Thomas Ilka lapunk konferenciájára érkezett hazánkba, amelynek szakmai támogatója volt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamit a magyar Orvostechnikai Szövetség. Nagy figyelemmel kísért előadását követően számos kérdésünk megválaszolására is vállalkozott. Ez azért is jelentős, mert hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere Németország. A magyar külkereskedelem negyedét Németországgal bonyolítjuk, a kétoldalú kereskedelmi egyenleg tavaly év végére elérte a 33,9 milliárd eurót. Németország a legnagyobb külföldi befektető a 22 százalékos részesedésével. Több mint 7 ezer teljesen vagy részben német tőkével alapított vállalat tevékenykedik Magyarországon, amelyek 250 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Onnan származik az importált orvosi eszközök közel negyede is. Jelentős az egészségügyi intézmények közötti együttműködés, sok magyar orvos és szakdolgozó vállalt munkát a fejlett uniós országban.





„Németországban 70 millió lakosnak van kötelező egészségbiztosítása, az egészségügyi piac 70 százalékát a kötelező egészségpénztárak fedik le, ami biztonság a gyártóknak, hiszen aki bekerül a beszállítói körbe, annak biztos a piaca" - mondta Thomas Ilka. Megtudtuk tőle, hogy náluk a 11 ezer orvos- technológiai vállalat 175 ezer embernek ad munkát, és további 29 ezren foglalkoznak a kapcsolódó kiskereskedelemmel, az ágazat 20 milliárd eurós éves forgalmat bonyolít. Az országok méretéhez igazodnak a számok: a magyar orvostechnikai cégeknél megközelítőleg 10 ezren dolgoznak, éves forgalmuk 100 milliárd forint körül van. Ennek fele gyógyászati segédeszköz, a másik felén a kórházi fogyóeszközök, laboratóriumi és IT technológiák osztoznak. Ám a nálunk működő orvos technológiai cégek jelentős hányada német leányvállalat, köztük szív-érrendszeri implantátumokat, diagnosztikai eszközöket, kötszereket forgalmazók is vannak.

A két ország egészségügyi és biztosítási rendszere különböző, ám a német államtitkárnak szimpatikusabb, ha a helyi önkormányzatoknál döntenek a felhasználható pénzforrások felhasználásáról. „A helyi sajátosságok ismeretében, a betegigényekhez jobban igazodó döntések születnek, és az önkormányzatoknak így megvan a felelősségük a betegellátásban". Nálunk épp most fordul a kocka: ebben az évben állami irányítás alá kerültek a kórházak és szakrendelők, az alapellátás marad a helyi hatóságoknál.
„Nem az irányítás, hanem az a fontos, hogy a betegellátás a legmegfelelőbb legyen" - mondta. Ám úgy fogalmazott: a német egészségügyi rendszer jól bejáratott, az állam és az önkormányzat is tudja, mi a dolga. Az önkormányzati szinten döntőbizottságok működnek, ők határoznak bizonyos eszközök társadalombiztosítási támogatásba fogadásáról. Csak akkor fordulnak a minisztériumhoz, ha nem tudnak egyezségre jutni.

A német Egészségügyi Minisztérium transzparens rendszerben tart kapcsolatot az egészségügyi cégekkel, a tárgyalásokról a sajtó tájékoztatja a nyilvánosságot, „érthető, hogy a cégek a saját érdekeiket képviselik." Az innovatív orvos technológiák finanszírozásba fogadásánál nem csak azt nézik, hogy az új eszköz, eljárás mennyibe kerül, de azt is, hogy az milyen haszonnal jár a beteg, a társadalom számára.
Nagy téma Németországban is az eHealth és a mHealth, azaz az informatika és a mobil telefonhálózat alkalmazása a távdiagnosztikában. Utóbbi nagyon fontos az orvosok közötti kommunikációban és a vidéki falvakban élő betegekkel való folyamatos kapcsolattartásban. Angela Merkel kancellár vezetésével „fut" az egészségügyi IT program, amelyről novemberben tárgyalnak a cégek a kancellár asszonnyal. „Tavaly hasonló csúcstalálkozón az egészségügyi kártya volt napirenden. Minden biztosítottnak van olyan kártyája, amelyen például a vércsoportja, korábbi betegségei és számos, egy újabb gyógyító beavatkozáshoz szükséges adatot megtalálnak az orvosok" - mondta el a Figyelőnek Thomas Ilka.

Úgy tűnik, a német kormány korábban felismerte, hogy az egészségiparban pénz van. Egy hazai felmérés szerint a magyarországi egészségipar is nagyobb arányban járul hozzá a GDP-hez, mint amennyi pénzt fordít az állam az ágazatra.
A kérdésre, hogy az unió segítségére szoruló tagországok egészségügyi rendszerére is kihathatnak-e a központilag elvárt pénzügyi megszigorítások, a német államtitkár azt válaszolta: „ha segítséget fogadok el valakitől, akkor jó, ha elfogadom a tanácsait is. Az EU sorsközösség, tiszteletben tartva egymás szuverenitását, közösen kell megoldást találni a bajokra. Ez az egyetlen út, hogy a térséget egyben tartsuk".

Kapcsolódó cikkek