánybíróság mai döntésében, s egyáltalán a stabilitási programmal kapcsolatos vizsgálódásaiban nem foglalkozott azzal, hogy az ESM alkalmas-e az euróövezeti válság kezelésére, azzal a magyarázattal, hogy „ennek megítélése a politikusok dolga". Magas István hangsúlyozta: az ESM az európai államkötvény-piac stabilitását célozza. „Az irány kirajzolódott: az eurózóna tagállamai egy szorosabb föderális szervezetet hoznak létre. Monumentális a feladat, de hogy eredményes lesz-e megoldás, ma még nehéz megjósolni" - szögezte le Magas István, aki azt is hozzátette: ma még kérdés, milyen szerepet tölt majd be ebben az új rendszerben az Európai Bizottság.

A federális törekvések mindenesetre máris felgyorsultak: Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke már egy hónap múlva, október 8-ára össze is hívná az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer kormányzó tanácsának alakuló ülését.

Kapcsolódó cikkek