Az államra is alapozna
A Market Építő Zrt. vezérigazgatója
Figyelő Online
- Halaska Gábor
2012.07.26 06:00
Az eddig szinte kizárólag a versenyszférának dolgozó Market a jövőben elindulna a nagy állami projektek pályázatain is – mondja Scheer Sándor, a tavaly 50 milliárd feletti bevételt elért generálkivitelező csoport résztulajdonosa és vezetője.
– A hivatalos adatok szerint májusban újabb 15,2 százalékkal csökkent az építőipari teljesítmény. Mennyivel esett vissza ön szerint az ágazat 2008 óta?
– A 2006–07-es adatokat alapul véve a hazai építőipar magasépítési üzletágának a termelési értéke ma 40-45 százaléka az akkorinak. Igaz, cégek is megszűntek, bezártak azóta, de a megmaradt nagy kivitelezőkre még így is kevesebb munka jut.
– Minden nagyobb munkára pályáznak?
– Amennyiben lehetőség van nyílt pályázaton elindulni, és a munka megfelel a profilunknak, akkor mi megtesszük. A fejlett országokban a piac meghatározó szereplőit minden nagy építési megbízás esetén megkeresik, pályáztatják. Szeretnénk, ha ez a gyakorlat elterjedne nálunk is. Mivel több mint 600 referenciamunkával rendelkezünk, úgy gondolom, a jövőben is van esélyünk a nagyobb kivitelezői munkák elnyerésére. A csoport közel 350 főt foglalkoztat, de a nyári szezonban, az alvállalkozókkal együtt 1500-2000 főnek adunk munkát.
– Ez azt jelenti, hogy a várható nagy állami, uniós finanszírozású építkezéseken is szeretnének elindulni?
– Igen.
– Gondolom, a futball lelkes támogatójaként, ma is aktív futballistaként és volt MLSZ-elnökségi tagként az új nemzeti aréna várhatóan 20 milliárd körüli költségvetésű építésében is részt vállalna?
– Mivel ötéves korom óta a foci lelkes híve, támogatója vagyok, és úgy gondolom, a kellő generálkivitelezői tapasztalataink is megvannak, igen. Ha rajtunk múlik, elindulunk a munkáért, már amennyiben – várhatóan ősszel – megszületik az építési pályázat.
– És mi a helyzet a Kossuth tér szintén 20 milliárd feletti átépítésével vagy a Várbazár 8,5 milliárdosra taksált felújítási munkáival?
– Természetesen ezekre is szeretnénk ajánlatot beadni, ha nyílt közbeszerzési pályázat lesz. Egy magyar magántulajdonú vállalat társtulajdonosaként és vezetőjeként egyáltalán nem bántott, sőt örömmel töltött el, ha korábban a hazai építőipari cégek nyertek fontos hazai kivitelezési munkákat. Hozzá kell tennem, hogy a mi bevételeink eddig 90-95 százalékban a versenyszférában elnyert megbízásokból adódtak össze, és így volt ez mindig 17 éves fennállásunk alatt.
– Minek szól akkor ez a stratégiai váltás?
– Mi is érzékeljük, hogy a bankok visszavonulnak a nagyobb építési munkák, az ingatlanfejlesztők finanszírozásából, így itthon szűkülnek a piaci lehetőségek. A versenyszférában a kereskedelmi ingatlanfejlesztések visszaszorultak. Ellenben erősít minket, hogy nagy nemzetközi termelő vállalatok magyarországi gyárainak építésében részt veszünk. Kivitelezőként dolgoztunk az Audi, a svájci Givaudan, a Henkel, a Nestlé vagy a Daimler-Mercedes itteni gyárainak felépítésén is. Ahhoz, hogy egy akkora cég, mint a Market Építő Zrt., jó kihasználtsággal működjön, évente 2-3 nagy projektre és mintegy 40 kisebb munkára befutó megrendelés az optimális. Most, 2012 júliusában még kérdés számomra, hogyan alakul e téren a 2013-as vagy a 2014-es év. Az idén sem számolunk a 2011-es 50 milliárd forintos kiugró teljesítmény megismétlésével, 35 milliárd forint körüli árbevételt és nagyjából egymilliárdos, inkább a 2010-eshez közelítő nyereséget várunk.
– Pedig a drámaian csökkenő építőipari teljesítmény ellenére a Market tavaly jó évet zárt. Mi van ennek a hátterében?
– A munkák fluktuációja nagy, az éves bevétel és a nyereség attól függ, hogy meglévő kapacitásainkat melyik évben mennyire tudjuk kihasználni. Egyébként tapasztalataink birtokában képesek vagyunk arra, hogy párhuzamosan 16-18 építkezésen is dolgozzunk generálkivitelezőként, részben saját fizikai munkaerővel. Emellett nagyon szoros partneri kapcsolataink vannak: egy-egy szakterületen két-három jól bevált alvállalkozót foglalkoztatunk csak. Nagyon konzervatív módon működünk, a szoros partneri kör évek óta szinte változatlan. Már a munkákra is közösen pályázunk, így a hozzánk közel álló kivitelező alvállalkozók is előre tudnak tervezni. Annál is inkább, mivel bevételeik 20-30 százalékát, esetenként pedig felét vagy még többet a Market Építő Zrt. biztosítja.
– Visszatérve az állami megrendelésekre: a Wing Zrt. a Market 51 százalékos tulajdonosa. Ez a kapcsolódás nem csökkenti a lehetőségeiket a nagy központi megrendeléseknél?
– Nem hiszem, mert a Wing az egyik legnagyobb, legprofibb magyar ingatlanfejlesztő. A mi dolgunk pedig a terveknek, a megrendelő elvárásainak megfelelő épületek lehető legjobb áron és minőségben, határidőre történő felépítése, majd átadása. Ebből adódóan mindig igyekeztünk a lehető legtávolabb maradni a politikától, kerüljük a reflektorfényt is. Szakmai alapon működünk, meggyőződésünk, hogy a szaktudásra szükség van.
– Milyen a kapcsolat a Market és a Wing közt?
– Saját cégemben a Wing Zrt. tíz éve, szakmai befektetőként vásárolt 51 százalékos részesedést. Kapcsolatunk Noah Steinberg úrral természetesen szoros, baráti, egyúttal korrekt üzleti jellegű. Évente egyszer az igazgatósági értekezleten elfogadják az üzleti tervet, majd azt tulajdonosként számon is kérik. A napi, operatív irányítás az én feladatom, és tudom azt is, mikor, milyen ügyben kell tulajdonostársamhoz fordulni.
– A Market székházával egy telken van a Magyar Televízió új épülete. A hírek szerint az állam az önök székházát is megvenné. Igaz ez?
– Nemrég megszületett a megállapodás: az állam megvásárolja az épületet, a telket, a mi székházunkat is. Így négy év után költöznünk kell. Egyébként a tévészékházügyben nyilvánosan megjelent kritikák nem az épület kivitelezéséhez kötődtek, vagy ha volt is ilyen felvetés, az nem bizonyult megalapozottnak.
– Az itthoni lehetőségek folyamatos szűkülése láttán próbálnak külföldi munkákat szerezni?
– Igen, vannak ilyen lehetőségeink, de inkább a kapacitások jobb kihasználtsága miatt, kényszerűségből vállalunk ilyesmit.
– Miért? Nem éri meg másutt dol-gozni?
– Magyarországon szeretünk dolgozni, bízunk az országban és abban, hogy előbb-utóbb elindulnak a nagyobb építkezések. Itt ismerjük a szabályozási környezetet, a sok munkánk okán nagy tételben, jó áron vásárolunk anyagokat, és tudjuk, hol kell keresni a jó szakembereket. Felgyűlt egyedi szervezési tapasztalatainkat is itt tudjuk a legjobban kamatoztatni. A válság kitörése óta ráadásul a nagy megrendelők sokkal komplexebb szolgáltatást várnak. A generálkivitelezőnek kell megszerveznie gyakorlatilag mindent a kulcs átadásáig, néha akár az ötlettől kezdve az engedélyeken át az épületüzemeltetésig bezárólag. Ez pedig speciális, nehezen exportálható, lokális szervezési tudást igényel.
– Ezt tapasztalatból mondja?
– Igen. Gyorsan, pontosan és hatékonyan építeni külföldön nem könnyű, amint ezt tapasztaltuk is egy nemrég – amúgy végül sikerrel befejezett – bakui projektben. A munkavállaláshoz kötődő számos adminisztrációs teher mellett hiába kerestünk mondjuk 20 fős festéssel foglalkozó céget, csak 4-5 fős kisvállalkozásokat találtunk. Ezek összehangolása csak az egyik volt a többtucatnyi akadály közül, ami az aprólékosan tervezett ütemterv betartását nagyon megnehezítette. Nem is szólva a kiköltözés és a hazaköltözés költségeiről.
– Hogyan próbálnak túllépni a hazai, rossz építőipari hagyományokon, beidegződéseken?
– Nincs rossz véleményem a hazai építőiparról, annak minőségéről. De a néhány jól teljesítő cégen túl az itteni építőipari kultúra nem tart ott, hogy a nemzetközi társaságok piaci igényeit maradéktalanul, probléma nélkül tudja kiszolgálni. Mi ezt a piaci rést igyekszünk betölteni. Talán az országban egyedüli cég vagyunk, amely nagy stábbal, több mint 40 saját építésvezetővel dolgozik. Bár a szakma válsága miatt ma több száz önéletrajz hever nálunk, mi elsősorban a fiatalabbakat alkalmazzuk a vezető állásokban. Belülről neveljük ki az utánpótlást. Megtanítjuk kollégáinkat arra, hogyan építsenek, hogyan szolgálják ki a megrendelőt, hogy állítsanak elő minőséget. Csak az lehet vezető, aki legalább 10 évet nálunk dolgozott, alaposan megtanulta az itthon sajnos kevéssé jellemző, az igényes elvárásoknak is mindenben megfelelő kivitelezési kultúrát. A már említettek mellett nem tűrjük a korrupciót, és lehetőleg kerüljük az ismerős ajánlásával érkező alvállalkozók alkalmazását. A nagyobb elvárásokért cserébe partnereinket igyekszünk határidőre kifizetni, ez szintén nem jellemző manapság.
– Az igyekszünk kifejezés pontosan mit jelent?
– Azt jelenti, hogy, mint említettem, állandó, stabil partnereink vannak, akik bíznak bennünk, és ennek megőrzése fontos számunkra. Ezért sincsenek hosszú hetekig, esetleg hónapokig ki nem fizetett lejárt számláink, még akkor sem, ha mi nem kapjuk meg időben a munkadíjat. Inkább technikai okok miatt fordulnak elő rövid, pár napos csúszások, ami egy ilyen vállalati méretnél természetes.
– Önöknek vannak nagyobb kinnlevőségeik? Van behajthatatlan követelésük?
– Igen, sajnos minket is érint az építőipari körbetartozás. Ugyanakkor a régóta kifizetetlen összeg jóval kisebb az iparági átlagnál, éves bevételünk pár százalékát teszi csak ki, és ez jól kezelhető. Összességében a Market Építő Zrt. tőkehelyzete kiugróan stabil, különösen más szereplőkével összevetve.
Scheer Sándor
■ 45 éves, nős, egy fia és egy lánya van, ikrek.
■ Végzettsége: Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Mérnöki Kar, hídépítő üzemmérnöki szak.
■ Pályáját 1989-ben, a Novolit Építőipari Rt.-nél kezdte, építésvezetőként. Két évvel később a Herkules Építő Rt.-nél került ugyanebbe a pozícióba, majd 1993-tól termelési igazgatóvá nevezték ki. A Market Építő Rt.-t 1996-ban alapította, a cég vezérigazgatója; 2002-ben 51 százalékos részesedést értékesített a Wing Zrt.-nek.
■ A Market 2010-es 33,86 milliárdos bevétele tavaly 50,91 milliárd forintra nőtt. Adózott nyeresége 2010-ben 1,1 milliárd, tavaly pedig éppen ennek duplája volt.
■ Hobbi: labdarúgás, labdarúgás és labdarúgás, valamint utazás, építészet, dizájn.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.