Négy gazdasági prognózis is napvilágot látott a héten, amelyek mind a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményét boncolgatták. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint idén 1,0 százalékkal csökken, jövőre 0,9 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben az infláció 2012 átlagában várhatóan 5,7, jövőre 4,3 százalék lesz.

Ez jelentős romlás az előző márciusi prognózisukhoz képest, amikor 2012-re 0,1 százalékos, jövőre pedig 1,5 százalékos GDP növekedéssel számoltak. Most közzétett jelentésében a konjunktúrakutató megállapítja: a fogyasztás stagnálása, a beruházások jelentős visszaesése és a célszinthez közeli költségvetési pálya együttesen a GDP csökkenéséhez vezet idén.

A Századvég várakozásai szerint jövőre ismét bővülhet a gazdaság, az infláció viszont érdemben meghaladja a három százalékot. A 2013-ra vállalt hiánycél megvalósításához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség.

Valamivel szomorúbb képet festett a GKI Gazdaságkutató Zrt, amelynek elemzése szerint idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék. Vértes András, a cég elnöke hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól, így gazdaságpolitikai fordulat nélkül "perspektívátlan vergődés" vár az országra. A GKI előrejelzése szerint az infláció idén 5,7, 2013-ban 4,7 százalék, míg az államháztartási hiány - uniós módszertan szerint - 2012-ben 2,9, jövőre pedig 3 százalék lehet - mondta az elnök.

A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a (GDP) idén 0,8 százalékkal csökken, jövőre pedig 0,9 százalékkal nő. A kutatóintézet 2012-ben 5,7 százalékos, 2013-ban 4,6 százalékos átlagos inflációval számol. A 2012. évi költségvetésben kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesülését a Pénzügykutató szerint kétségessé teszi a túltervezett növekedési pálya, valamint az ez évi költségvetés elfogadását követően megszületett kormányzati döntések. A deficitcéltól való eltérést ellensúlyozhatja a költségvetésbe beépített tartalékok zárolása, ezek teljes zárolása esetén a kutatók 2,7 százalékos - uniós elszámolás szerinti - ESA-hiányt látnak elérhetőnek az idén. A tartalékok zárolása nélkül 3,8 százalék lehet a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány.

A TakarékBank elemzése szerint az idei 0,8 százalékos csökkenés után jövőre 1,3 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben az infláció idén 5,7 százalékkal, jövőre 4 százalékkal emelkedik.
A pénzintézet elemzői azt várják, hogy a háztartások fogyasztása az idei 1,4 százalékos visszaesés után jövőre szinten maradhat, a kormányzaté viszont jövőre is csökkenhet, míg a beruházások az idei 3,8 százalékra becsült csökkenés után jövőre már 0,9 százalékkal nőhetnek. A szeptember 25-i újabb 0,25 százalékos kamatvágást követő további kamatmérséklésre csak az IMF-megállapodás után számítanak a TakarékBank elemzői.

Magyarországon jövőre annak ellenére nem indul be a növekedés, hogy Európában - kedvező esetben - már 2013-ban is pluszba fordulhatnak a gazdaságok. Mario Draghi az EKB elnöke legalábbis arról beszélt, hogy az euróövezet gazdasága jövőre ismét növekedési pályára állhat, ha folytatódnak a reformok. Hozzátette: amennyiben a kormányok kitartanak a reformok mellett, az euróóövezet gazdasága már 2013-ban visszatérhet a növekedési pályára.

Már majdnem elértük az idénre tervezett hiány 100 százalékát

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya augusztusban 122 milliárd forint volt, a pénzügyi mérleg deficitje az első nyolc hónapban pedig 559,5 milliárd forintot tett ki. Utóbbi az éves előirányzat 97,1 százalékának felel meg. Tavaly augusztusban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 50,1 milliárd forint volt, 2011. január-augusztusában a deficit 1.544,6 milliárd forintot tett ki. Az utóbbi öt év augusztusi adataiból az olvasható ki, hogy az idei 122 milliárd forintos deficit a legnagyobb, a tavalyi 50 milliárdos hiány a legalacsonyabb.

Az IMF kedvéért változhatnak a főszámok

A parlament megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa. Ezt abban az esetben teheti meg a kormány, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője múlt hétfőn azt mondta: ha az IMF/EU-tárgyalások szeptember végén, október elején érdemben folytatódni tudnak, akkor nyitva hagyják a költségvetést, és akár a stabilitási törvényt is módosítják, hogy a kormány, ha szükséges, hozzányúlhasson a büdzséhez.

Nincs diktátum az IMF-től

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem köti diktátumokhoz a hitel folyósítását, hanem a gazdasági szerkezet korszerűsítését várja el - mondta a Költségvetési Tanács elnöke az M1 Ma reggel című műsorában. Kovács Árpád tudomása szerint az IMF 2,5 százalékos kamattal ad hitelt, és ez 4 százalékponttal alacsonyabb a piaci kamatnál; ez az előny jelenik meg Magyarország oldalán, ha megköti a hitelszerződést. Miután az IMF "áll jót" helyettünk a neki kölcsönzőknél, ezért cserébe lehetnek elvárásai - mondta az elnök. Kovács Árpád beszélt arról is, hogy a parlament tovább nyitotta a Költségvetési Tanács véleményformálási jogát a mindenkori állami költségvetéssel kapcsolatban, továbbá törvény mondja ki: a testület használhatja az MNB és az ÁSZ infrastruktúráját tudományos igényű elemzésekhez. A jövő évi költségvetés sarokszámainak korai elfogadásáról azt mondta: a világ annyira gyorsan változik, hogy fél évvel korábban nem láthatók az újabb követelmények.

Ismét csökkent az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A Jegybank egyben módosította az inflációs előrejelzését is, az ideit fél százalékkal megemelve, 5 százalékra, míg a jövő évit másfél százalékkal megemelve 5,8 százalékra. Az MNB rontott a GDP előrejelzésén is: idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP). Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt.

Úgy tűnik, a monetáris tanács külső tagjai háttérbe szorították az árstabilitási és inflációs célt annak érdekében, hogy megpróbálják beindítani (beindítsák) a növekedést - reagált a kamatdöntésre a Figyelő Online-nak Horváth Ákos az Equilor elemzője, aki szerint ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy a mai döntés következtében valóban érdemi elmozdulás lesz a hitelpiacon. A legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, hogy ötéves mélyponton van a hazai bankok hitelállománya. Látva a hitelek iránti keresletet nem várható az sem, hogy markánsan növekedne a beruházási kedv, valamint a belső kereslet alakulásában sem látszik jelentős javulás.

Horváth Ákos szerint a külföldi befektetők szemében aggályos lehet az is, hogy már második alkalommal szavazzák le a külsős tagok Simor Andrást. Úgy vélte, ezt a jegybank függetlenségének csorbulásaként értékelhetik, csakúgy mint azokat a napokban ismét felerősödő híreket, miszerint a kormány hozzányúlna a jegybanki tartalékokhoz.

Nem lesz eljárás Magyarország ellen - egyelőre

A korábbi hírekkel ellentétben ma nem indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság (EB) a magyar jegybankot érintő pénzügyi tranzakciós illeték miatt - írta a Napi Gazdaság csütörtökön a Bruxinfo szakportál alapján. Uniós források korábban még jó eséllyel valószínűsítették, hogy az EB szeptember 27-én megindítja a kötelezettségszegési eljárást, mert álláspontja szerint a magyar parlament által elfogadott formájában az illeték a jegybankok függetlenségére vonatkozó uniós szabályokba ütközik - idézi fel a lap. A Bruxinfo szerint a pontos ok nem ismert, de egy forrása úgy vélte, egyszerűen még nincs döntésre készen a dosszié, ami azt sugallja, hogy csupán halasztásról van szó, nem arról, hogy Brüsszel megváltoztatta volna álláspontját az ügyben. Úgy tűnik, az EB továbbra is azon a véleményen van, hogy az MNB egyes műveleteire kivetendő adó akadályozná a jegybankot feladatainak független ellátásában - írta a Napi Gazdaság által idézett portál.

Bajban a spanyolok és a görögök

Folytatódott a magánbetétek kivonása a spanyol és a görög bankokból augusztusban, de kisebb ütemben, mint júliusban. Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön közzétett adatai szerint a spanyol bankbetétek több mint 1 százalékkal 2008 áprilisa óta legalacsonyabb szintre, 1,492 ezer milliárd euróra csökkentek a júliusi 1,509 ezer milliárd euróról. Júliusban az előző hónaphoz képest a magánbetétek állománya jóval nagyobb mértékben, 4,7 százalékkal esett. A görög bankbetétek nagysága alapvetően stabil volt, már a második egymást követő hónapban, miután a júniusi választások eredménye alapján mérséklődtek azok a félelmek, hogy Athén elhagyja az euróövezetet. Görögországban fél százalékkal csökkent a magánbetétek összege augusztusban, 159,4 milliárd euróról 158,7 milliárd euróra mérséklődött. Júliusban a betétállomány 2 százalékkal emelkedett. A betétállomány jelenleg harmadával marad el a 2009 decemberi csúcstól Görögországban.

Mindkét országban több tízezres tüntetésekkel tiltakozott a lakosság a tervezett megszorító intézkedések ellen. Emiatt meredek emelkedéssel 400 bázispont közvetlen közelébe emelkedett a szerdai londoni kereskedésben a spanyol államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, amely immár meghaladja a magyar kockázatbiztosítási kontraktusok árfolyamát.

A spanyol szuverén törlesztéskockázat piaci megítélésének hirtelen romlásához hozzájárultak a takarékossági intézkedések elleni, erőszakba torkolló madridi összecsapások hírei, és azok a londoni elemzői vélemények is, amelyek szerint a hivatalos várakozásnál sokkalta mélyebb recesszió várható jövőre a spanyol gazdaságban

Közben a görög kormány kidolgozta az újabb megszorító csomag részleteit: a csőd szélén tántorgó Görögországtól a segélynyújtó trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 12 milliárd eurónyi megszorítást várt el az összesen 173 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 31,5 milliárd eurós részletének folyósításáért cserébe. E nélkül Görögország rövid időn belül csődbe jut, és akár az euróövezetből is kikerülhet. A kormányfő és pénzügyminisztere által véglegesített megszorító csomag részleteit azután tárják fel, hogy jóváhagyták a kormánypártok vezetői és a trojka illetékesei. A pártvezetők találkozóját csütörtökön tartják, míg a trojka illetékeseivel a megbeszélések a jövő héten lesznek Athénban. Megfigyelők biztosra veszik, hogy az újabb csomag elsősorban bér-, nyugdíjcsökkentést, valamint a szociális kiadások visszafogását tartalmazza.

Alig mozgott a tőzsde, gyengült a forint

A héten nem változott jelentősen a BUX árfolyama, a hétfői nyitó és a pénteki záró érték között kevesebb mint 20 pont volt, az utolsó kereskedési nap záróértéke 18.588,65 pont.

Nagyobb utat járt be viszont a forint: az eurót hétfőn még 282,37 forinton jegyezték, a dollár 218,15 forint volt, míg egy svájci frank 233,39 forintot ért. Pénteken viszont már a legmagasabb eurójegyzés 286,24 forinton történt, amire utoljára három hete volt példa. A jövő héten elemzők szerint 283-285,50 forint között alakulhat a jegyzés. A dollárt 221,65 forinton jegyezték pénteken, a svájci frankot pedig 236,36 forinton.