Kifejtette: magyar megítélés szerint a javaslat nagyon fontos, hatása túlmutat a bankfelügyelet kérdésén. Magyarország úgy érzi, hogy az országot erősen érintik az indítványok. Hangsúlyozta, hogy törekedni kívánnak azoknak a közvetlen vagy közvetett hatásoknak a kézben tartására, amelyeket az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény kezdeményezése gyakorolhat az euróövezethez nem tartozó országok bankszektorára és pénzügyi stabilitására. Ezek a lehetséges hatások egyfelől már a folyamat kezdetén, másfelől a teljes körű bankunió kialakításának folyamata során később is jelentkezhetnek - vélekedett.

A brüsszeli bizottság szerint az euróövezetben működő valamennyi bankra kiterjedő, egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó javaslatok a gazdasági és monetáris unió megerősítésének fontos állomását jelentik. Az új egységes mechanizmus értelmében az EKB viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő külön felügyeleti feladatokért. A bizottsági indítványok értelmében az EKB felelősségi körébe tartozna majd egyebek között a hitelintézetek engedélyezése, a tőkére, a tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, továbbá a pénzügyi konglomerátumok összevont felügyelete.

Az EKB számára lehetővé válna a korai beavatkozás, vagyis felszólíthatná az érintett bankokat korrekciós intézkedések megtételére olyan esetekben, amikor egy bank megsérti a szabályozó hatóság által előírt tőkekövetelményeket, vagy fennáll ennek kockázata. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az egységes felügyeleti mechanizmust már 2013. január elsején vezessék be. Az új mechanizmus zökkenőmentes elindításához a tervek szerint fokozatos bevezetési időszakot alkalmaznának, amely 2014. január elsején zárulna. Az első lépcsőben különösen azok a hitelintézetek kerülnének bele ebbe a mechanizmusba, amelyek közfinanszírozást kaptak vagy igényeltek. A jövő év július elsejétől az összes "rendszerszintű jelentőségű" bankot, majd az esztendő végéig az összes euróövezeti bankot az EKB felügyelete alá helyeznék.

A nemzeti bankfelügyeletek az indítvány értelmében továbbra is fontos szerepet játszanak majd a napi szintű felügyelet biztosításában, valamint az EKB határozatainak előkészítésében és végrehajtásában. Az Európai Bizottság felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végére fogadja el a most javasolt rendeleteket. Magyarország építő szerepet kíván játszani a "nagyon intenzívnek ígérkező" tárgyalási folyamatban - mondta Hajdu Márton. Hozzátette: jelenleg az az első feladat, hogy fel kell tenni minden szükséges kérdést, tisztázni kell ennek az összetett, ugyanakkor politikailag jelentős témának valamennyi aspektusát. Ez teszi majd lehetővé, hogy Magyarország később felelősségteljesen foglaljon állást - hangsúlyozta.

Diplomáciai források felhívják a figyelmet arra: tekintettel arra, hogy az EU kelet-, illetve közép-európai új tagállamaiban a bankszektoron belül számottevő az euróövezeti székhelyű bankok részaránya, a központosított euróövezeti bankfelügyelet megteremtése óhatatlanul hatással lehet ezekre a nem euróövezeti országokra is.

Az EKB bankfelügyeleti hatáskörét célzó bizottsági javaslat szóba került az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén is. Felszólalásában a fideszes Pelczné Gáll Ildikó elfogadhatatlannak nevezte az eurózónán kívüli és azon belüli tagállamok eltérő kezelését. Szerinte az egységes Európához, és az eurózóna stabilitásának biztosításához csak egységesen alkalmazható szabályokon keresztül vezethet az út. A fideszes EP-képviselő elfogadhatónak tartja, hogy a rendszer nyitott legyen, ugyanakkor elfogadhatatlannak azt, hogy a zónán kívüli tagországok számára a belépés nem keletkeztet jogokat, nem jelent nagyobb védelmet, de rögtön kötelezettségeket ró rájuk.

Az EP-vitában Michel Barnier belső piacért felelős EU-biztos elismerte, hogy még kimunkálatlan az eurózónán kívüli országokra vonatkozó szabályozás. Pelczné Gáll Ildikó megengedhetetlennek tartja, hogy az eurózónán kívüli tagállamok nem fordulhatnak az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM), "tehát csak a saját erejükben bízhatnak". Szerinte egyértelmű, hogy e javaslat szerint a zónán belüli pénzintézetek nagyobb védelmet és biztonságot tudhatnak maguk mögött. A magyar képviselő jelezte, a befektetők feltételezhetően a biztonságosabb bankokba viszik majd a pénzüket. Ez a javaslat Pelczné szerint "több veszélyt rejt magában, mint amennyi előnnyel jár", ezért arra kérte az EU-biztost, hogy alaposan mérlegeljenek a döntés előtt - egyebek közt mérlegeljék azt is, jó-e ha az anyabankokra más szabályok vonatkoznak, mint a zónán kívüli leányvállalataikra.

Kapcsolódó cikkek