brusszel


Nem ér a nevük - Illegális fedőcégek

Figyelő Online
2012.09.27  06:14   
mail
nyomtatás
Meglepően könnyű lenyomozhatatlan vállalatokat alapítani – és nem elsősorban egzotikus helyeken.
A csak papíron létező fedőcégeket lehet törvényes célokra is használni. Ugyanakkor ezek a lenyomozhatatlan vállalkozások, melyeknek rendszerint sem alkalmazottjuk, sem irodájuk nincs, kedvelt eszközei a pénzmosóknak, a kenőpénzek adóinak és elfogadóinak, a szankciók kijátszóinak, az adóelkerülőknek és a terrorizmus pénzelőinek. Megannyi büntetőjogi eljárás akadt már el azért, mert nem sikerült azonosítani a fedőcégek mögött álló személyeket.

A kormányközi Pénzügyi Akciócsoport (FATF) világos szabályozást dolgozott ki az efféle vállalatok működésére vonatkozóan. E szerint az egyes országoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a visszaélések megakadályozása érdekében. Így többek közt biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságoknak pontos információik legyenek a valódi vagy a haszonélvező tulajdonosról. Eddig több mint száznyolcvan ország vállalta a szabályozás betartását. Egy most elkészült tanulmány – címe Global Shell Games, szerzői Michael Findley, Daniel Nielson és Jason Sharman – világviszonylatban térképezi föl a helyzetet. Az eredmények lehangolók.

A szerzők 182 országban 3700, jogi személyek létesítésére szakosodott ügynököt kerestek meg azzal, hogy céget kívánnak alapíttatni. A válaszolók 48 százaléka nem kérte a személyazonosság rendes igazolását, sőt közel negyedük egyáltalán semmilyen iratra nem volt kíváncsi. A közvélekedésre rácáfolva a cégalapítási szolgáltatók sokkal nagyobb arányban tartották be a nemzetközi normákat az adóparadicsomokban – amilyen például Jersey szigete vagy a Kajmán-szigetek –, mint a többnyire gazdag OECD-országokban. Még a szegény országokban is nagyobb a szabálykövetési hajlandóság. Ez arra utal, hogy a gazdag világban a problémát nem a költségek jelentik, hanem az akarás hiánya (lásd a grafikont). Az Egyesült Államokban 1722 szolgáltató közül mindössze tíz kért a FATF-előírásoknak megfelelő hiteles dokumentumokat.

A szolgáltatók gyakran a nyilvánvaló bűnügyi kockázatok iránt is megdöbbentően érzéketlennek mutatkoztak. A szerzők háromféle e-mailt küldtek szét. Az alacsony kockázat kategóriájában norvég vagy ausztrál állampolgárként keresték meg az ügynököket. A magas korrupciós kockázatéban olyan magánszemélyként, aki közbeszerzési eljárásban kíván részt venni például Kirgizisztánban vagy Egyenlítői-Guineában. Végül a terrorizmusfinanszírozás kategóriájában egy szaúd-arábiai muzulmán jótékonysági szervezet nevében. A szolgáltatók ritkábban válaszoltak a korrupciós kategóriában, mint az alacsony kockázatéban, de ha válaszoltak, ritkábban is kértek azonosítást. A legnehezebbnek a terrorizmusfinanszírozás terén bizonyult ügynököt találni fedőcég létesítéséhez, de ez sem volt lehetetlen: minden tizenhetedik megkeresett pozitívan reagált.

Az ajánlatkérők tapasztalatai szerint hiába tájékoztatták az ügynököket a nemzetközileg érvényes szabályokról, azok ettől nem mutattak nagyobb készséget az előírások követésére. Amikor pedig extra pénzt ígértek a szabályok semmibevételéért, meredeken zuhant az igény az azonosító dokumentumok iránt. Egy amerikai ügynök egyenesen megjegyezte, hogy „ön alighanem terrorizmusfinanszírozó fedőcéget akar” – majd jelezte, hogy havi ötezer dollárért vállalná annak alapítását és adminisztrálását.



A tanulmány, amely messze az eddigi legalaposabb a témában, kijózanító olvasmány mindazok számára, akiket aggaszt a kapcsolat a pénzügyi bűnözés és a vállalati átláthatatlanság között. Az OECD-országokban kevés jele van annak, hogy készek volnának kezelni saját bajaikat és véget vetni a képmutatásnak. Az Egyesült Államokban még mindig fölényben vannak a könnyű cégalapítást támogató és a reformot ellenző államok és üzleti csoportok, jóllehet Carl Levin szenátor elszántan igyekszik keresztülvinni egy olyan jogszabályt, amely előírná a haszonélvező tulajdonosok regisztrációját. A piszkos pénzek mozgatóinak egyelőre nem kell a Karib-tengeren kalózkodniuk.
© The Economist Newspaper Limited London (2012. szeptember 22.)
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



A medve bőrére

A Moszkva által elrendelt élelmiszer-behozatali korlátozás Putyinra üthet vissza.

A csőd nem jó megoldás

Cristina Fernández elnök szerint a mostani államcsőd más, mint a többi. Több szempontból sincs igaza ebben.

Izraeli háború: az egész térség borulhat

A rombolásnak sem az izraeli, sem pedig a palesztin hatóságok nem akarnak véget vetni.

Lángba borulhat a Közel-Kelet

Négy brutális gyilkosság nyomán katonai konfliktus tört ki ismét a Közel-Keleten.

top200