Tesco-hatásnak nevezte a napokban a cseh, a szlovák és a magyar árampiacok, áramtőzsdék összekapcsolásának apropóján egy energiakereskedő cég vezetője, ami a magyar piacon történt és történik. Az úgymond akciós áram importja megugrott, egyes időszakokban elérte a felhasználás 25 százalékát is, de stabilan 20 százalék körül alakul. Ezzel együtt az árak a nyugat-európai szinthez közelítenek. A fogyasztók számára ez kifejezetten előnyös, hiszen a korábbi, megawatt-óránkénti 16 eurót is elérő magyarországi prémium szeptember közepére megfeleződött. Szakemberek szerint ez a felár tovább olvad, és bizonyos időszakokban teljesen el is tűnhet az azonnali piacról. Mindez várható volt, hiszen a válság hatására Nyugat-Európában is csökkent az energiafogyasztás. Így jelentős kapacitásfelesleg mutatkozik az erőművi piacon, s ez lenyomja az árakat. Nem ritka, hogy bizonyos időszakokban egyes termelők akár ingyen is hajlandók villamos energiát szállítani, csak ne kelljen az erőműveiket leállítani vagy a termelést korlátozni.

A spotpiacok összekapcsolása azonban nemcsak az azonnali termékek adásvételén eredményezhet árkiegyenlítődést, de az OTC, vagyis a tőzsdén kívüli kereskedésben és a hosszú távú szerződésekben is – mondta lapunknak a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. Turai József szerint a cseh, a szlovák és a magyar piacok szeptember 11-én történt összekapcsolódása nem várt gyorsasággal és intenzitással igazolta ezt. Ebben a helyzetben egyelőre csak a nemzetközi távvezetéki kapacitások, az úgynevezett határmetszékek mérete fékezi az áram-külkereskedelmet, illetve az egységes európai energiapiac 2014-re tervezett kialakítását.

VEZETÉKHIÁNY
Magyarország esetében a déli és a délnyugati összeköttetéseken nincs szűkület, azt is mondhatnánk, hogy Horvátország és Szerbia irányába gyakorlatilag korlátlan kapacitással rendelkezünk. Ezzel szemben Szlovákia, Románia és Ausztria irányába szükség volna a távvezetéki összeköttetések bővítésére. Leginkább a szlovák–magyar határmetszék fejlesztésére volna szükség. Régi terv a Sajóivánka–Rimaszombat (Rimavská Sobota) közötti összeköttetés megteremtése. A két ország között még 1998-ban jött létre egy szakértői megállapodás erről a vezetékről. A pontos nyomvonalról azonban azóta sem sikerült megállapodni. A Figyelő információi szerint az ügyben némi elmozdulás történt az utóbbi hónapokban. Nem kizárt, hogy a Szlovákia számára stratégiai fontosságú szlovák–magyar földgázvezeték megépítésének elindítása kapcsán valamelyest rugalmasabban állnak északi szomszédaink a borsodi távvezeték ügyéhez. Ez az összeköttetés a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek bővítése mellett az északi országrész ellátásbiztonsága szempontjából is fontos volna.

Külkereskedelmi szempontból ennél nagyobb szükség lenne a Győr–Bős (Gabcˇíkovo) közötti 400 kilovoltos távvezeték bővítésére. Igazából egyszerűbb lenne egy teljesen új távvezetéket építeni, hiszen a bővítéshez a jelenlegit teljesen le kellene bontani. A probléma az, hogy egy új, a Szigetközön átvezető vezetékhez igen nehezen lehetne környezet- és természetvédelmi szempontból is megfelelő nyomvonalat kijelölni, tekintve, hogy Győr térségében már jelenleg is igen sűrű a távvezetéki hálózat.

A Dunamenti Erőmű új blokkja. Kiszorulhat a piacról.

Megoldás lehetne az, hogy a gönyűi erőmű melletti alállomásra új vezetéket kötnének be Bősből. Ehhez azonban az alállomás bővítésére is szükség volna. A rendszerirányító Mavir Zrt. lapunkkal közölte, hogy ez a vezeték szerepel is a nemzeti hálózatfejlesztési tervben. Ágazati szakértőktől úgy tudjuk, 5-10 milliárd forintba kerülhet egy ilyen új távvezeték. A rendszerirányítónál érdeklődésünkre közölték, hogy törekednek az EU-s források bevonására a fejlesztések finanszírozása során. Brüsszel egyébként is szorgalmazza az úgynevezett energetikai szigetek felszámolását, vagyis az egységes európai energiapiacok kialakítása érdekében szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. A közösség energiaügyi biztosa, Günther Oettinger szerint európai szinten összesen 200 milliárd euróra volna szükség a hiányzó infrastrukturális elemek megépítéséhez. A közösségi szinten kétévente készülő áramhálózati fejlesztési tervben a már említett két szlovák–magyar vezeték mellett a Kisvárda–Kapi (Kapusany) 400 kilovoltos összeköttetés is szerepel még, továbbá az egyik horvát–magyar vezeték átkötése Szlovénia irányába – tájékoztatott érdeklődésünkre a Mavir Zrt.

A GAZPROMON MÚLIK
Az áramtranzit bővítése óriási lehetőség Magyarország számára – állítja Csiba Péter, a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Ha nem használjuk ki a földrajzi fekvésünkből eredő előnyöket, akkor a környezetünkben más majd átveszi ezt a szerepet. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy milyen mértékű importaránnyal tervezünk hosszú távon. Turai József szerint nyilvánvaló, hogyha bővülnek a határmetszékek, akkor az import is növekszik. Ez első körben a magyar gáztüzelésű erőműveket szorítja ki a piacról. Ilyenek például a százhalombattai Dunamenti Erőmű blokkjai vagy a Csepeli Erőmű. Ezek alapvetően a gáz beszerzési ára miatt nem tudnának versenyezni az olcsó, alapvetően szénbázisú cseh importárammal. Csiba Péter szerint 2015-ben lesz mód változtatni ezen. Ekkor jár le ugyanis a Gazprommal kötött hosszú távú importszerződés. Nagy kérdés, hogy az orosz gázóriásnak fontos-e, hogy Európában működjenek gázbázisú erőművek, és hajlandó-e ennek érdekében az árampiaci igények változásához kötött árban megállapodni – mondta Briglovics Gábor, a csepeli erőművet üzemeltető Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója. Ha nem fontos ez az orosz exportőrnek, akkor nem csökkenti az erőművi gázárat. Ugyanakkor – Csiba Péter és Briglovics Gábor szerint is – kérdés, hogy az európai piacon milyen eszközökkel lehet hosszabb távon az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő, időjárásfüggő megújuló forrásokat szabályozni. Erre ugyanis jelenleg csak a gázbázisú és a vízerőművek alkalmasak.

Szakmai körökben egyetértenek abban, hogy az import-, különösen a spotpiacon vásárolt áram meglehetősen bizonytalan forrás, hiszen a tőzsdére mindenki a feleslegét viszi. Egy bizonyos volumen felett az importnak ellátásbiztonsági kockázatai is vannak. Ezt a felesleget ugyanis gyorsan felszívhatja a legkisebb gazdasági élénkülés is. A nyugat-európai országok kereslete jócskán megemelkedhet, ha valóban végleg leállnak a németországi atomerőművek. Ráadásul a német piacon ezzel párhuzamosan tovább növekszik a szél- és napenergia-kapacitások részesedése, ám az ezek által termelt energia erősen időjárásfüggő. A jelenleg a piacon az árakat lenyomó fölös mennyiséget felszippanthatja egy száraz ősz is a Balkánon, ha állnak vagy csak csökkentett kapacitással képesek üzemelni az ottani vízerőművek. Nem is olyan régen a dél-európai import olyan mértékben megugrott, hogy Lengyelország fizikailag lezárta határait az áramexport előtt a belföldi ellátásbiztonság érdekében. Magyarország az importtarifák emelésével fékezte a Balkán irányába történő szállításokat. Energetikai szakemberek szerint stratégiai döntéseket kellene meghozni a magyar erőműpark megújításáról. Még akkor is, ha az import átmenetileg egyszerűen elérhető és olcsó. Turai József úgy véli, a mátrai lignitvagyon hasznosításáról nem kellene lemondani, szerinte ennek sokkal inkább a politikai akarat hiánya ma az akadálya, mint a szén-dioxid-kibocsátási költségek.

Kapcsolódó cikkek