A konferenciát a magyar állandó EU-képviselet szervezte. Várhelyi, aki a képviseletnek az unió gazdasági, energetikai, környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozó vezető diplomatája - vagyis az úgynevezett "COREPER I" nagykövet - megnyitó beszédében a fenntartható jövő alapjának nevezte a "szénszegény" gazdaságba való befektetéseket. Kiemelte, hogy a közép- és kelet-európai térségben sajátos nehézségekkel kell megküzdeni. Ezzel kapcsolatban az MTI-nek adott külön nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a régió elmaradása a régi EU-tagállamok gazdagabb térségéhez képest mind a finanszírozási képességben, mind az alapvető infrastruktúrában kimutatható."El kellene kerülni, hogy a különbségek tovább nőjenek" - mondta.

A konferencia célját az alacsony szénfelhasználású gazdasághoz vezető módszerek, a "tiszta energiába" való befektetések keresésében jelölte meg. Hozzátette, fel kívánják hívni a figyelmet arra: a "szénszegény" gazdaság megalapozását illetően Közép- és Kelet-Európában komoly beruházási lehetőségek vannak. A konferencián elmondott beszédében a diplomata említést tett az alternatív magyar klímafinanszírozási javaslatról, amely többletforrások fellelését célozza. Ezt javaslatot elmondása szerint az indokolta, hogy a klímatárgyalások kezdetén még nem volt látható a pótlólagos finanszírozás igénye, most azonban már látszik, hogy a gazdasági válság, a közpénzügyek helyzete miatt szükséges a pótfinanszírozás.

A térségben mind a kormányzati, mind a magánszektor pénzügyi forráshiánytól szenved - hangsúlyozta Várhelyi Olivér nagykövet. A magyar alternatív javaslat - mondta - lehetővé tenné a hitelintézeteknek az előfinanszírozást. Rámutatott arra: ez azért különösen fontos, hogy a régió tagállamaiban képesek legyenek biztosítani az uniós alapok igénybe vételéhez szükséges, megkövetelt önrészt.A brüsszeli magyar állandó EU-képviselet által szervezett tanácskozáshoz - amelyen uniós tagállamok és uniós intézmények magas szintű képviselői, valamint vállalatok és egyéb szervezetek vezetői is részt vettek - szakmai alapul szolgált a cambridge-i egyetem fenntartható fejlődéssel foglalkozó programintézete és a Budapesti Corvinus Egyetem regionális energiapolitikai kutatóközpontja által közösen készített, idén áprilisban közzétett tanulmány.

A felszólalók közt Karolina Ostrzyniewska, a lengyel állandó EU-képviselet "COREPER I" nagykövete saját országának erősen szénalapú gazdaságából kiindulva vázolta azokat a kihívásokat, amelyekkel Lengyelország néz szembe a "tiszta energiára" vonatkozó tervek kapcsán. A vitához hozzászólt Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő, aki kifogásolta: az Európai Bizottság immár egy éve nem ad választ arra a magyar kormányzati kérelemre, hogy jelentős forrásokat csoportosíthasson át a megújuló energiát szolgáló célokra.

Kapcsolódó cikkek