A magyar vendégek vásárlóerejének visszaesése mellett a negatívumok közé sorolta az üzleti célú és konferenciaturizmus csökkenését. Ez utóbbi a szakember szerint nemcsak magyar, hanem európai trend is, még ha a Malév kiesése miatt itthon valamivel erőteljesebben is jelentkezett. Hozzátette, hogy ugyanakkor a Malév megszűnésével nagyobb hangsúlyt kaptak a fapados légitársaságok, így több turista - még ha kisebb költésű is - érkezett Budapestre, írja a Napi Gazdaság.

Félnek a vendéglősök a SZÉP-kártyától

Verebes Pál, a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátás Intézeti Tanszékének docense úgy vélte, az éttermi kínálattal nincs gond, a probléma az, hogy miközben nőnek a beszerzési árak és a működési költségek, azokat a belső kereslet hiányában nem lehet az árakban érvényesíteni. Szerinte a helyzeten a SZÉP-kártya sem segített sokat, mert egyrészt a lakosság jellemzően inkább szállásra költi, másrészt a vendéglátóhelyek félnek bevezetni, mert a mérsékelt érdeklődéshez képest túl sok többletmunkát igényel.

Niklai Ákos az év további részében a tavalyihoz hasonló forgalomra számít, ám kiemelte, hogy ez lehetne sokkal jobb is, ha az állam versenyképesebbé tenné a vendéglátást, például a jelenleg 27 százalékos áfa csökkentésével. Megjegyezte, hogy az unióban a vendéglátást érintő áfa átlagosan 10 százalék.
Az elmúlt öt évben csaknem 90 milliárd forint támogatást kapott 220, az egészségipart, ezen belül a gyógyturizmust érintő projekt; a Gyógyító Magyarország program létjogosultságát bizonyítja, hogy tavaly közel kétmillió külföldi vendég érkezett az országba kifejezetten gyógyturisztikai céllal - írta a Világgazdaság pénteken.

Kétmillió gyógyturista jött

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 13,6 millió külföldi turista összesen 847 milliárd forintot költött el az országban, ebből 153 milliárd forintot kifejezetten gyógyászati és egészségmegőrzési célokra. A belföldi utazók éves 268 milliárd forintos költéséből 23 milliárd volt a gyógy- és egészségturisztikai ráfordítás, aminek becslések szerint 30 százaléka kifejezetten egészségügyi ellátáshoz kötött kiadás volt.

A 2007 óta tartó uniós pályázati ciklusban 220, az egészségipart, ezen belül a gyógyturizmust közvetlenül vagy közvetve érintő projekt összesen csaknem 90 milliárd forint támogatást kapott - tájékoztatta a lapot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Jelenleg két konstrukcióban lehet pályázni egészségturisztikai beruházások támogatására: a közvetlenül az egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztésére 16, míg a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére 30 milliárd forintot osztanak szét.

Míg a külföldiek csak pénzért juthatnak hozzá a magyarországi gyógyfürdő-szolgáltatásokhoz, addig a hazai betegek évente kétszer 15 alkalommal szakorvosi és háziorvosi beutalóval vagy fürdőorvosi vizsgálat után térítésmentesen igénybe vehetik. Míg 2000-ben 3,1, 2010-ben már 3,9 milliárd forintot fordított az egészségbiztosító ezekre a kezelésekre, a kiadások pedig várhatóan tovább emelkednek: az idei év első hét hónapjában 2,2 milliárd forintot tettek ki - írta  a Világgazdaság.

Kapcsolódó cikkek