Súlyos megállapítás, ami egyben minőségi változást is jelent. Az új korrupciós mintázatból nehezebb lesz kiutat találni, hiszen minden egyes lépés e koncentrált és hatalommal rendelkező gazdasági és politikai elit érdekét sérti. Ráadásul nincs előttünk követendő külföldi példa arra, hogy miként lehet kitörni ebből a helyzetből, amelyet a szakirodalomban state capture-nek (az állam érdekcsoportok általi foglyul ejtésének) neveznek. Bár Hongkongban és Szingapúrban rövid időn belül hatalmas változást értek el, nem hiszem, hogy hazánk demokratikus körülményei között az ott alkalmazott módszerek lennének követendők.

HOSSZADALMAS FOLYAMAT
Így marad a rossz hír: nincs gyors és fájdalommentes orvosság. Bele kell törődnünk, hogy ez egy hosszadalmas folyamat lesz, sok apró lépéssel, egyfelől kitartó munkával, másfelől az érdekek sérelmével, hosszú távon viszont annak ígéretével, hogy a gazdaság, a társadalom és a politikai környezet is élhetőbb lesz. És ahogy általában a súlyos betegségekre jellemző, a beteg akarata nélkül nem várható gyógyulás.

Az állam foglyul ejtésének mértékéről a Világbank s az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmérései adnak képet. Magyarország már 2005 és 2008 között jelentős visszaesést mutatott az átmeneti országok között. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Transparency International akkor készült nemzeti integritás tanulmányához képest 2012-re sokat romlott a helyzet, azaz koncentrálódott ez a fajta befolyás, láthatjuk, hogy az intézményi gyengeségeink a régióbeli országokhoz képest jelentősek, és nyilván versenyhátrányt idéznek elő. Ezt a megállapítást támasztja alá a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012. évi jelentése, amelyből kiderül, hogy míg 2011-ben Magyarország a 4. legkedveltebb befektetési célpont volt a német cégek számára a régióban, addig 2012-ben a 10. helyre csúsztunk vissza.

A gazdasági válságot és a versenyképesség romlását mindannyian érezzük a bőrünkön, de nem feltétlenül egyértelmű mindenki számára az az összefüggés, hogy a korrupció elleni fellépéssel ez a tendencia megfordítható. Pedig minden egyes olyan döntés vagy tranzakció, amely nem a közérdeket, hanem a fent említett politikai-gazdasági érdekcsoport érdekeit szolgálja, közvetve vagy közvetlenül az adófizetők megrövidítésével jár. Éppen ezért saját érdekünk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Igyekezzünk kikényszeríteni, hogy megváltozzon ez a finanszírozási struktúra, és csökkenjen a politikai korrupció.

Egyszerű és gyors megoldás ugyan nem létezik, de számos intézkedés segítheti a kilábalást ebből a korrupciós modellből. Ezek céljának olyan kikezdhetetlen politikai és gazdasági keretrendszer megteremtésének kell lenni, amely biztosítja a versenyképes üzleti környezetet és a politikai számonkérhetőséget. A szakirodalom az intézkedések között első helyen a politika finanszírozásának átlátható keretek közé terelését említi, emellett szorgalmazza az olyan intézményi reformokat, amelyek következtében átláthatóvá válik a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek költése. A politikai akaratnak és a hatékony végrehajtásnak jelentős szerepe van a reformok sikerében.

HIÁNYZÓ POLITIKAI AKARAT
Magyarországon a politika részéről nem látom az akaratot arra, hogy a finanszírozása átlátható legyen. Ha lett volna vagy lenne ilyen szándék, akkor már az előző parlamenti ciklusban megegyeztek volna erről a pártok, a mostaniban pedig a kétharmad birtokában még egyszerűbb lenne végigvinni a reformot. A témáról folyó egyeztetéseken azt tapasztaltam, hogy – egy-egy politikus elkötelezettsége ellenére – a jelenlegi ciklusban sem valószínű a valódi átláthatóságot biztosító szabályozás megszületése. Nyilván azért marad ez el, mert akkor nehéz lenne fenntartani az állami pénzekből és megrendelésekből működtetett gazdasági birodalmat.

A politikai akarat a jelenlegi helyzetből való kilábalásra nem létezik, vagy nem elég erős Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az üzleti szektorra, a közszférára és a civil szektorra jóval nagyobb feladat hárul, ha azt szeretnénk, hogy mindig a közérdek érvényesüljön, amikor helyi vagy központi szinten döntéseket hoznak.

Az önkormányzatok és a kormány például rengeteg információt tehet nyilvánossá arról, hogy mire és hogyan költik befizetett adófizetői forintjainkat. A közbeszerzések kereshető adatbázisa évek óta várat magára, egyre nehezebb azt gondolni, hogy az informatikai fejlesztés bonyolultságának köszönhető csak a csúszás. Meg kellene és lehetne teremteni a közérdekű bejelentők védelmét, etikai kódexeket kellene alkotni, és betartatni a polgármesteri hivatalokban s a központi adminisztrációban, és a vagyonnyilatkozatok kereshető adatbázisa is visszatartó erejű lenne. A javaslatok egy részére a kormány antikorrupciós programja elvileg megoldást nyújt. Hiányossága, hogy a központi közigazgatásra figyel csak, és már jelentős csúszásban van a megvalósítása, hiszen a lobbiszabályozást május 31-ig kellett volna elkészíteni.

Olaszországban több város polgármestere döntött úgy, hogy a helyi Transparency Internationallel monitoroztatják közbeszerzéseiket. Ilyenkor a TI már az ajánlati felhívás elkészítését is figyelemmel kíséri, folyamatosan együttműködve a kiíróval. Részt vesz külső megfigyelőként a tenderbontáson, a bírálóbizottság ülésén, s nyomon követi a szerződéskötést és a szerződésben foglaltak végrehajtását. Az egész folyamatról bizonyos időközönként jelentést ad ki, amelyben leírja, hogy előfordultak-e korrupcióra utaló jelek, s ha igen, hogyan kezelte őket a kiíró és az ajánlattevők. Az együttműködés olyannyira sikeres volt, hogy nemcsak rengeteget spóroltak például a milánói metró építésénél, hanem minden együttműködő polgármestert újraválasztottak, mert nőtt irántuk a közösség bizalma.

PÉNZÜGYEK NYILVÁNOSSÁGA
Ha nincs meg a politikai akarat, a civil szektor feladata annak kikényszerítése. Amennyiben a mindenkori politika azt látja, hogy népszerűségét könnyen tudja növelni valódi korrupcióellenes fellépéssel, egész biztos sokat tesz a népszerűség megszerzéséért. Ha egy közösség folyamatosan nyomon követi választott vezetői döntéseit, s ezek a döntések hozzáférhetők és közérthetők számukra, akkor jó eséllyel választják őket újra. Ehhez tudatos, a korrupciós helyzeteket felismerő és a mindennapokban éppúgy, mint üzleti tranzakcióik során elutasító állampolgárok sokaságára van szükség.

A 105 multinacionális vállalat korrupció elleni elkötelezettségét vizsgáló kutatásunk abból a feltevésből indult ki, hogy ha ezek a cégek átláthatóan működnek, azaz nyilvánosságra hozzák korrupcióellenes programjaikat és pénzügyeiket (köztük a civilszervezeteknek és a politikai pártoknak nyújtott támogatásaikat), valamint beszállítóikat is erre ösztönzik, akkor kevesebb az esély arra, hogy illegális csatornákon keresztül folytassanak üzletet. A júliusban nyilvánosságra hozott kutatásból kiderül, hogy míg központi szinten viszonylag átláthatóan működik sok vállalat, addig leánycégeik tevékenységéről gyakorlatilag nem találunk korrupcióellenes szempontból releváns információt. Magyarországon a vizsgált 105 vállalatból 51-nek van leánycége. Ezek közül csak három, tesz nyilvánosan elérhetővé információkat a bevételeiről. A befizetett társasági adóról egyetlen vizsgált vállalat sem közöl adatokat Magyarországon. Ezek a lesújtó adatok a többi közép-európai országban is körülbelül azonosak.

Akármennyire hátrányosan érinti az állami korrupció az üzleti szektort Magyarországon, utóbbi csak akkor lesz képes hatékonyan működni, ha maguk a cégek is nemet tudnak mondani a korrupcióra, és példamutatással segítik az üzleti környezet tisztulását. Hatalmas első lépés lehetne a fent említett információk nyilvánosságra hozatala.

Meg vagyok róla győződve, hogy a fenti erőfeszítések együttesen már pár év alatt is komoly változást eredményeznek. Az állam nem szabadul ki egyik napról a másikra az érdekcsoportok fogságából, viszont ha azt szeretnénk, hogy valaha is kikerüljünk ebből a hálóból, akkor érdemes mielőbb tenni ellene.

A szerző a Transparency International magyarországi igazgatója. Írását az idei, október 11-i, a témával foglalkozó Top200 konferenciánk vitaindítójának szánjuk. Várjuk a hozzászólásokat a szerkesztoseg@figyelo.hu e-mail címre.

Kapcsolódó cikkek