Szinte a teljes magyar üzleti élet nagy reményekkel várja a Jeremie II. kockázati tőke pályázatot, amellyel a magántőke komoly közösségi forrásokat is kap befektetéseihez. A befektetői oldalon ismert kockázati tőkések, bankárok, milliárdos magánbefektetők, a másik oldalon pedig sok tőkére ácsingózó potenciális célpont, akár egészen kezdeti fázisban levő vállalatok is ugrásra készen állnak.

Hatalmas a tülekedés a Jeremie II., vagyis hivatalos nevén az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram pályázata körül. A banki hitelszűke és a kínzó forráshiány éveiben szinte mindenki fantáziát lát a közösségi forrásban, a könnyebb finanszírozásban. A Figyelő információi szerint legalább két, két és félszeres túljelentkezés érkezhetett az összesen tíz befutó helyre. A pályázatokat már szeptember 14-ig be kellett adni, miután november 23-ig dönt a bíráló bizottság a nyertesekről, akiknek ezután 2015. december 31-ig kell meghozniuk a befektetési döntéseket. A befektetési periódus tehát rövid, nem egészen három év áll rendelkezésre, addig legalábbis a többlépcsős befektetéseknek az első körét le kell zárni.

A Figyelő cikke szerint az elmúlt hónapokban kifejezetten nagy volt a nyüzsgés, a szakma képviselői szaladgáltak, mint a mérgezett egér. Sokan kerestek például befektetőt a programhoz szükséges 30 százalékos önerőhöz. Akadt persze fordított helyzet is, volt, ahol a tőke és az ötlet volt meg, viszont kellett egy indulásra jogosult kockázati tőkealap-kezelő társaság, vagy a sikeres pályázathoz, kockázati tőkés tapasztalattal bíró szenior munkatársat kellett vadászni.

Gigászok harca
Gattyán György, az éppen látványos adóhatósági roham alá vetett többtucatnyi vállalkozásból álló Docler-csoport tulajdonosa, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Töröcskei István bankár, aki jelenleg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. elnöke - mindannyian jó üzleti lehetőséget látnak az uniós forrással megspékelt Jeremie II. programban. De elindul a Wallis tulajdonosa, Veres Tibor, a BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor, vagy éppen a CIG Pannónia Biztosító nemrégiben távozott vezére, Gaál Csaba is valamelyik csapattal. Ahogy körbekérdeztünk a Jeremie II-re pályázó kockázati tőkealap-kezelők között, a magyar kockázatitőke világ ismert szereplői is szinte kivétel nélkül felbukkannak valamelyik indulónál. Ott lesz Albrecht Ottó, az egykori Cashline-csoport vezetője, aki az elmúlt években vagy tucatnyi céget vett meg, javított fel és adott el, vagy tartott meg portfóliójában. Információink szerint indulnak a szakma már korábban is Jeremie-nyertes képviselői közül Varga Zoltán (Central Fund), Bruckner Zoltán (Primus Capital), Erdei Sándor (DBH).

De készülnek olyan pénzügyi vállalkozások képviselői is, mint a KBC, az Access, illetve a Buda-Cash, a Széchenyi Bank, de indulnak egykori AXA-sok, vagy éppen a CEMI tanácsadócég partnerei. Sőt, még némi áttétellel több katolikus szerzetesrend is, vagyis az egyházi vagyonkezeléssel foglalkozó Portus Buda Group. A Figyelő valamennyi potenciális befektetőt bemutatja írásában.

Politikai hátszél
Ahol ilyen impozáns az indulók listája, ott óhatatlanul felmerül a politika szerepe is. Nincsenek könnyű helyzetben a bírálók, hiszen ha teljesen tisztességesen járnak el, akkor is borítékolható a későbbi vesztesek mély felháborodása, ahogyan nyilván azok a pletykák is már megindultak, amelyek már jó előre az irányítottságról, a politikailag erősebb támogatottságú jelöltek holtbiztos befutásáról szólnak. Az elbírálás pontos menetét nem ismerjük, de azt hallottuk, hogy ötfős grémium lesz, és vélhetően a döntésben az állami aktorok, az irányító hatóság, az MV Zrt, az MFB szava dönt.

Természetesen minden jóhiszemű ember, illetve a Figyelő is abból indul ki, hogy tisztességes, szakmai alapon meghozott döntés fog születni, hiszen igazságtalanság lenne már jó előre farkast kiáltani. Természetesen mi sem, illetve a független indulók sem szeretnék azért homokba dugni a fejüket. Az MFB-NFM-NFÜ világhoz kötődő nagy uniós támogatású infrastrukturális beruházások pályázatainak győztesei elképesztő sűrűsödést mutattak az elmúlt időszakban, nem véletlenül beszéltek korrupció-ellenes szervezetek a state capture, az állam maffiaszerű elfoglalásának fogalmáról. Ez a világ nem szokott nagyon szégyenlős lenni, amikor a hátországot kell helyzetbe hozni, mégis a legtöbb induló kifejezetten bízik a pályázatban.

A Figyelő 38. számának címlapsztorija ezt a kérdést is alaposan körüljárja.

Kapcsolódó cikkek