A Babák Mihály fideszes képviselő által benyújtott módosító javaslat indoklása szerint az összeg növelését alapvetően a MÁV Zrt. és az állam közötti vagyonrendezési folyamat teszi indokolttá. Számos jogilag rendezetlen helyzetű, a MÁV Zrt. könyveiben lévő ingatlan kerülhet át az államhoz a vasúttársaság koncepcionális szervezeti átalakítása során, ezeknek egy részét célszerűen helyi önkormányzati feladatok ellátásához lehet használni, így átadásuk költségmegtakarítást jelent az állam számára.

Az ingalanhasznosítás nem a MÁV feladata

A vagyonrendezés további célja az, hogy a MÁV Zrt.-nek ne kelljen olyan feladatok ellátásáról, ingatlanok hasznosításáról gondoskodnia, amelyek az alaptevékenysége ellátásához nem szükségesek, ugyanakkor működtetésük egyes esetekben - például sportcélú ingatlanoknál - jelentős ráfordítást igényel - írja a képviselő. A rendszerint több hektár nagyságú sportcélú ingatlanok Budapest vagy más nagyvárosok (Budapest-Zugló, Székesfehérvár, Szombathely és Szolnok) belső, frekventált területein helyezkednek el, így becsült forgalmi értékük a több milliárd forintot is elérheti.

Az MTI kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) elmondták, hogy a MÁV Zrt. ingatlanvagyona rendezésének előkészítése a vasúttársaság szervezeti átalakításához kapcsolódva folyamatban van. Az előzetes adatszolgáltatások alapján a MÁV Zrt. több száz olyan ingatlannal rendelkezik, amelyek alaptevékenységei ellátásához közvetlenül nem szükségesek. Ezek közé tartoznak például a jóléti célú ingatlanok (sportpályák, művelődési házak, üdülők) is. A vagyonelemek állami tulajdonba kerülése esetén azok jövőbeli sorsa, értékesítési, hasznosítási lehetőségei további vizsgálat tárgyát képezik, ezért nem határozható meg előzetesen, hogy hány ingatlan és milyen ütemezésben kerülhet önkormányzati tulajdonba. A jogszabályi feltételeknek megfelelő ingyenes vagyonátruházási kérelmekről a kormány dönt.

A vagyontárgyak köré rendkívül széles

A tulajdon-átruházási szerződések a jogszabályokban előírt szigorú garanciális feltételeket rögzítenek, egyebek mellett 15 éves elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, vagy a vállalt felhasználási céltól való eltérés esetén az ingatlan forgalmi értékének megfizetését - írta az NFM. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tájékoztatása szerint jelenleg is több száz ingatlanra (és számtalan ingó vagyonelemre) vonatkozó ingyenes tulajdonba adási eljárás folyik az MNV-nél. Az igényelt vagyontárgyak köre rendkívül széles a funkciót, a területnagyságot, vagy az állagot és értéket tekintve. Ezek között lehet közterület, sportpálya, épület, vagy használaton kívüli vízmű.

Az idén eddig két kormányhatározat született ingyenes tulajdonba adásról, ezekben több mint 50 önkormányzat számára közel 100 ingatlan térítésmentes vagyonátadását hagyták jóvá, megközelítően 5 milliárd forint értékben. Az MNV arról is beszámolt, hogy a települési önkormányzatok részéről igen nagy számban érkezett igénybejelentés a többszöröse a korábbiaknak. Ezzel együtt az igényelt ingatlanok is egyre nagyobb értéket képviselnek. Az MNV minden esetben megvizsgálja a beérkezett kérelmet, megállapítja az igényelt vagyonelem értékét, valamint megvizsgálja az igényben megjelölt, az önkormányzat által átvállalt állami feladatot és a felhasználási célt.

Ezt követően az MNV Zrt. Igazgatósága negyedévente javaslatot tesz a NFM-en keresztül a kormánynak, amely nyilvános határozattal dönt az adott vagyonelem tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Ismertették: 2010 év első félévéig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács dönthetett az ingyenes vagyonjuttatásról. Akkor három NVT határozat született, közel 30 önkormányzat javára több mint 40 ingatlan odaítéléséről. Az állami vagyonról szóló törvény módosítását követően, 2010 júniusától a döntési hatáskör a kormányhoz került. 2010 második felében kormányhatározat az ingyenes tulajdonba adás tárgyában nem született. 2010-ben a költségvetési törvény 1 milliárd forintban határozta meg az ingyenes vagyonátadásra szánt keretet, ami 2011-ben 10 milliárd volt. 2011-ben összesen négy kormányhatározat született, a közel 120 önkormányzat igénylésében körülbelül 170 ingatlan szerepelt, összértékük megközelítőleg 2,5 milliárd forint. Ezen felül törvény szerinti hatáskörében az MNV Zrt. Igazgatósága több ezer tételszámú ingóvagyon önkormányzatok részére történő juttatásáról döntött, ami szintén a költségvetésben megállapított keretet terheli.

Kapcsolódó cikkek