– Még csak másfél év telt el azóta, hogy nagyobb szervezeti átalakuláson ment keresztül a Magyar Telekom-csoport, most mégis újabb egybeolvadásokat jelentettek be. Miért van erre szükség?
– A korábbi átalakulás során a Magyar Telekom ügyfélkapcsolatai átláthatóbbá váltak, de máig megmaradt az a jellegzetesség, hogy egy nagy ügyfélnek több, a csoporthoz köthető vállalat is adott ajánlatot. Ez az értékesítésben némi zavart okozott, és az ügyfélkiszolgálás színvonalára is negatívan hatott. Most végleg letisztul a kép. A T-Systems Magyarország Zrt. a Magyar Telekom nagyvállalati üzletágaként lesz legjobban körülírható, önálló társaságként működve. Ezzel szemben az anyacégnél marad a lakossági és a kkv-szegmens, ám azok is jobban elkülönülnek egymástól. A T-Systems mintegy 5500 nagyvállalati, intézményi ügyfele pedig rugalmasabb, személyre szabottabb kiszolgálást kap. Létrejön az ország legnagyobb, céges ügyfelekre szakosodott infokommunikációs technológiai társasága.

– Milyen cégek kerülnek a T-Systems Magyarország ernyő alá?
– A Magyar Telekom egyik része korábban holdingszerűen működött, idekerültek a felvásárolt sikeres magyar vállalatok, többek között a KFKI, az Iqsys, az ISH Hungary, a Dataplex és a Daten-Kontor. Ezek tevékenységét olvasztottuk egybe az elmúlt pár évben, és most már cégjogilag is összetartoznak.

– Önök a választott vállalatnév ellenére sem tartoznak közvetlenül a német T-Systems alá. Ám annak van egy magyar leánya, az IT Services Zrt. Még az összevonások után is ember legyen a talpán, aki követni tudja, melyik cég hova tartozik és mivel foglalkozik. Nem gond ez a kommunikációban?
– Az ügyfelek számára nem probléma, mert az ön által említett cég csak és kizárólag külföldi megrendelésre dolgozik, egyfajta near shoring vagy szolgáltató központi tevékenységet végez. A belföldi nagyvállalati ügyfelek viszont hozzánk, a T-Systems Magyarországhoz tartoznak. A mi közvetlen tulajdonosunk a Deutsche Telekom birtokolta Magyar Telekom. A két magyar T-Systems cég végső tulajdonosa így egyaránt a Deutsche Telekom, és világos feladatmegosztás szerint működünk, amint ez más cégeknél is így van.

– Mekkora lesz az egyesülő T-Systems Magyarország 2012-es bevétele?
– Körülbelül 120 milliárd forint, ennek a fele az informatikai bevétel, a másik fele a csoporton belül, ügynöki tevékenységként értékesített telekommunikációs szolgáltatásokat takar. Így is a legnagyobb hazai informatikai szereplőnek számítunk. Ha összességében nézzük, néhány százalékkal nő a 2012-es árbevételünk az előző évhez képest is.

– Egy zsugorodó piacon hogyan sikerült bevételt növelni? Egyáltalán, mekkora a piac?
– A nagyvállalati informatikai piac mérete 450-500 milliárd forint körüli, tehát a részesedésünk jelentős. Ma már a nagyvállalati informatikai és outsourcingpiac az, amely a T-Systemsen belül kompenzálja a telekommunikáció nyereségességének csökkenését. Korábban a mobilhangátvitel játszotta ezt a szerepet, de már ez sem számít húzóágazatnak. A mobil-adatforgalom ugyan látványosan nő, de alacsony alapról, vagyis még nem elég jelentős ahhoz, hogy érdemben javítsa a csoport nyereségességét. Ehhez még egy-két évre szükség van.

– De hiszen mindenki okostelefont vesz, nemde?
– Jelenleg az új vásárlók 75-80 százaléka választ okos készüléket, de még mindig kevesen vásárolnak hozzá adatforgalmi szolgáltatást, és ez sajnos igaz a vállalati ügyfelekre is. Mivel a készülékek csereideje két-három év körüli, így egy-két év még, mire a számokban érdemben látszik a mobilszegmens teljesítménye.

– Tehát pár év alatt a felvásárlásokkal konszolidálták a piacot, és azt sikerült elérniük ezzel, hogy a T-Systems bevétele stagnál, nem csökken, miközben a torta kisebb lett?
– Igen, miközben a piac évi pár százalékkal zsugorodott, a bevételünk néhány százalékkal emelkedett. Ma mindenki a megbízhatóságot keresi, ezt üdvözlik az ügyfelek. A kisebb cégek sokszor bármi áron szeretnék elnyerni a tendereket, csakhogy a projektfinanszírozás számukra nehezebben teljesíthető, így végső soron kevésbé megbízhatókká válnak. Ráadásul e nyomás mellett mindenki úgy akar élni az iparágban, mint évekkel ezelőtt. Sokan azt gondolták 2008-ban, hogy csak 2009-et kell túlélniük, vége lesz a válságnak, és jön a fellendülés. Utána meg azt, hogy 2010-ben vége lesz a szűk esztendőknek. Ezek a vágyálmok nem teljesültek, hosszabb távra kell berendezkedni, gondolkodni.

– Ön szerint mikor lesz újra növekedés?
– Nem tudom, mindenesetre mi nem gondolkodunk 2013-ban érdemi piacbővülésben. A gazdaságban nincs pénz, az informatika fő vevőit, a pénzügyi és a távközlési cégeket válságadók sújtják, az állami informatikában is komolyan mérséklik a költségeket. Ezzel az átalakulással éppen az volt a célunk, hogy cégcsoportszinten se csökkenjen a piaci részesedésünk.

– Eszerint a stagnáló piacon 2013-ra bevételnövekedést terveznek? Hogyan érik ezt el?
– Igen, néhány százalékos forgalombővülést várunk, de a nyereségességi szintünk nem növekedne jövőre. Mivel új megrendelő alig akad a piacon, ezért a meglévő ügyfélkörünket kell jobban, sokrétűbben kiszolgálnunk. Ez a fő csapásirány.

– Piacvezetőként is csak körülbelül 12 százalékos a részesedésük, a csoport mögött rengeteg kisebb társaság áll. Folytatják a felvásárlásokat, vagy vége az akvizíciós hullámnak?
– Egy ekkora méretű cég vagy organikusan növekszik, ami most nem valószínű, vagy partnereken, illetve akvizíciókon keresztül. A partnerkapcsolatokon keresztül például költséghatékonyan, kevés rizikóval lehet bővülni. Folyamatosan, iparágakra lebontva vizsgáljuk a növekedési lehetőségeket, egyedi döntéseket hozunk arról, hogy melyik területen mit érdemes lépni, vagy hogy egyáltalán érdemes-e bármit lépni.

– Gátat szab a fejlődésnek, hogy a magyar határokat nem tudják átlépni, hiszen azzal adott esetben a Deutsche Telekom más leányainak útját kereszteznék?
– Részben így van, de azért külföldön is tudunk bővülni. Németországban, Ausztriában, Törökországban és Lengyelországban is vannak munkáink. Jók a referenciáink, így 60 milliárd körüli informatikai bevételünk 5-6 százaléka külföldről származik. Az anyavállalatunkon keresztül meg tudunk jelenni az országhatárokon kívül is.

– A sok átalakulás miatt nem nőtt meg az elvándorlás?
– Az 1800 fős cégnél 2,5 százalék az állást váltók aránya, ez a HR-szakértők szerint az átlagosnak a fele. A piacvezetőhöz mindig szívesen mennek dolgozni a legjobb szakemberek. Azt sem érzékeljük, hogy külföldre sokan mennének.

– Volt leépítés, miközben egybegyúrták ezt a sok céget?
– Nem kellett leépíteni, az említett 2,5 százalékos lemorzsolódást is pótoltuk.

– A rugalmasság nem sérül, amikor kis-közepes cégek egy nagyvállalattá állnak össze?
– Sokan gondolják ilyenkor, hogy jaguárból elefánttá válunk, de szó sincs erről. Tudatosan dolgozunk azon, hogy ne csak a nagyságunkból adódó megbízhatóság, de egyúttal a rugalmasság is megmaradjon. Már a KFKI is 700 fős cég volt, mégsem volt olyan híre, hogy lassan dolgozik, vagy a döntéshozatal nem eléggé gyors.

Budafoki Róbert
■ 46 éves, nős, három gyermek apja. Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben.
■ Pályáját 1991-ben a KFKI-nál kezdte számítógépes rendszermérnökként, 1992-től az Olivettinél dolgozott mint rendszermérnök, majd mint termék- és ügyfélmenedzser.
■ 1995-ben alapítóként csatlakozott a Cisco Systems Magyarország Kft.-hez, ahol 1997-től ügyvezető igazgató, 2006-tól pedig a kelet-közép-európai régióért felelős partnerkapcsolati és marketingigazgató volt.
■ 2008-tól alapító vezérigazgatóként irányította a Central Europe On-Demand Zrt.-t.
■ 2011. június 1-jétől a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettesi pozícióját tölti be, a T-Systems Zrt. vezérigazgatója.
■ Hobbija a család, barátok, téli-nyári sportok.T-Systems Zrt.
■ Cégjogilag a Magyar Telekom-csoport által felvásárolt KFKI Zrt. utódja. Tartalmilag a csoport céges informatikával foglalkozó, azon belül nagyvállalatokat kiszolgáló egysége, amely most már az összes hasonló profilú leánycéget tömöríti.
■ A T-Systemsben egyesülő vállalatok összesen 1800 főt foglalkoztatnak, az árbevétel tavaly 120 milliárd forint volt.

Kapcsolódó cikkek